Aktuelle Betiräge | cba – cultural broadcasting archive

Sie hören einen Mitschnitt der Eröffnung der Ausstellung „Bauernkrieg 1626 – zwischen Geschichte und Fiktion“, die am 8. Mai 2026 in Linz eröffnet wurde.

Es sprechen Alfred Weidinger, wissenschaftlicher Geschäftsführer der OÖ Landeskultur GmbH, Konstantin Ferihumer, Kurator der Ausstellung, sowie Landeshauptmann Thomas Stelzer.

Die Ausstellung ist von 9. Mai 2026 bis 7. Jänner 2027 im Linzer Schlossmuseum zu sehen und widmet sich den Ursachen, dem Verlauf und den Folgen dieses historischen Ereignisses.

Teil 2: In dieser Folge ist erneut Alexandra Aichner zu Gast – Fußballerin und Trainerin aus St. Peter am Hart. Wir sprechen über ihren Weg vom Heimatverein bis in die 2. Frauen-Bundesliga, prägende Momente ihrer Karriere und ihre Erfahrungen an der Seitenlinie. Außerdem geht es um ihre Ziele und den Stellenwert des Frauenfußballs. Ihr hört jetzt den zweiten Teil.

Hinweis: Seit dieser Staffel ist der Podcast nun auch auf Spotify unter „Unterhaus-Stories FM“ verfügbar. Die vorherigen Folgen sind weiterhin in der Mediathek abrufbar. Hier alte Folgen durchstöbern.

Foto: Friedl

Musik (Intro): Band „Junger“ – verwendet mit freundlicher Genehmigung.

Die Unterhaus-Stories werden auch einmal im Monat im FRI Ausbildungsradio ausgestrahlt. Selbstgemachtes Ausbildungsradio, werbefrei und bunt gemischt mit Beiträgen aus dem Leben der Menschen im Innviertel. Wir machen Menschen und ihre Geschichten hörbar. Bei uns entscheidest du nicht nur, was du hörst, sondern wirst auch selbst Radiomacher. radio-fri.at/

Gostim mlado koroško slovenko, ki študira na Dunaju in aktivno sodeluje v programskih vsebinah KSŠŠD. Z Brino Kušej bova govorili predvsem o temah povezanih s programskim sklopom kluba z imenom Feministična pomlad in o tem, kako mladi manjšinci mislijo feminizem ter zakaj.

Zu Gast ist eine junge Kärntner Slowenin, die in Wien studiert und aktiv an den Programminhalten des KSŠŠD mitwirkt. Mit Brina Kušej werden wir vor allem über Themen sprechen, die mit dem Programmblock des Vereins namens „Feministischer Frühling“ zusammenhängen, sowie darüber, wie junge Angehörige von Minderheiten Feminismus verstehen und warum.

Harald Schopf vom Kurhaus Schärding spricht im Gespräch mit Sabine Traxler über die Gemeinwohlökonomie – ein Wirtschaftsmodell, das neben wirtschaftlichem Erfolg auch auf Fairness, Nachhaltigkeit und soziale Verantwortung abzielt. Entwickelt wurde die Idee vom österreichischen Ökonomen Christian Felber. Österreich zählt zu den Kernländern der Bewegung, die sich mittlerweile auch in anderen Teilen Europas etabliert hat.

Das Kurhaus Schärding gehört zu den Vorreitern, die diesen Ansatz praktisch umsetzen – unter anderem mit einer Gemeinwohlbilanz. Daraus ist auch ein Führungskompass entstanden, der Werte wie Zusammenarbeit und Verantwortung im Betrieb verankert.

Harald Schopf spricht über den Prozess der Umsetzung – und darüber, welche Veränderungen sich daraus ergeben haben: im Verständnis von wirtschaftlichem Erfolg ebenso wie im Umgang miteinander.

In dieser Sendung spricht Harald Schopf vom Kurhaus Schärding über die Gemeinwohlökonomie – ein Wirtschaftsmodell, das nicht nur auf Gewinn, sondern auch auf Fairness, Nachhaltigkeit und soziale Verantwortung setzt. Entwickelt wurde die Idee vom österreichischen Ökonomen Christian Felber. Österreich gilt als eines der Kernländer dieser Bewegung, die sich inzwischen europaweit verbreitet hat – von Deutschland bis Spanien beteiligen sich Unternehmen und Gemeinden. Auch das Kurhaus Schärding zählt zu den Vorreitern: Dort wurde eine Gemeinwohl-Bilanz erstellt, die zeigt, wie stark ein Betrieb tatsächlich zum Gemeinwohl beiträgt. Das Modell ist nicht unumstritten, da die Umsetzung aufwendig ist und die Bewegung insgesamt noch eine Nische darstellt. Dennoch zeigt das Beispiel, dass Gemeinwohlökonomie in der Praxis funktionieren kann.

Interview anhören 

Im zweiten Teil der Sendung hören Sie ein Interview mit Tanja Kraska vom neuen Repair Café Alkoven/Wilhering.

Zum Abschluss hören Sie bei planetarium die Eröffnungsworte von Alfred Weidinger, wissenschaftlicher Geschäftsführer der OÖ. Landes-Kultur GmbH, zur Ausstellung „Bauernkrieg 1626. Zwischen Geschichte und Fiktion“ im Linz. Diese wurde am 8. Mai 2026 feierlich eröffnet und läuft bis 7. Jänner 2027. Sie beleuchtet anlässlich des 400-Jahr-Jubiläums Ursachen, Verlauf und Folgen des oberösterreichischen Bauernkriegs von 1626.

Matthias Nawrat erzählt von der jungen Psychologin Wanda, die Anfang der 80er Jahre aus Polen nach Venedig reist, um einen im Exil lebenden Wissenschaftler zu befragen. Die Gespräche mit ihm führen weit über ein akademisches Interview hinaus: in die Geschichte Polens, in die Gewalt des 20. Jahrhunderts, in Lager, Systeme, Ideologien und in die Frage, ob ein Mensch anständig bleiben kann, wenn die Verhältnisse ihn vernarbt haben.

Valerie Springer: „Dunkel, klug, beunruhigend.“

Ebben az epizódban egy egészen különleges kezdeményezést ismerhetünk meg: a Ravazdi Parasztszalont, amely egy kis faluban teremti újra a közösségi beszélgetések régi, szalonszerű világát.

A beszélgetésből kiderül, hogy ez a tér egyszerre kulturális és közösségi:
helyi történetek, művészeti események és személyes találkozások találkoznak benne.

A program egyik legizgalmasabb része a „ravazdi történetek” sorozat, ahol helyiek mesélik el saját életüket –
gyakran először nyilvánosan, a saját közösségük előtt.

Ez azonban nem könnyű folyamat:
a megszólaláshoz bizalom, közeg és türelem kell, hogy a történetek valóban megszülessenek.

Az epizódban az is kirajzolódik, hogy a szalon több rétegből épül fel:
helyi emlékek, regionális alkotók és országosan ismert művészek is megjelennek a programokban.

A beszélgetések nemcsak dokumentálnak, hanem közösséget is építenek: a közönség aktív résztvevővé válik, kérdez, reagál, alakítja a történeteket.

A kezdeményezés mára egyfajta élő archívummá vált, amely
videón rögzítve őrzi meg egy falu emlékezetét és kulturális életét.

Ez az epizód megmutatja, hogy a közösségi emlékezet nem magától marad fenn –
hanem tudatos figyelemmel és közös munkával épül.

A beszélgetés vendége: Hartyándi Jenő, a Ravazdi Parasztszalon alapítója.

Ebben az epizódban egy különleges részvételi formáról, a Budapest Klímahackathonról beszélgetünk:
hogyan lehet egyetlen nap alatt valós társadalmi problémákra közös válaszokat keresni.

A beszélgetésből kiderül, hogy a városi klímavédelem nem oldható meg csak intézményi szinten:
az emberek mindennapi döntései és ötletei is kulcsszerepet játszanak.

A hackathon egy intenzív, csapatalapú esemény, ahol fiatalok dolgoznak együtt konkrét kihívásokon –
szakértői támogatással, kreatív módszerekkel és közös gondolkodással.

A résztvevők nemcsak ötletelnek, hanem kidolgozott javaslatokat készítenek:
költségekkel, érintettekkel és megvalósítási lépésekkel együtt.

A cél a gyakorlati megoldások megtalálása: olyan projekteké, amelyek segíthetnek csökkenteni a kibocsátást vagy alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

Az epizódban az is felmerül, hogy a legjobb ötletek nem maradnak az asztalon:
vállalati partnerek és közösségi költségvetési folyamatok is továbbvihetik őket.

Ez a beszélgetés megmutatja, hogy a részvétel nemcsak véleménynyilvánítás, hanem
aktív közös tervezés és cselekvés is lehet.

A beszélgetés vendége: Barsi Orsolya, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetvédelmi főosztályának vezetője.

Ebben az epizódban egy fontos és sokakat érintő kérdés kerül a középpontba:
hogyan tud együttműködni szülő, pedagógus és intézmény azért, hogy minden gyerek – különösen a sajátos nevelési igényűek – megfelelő támogatást kapjon.

A beszélgetésből kiderül, hogy a kihívás egyre nagyobb:
egyre több gyereknek van szüksége extra figyelemre és speciális módszerekre az iskolában.

Az epizód egy olyan konferenciát mutat be, ahol minden érintett találkozhat:
szülők, tanárok, segítők és szakmai szervezetek közösen keresik a megoldásokat.

Szó esik sikeres helyi kezdeményezésekről is, ahol a szülők aktívan bekapcsolódtak az iskolai folyamatokba, és valódi változást értek el.

A hangsúly nem a problémákon, hanem a megoldásokon van: módszerek, jó gyakorlatok és együttműködési modellek kerülnek előtérbe.

Az epizódban egy friss kutatás eredményei is megjelennek, amelyek a pedagógiai asszisztensek helyzetét és szerepét vizsgálják – és konkrét javaslatokat is megfogalmaznak.

Ez a beszélgetés azt mutatja meg, hogy az oktatás nemcsak intézményi kérdés, hanem
közös ügy, ahol a partnerség kulcsfontosságú.

A beszélgetés vendége: Csordás Anett, a Civil Kollégium Alapítvány munkatársa.

Ebben az epizódban az önkéntesség világába kapunk betekintést egy frissen megjelent, interaktív kézikönyv kapcsán, amely gyakorlati kérdésekre ad gyors és érthető válaszokat.

A beszélgetésből kiderül, hogy az önkéntesség ma már sokkal több, mint szervezeti keretek között végzett munka:
az informális, hétköznapi segítségnyújtás legalább ilyen fontos szerepet játszik.

Az új kiadvány különlegessége, hogy két célcsoportnak szól egyszerre:
önkénteseknek és szervezőknek, így a részvétel minden oldalát bemutatja.

Szó esik arról is, hogy az önkéntesség kultúrája változik:
a fiatalok körében növekszik a részvétel, miközben a középkorosztály továbbra is meghatározó szereplő.

Kiemelt téma az informális önkéntesség, amely sokszor láthatatlan marad, mégis alapvető szerepet tölt be – például a szomszédsági segítségnyújtásban.

A beszélgetés rávilágít arra is, hogy a civil szervezetek számára ez a terület egyfajta „kapu” lehet új résztvevők bevonásához.

Ez az epizód segít megérteni, hogy az önkéntesség nemcsak szervezett tevékenység, hanem
a mindennapi együttélés egyik alapja is lehet.

A beszélgetés vendége: Bartal Annamária, az Önkéntes Szemle szerkesztője.