Ambrus@ alkotói stúdiója

Az volt az éjek éje! az volt az alvó évezredek utolsó homálya. Azon az éjen Isten szivéből hullott harmat a földre. Nagyidők sírjából fölemelkedett a fehérszárnyú béke és körüllebegte a földtekét. Az volt az éjek éje! A sötét égmagasban mennyei fény pezsdült meg. Az ég ivei sugárzáport ömlesztettek alá. Az égtetőn megzendült Dávid hárfája s a meghasadt ég nyílásán, mint egy nagy fényes rózsagomoly, alábomlott a békét köszöntő angyal karaván. | Szerző: Gárdonyi Géza | Felolvassa: Ambrus Attila József | Megjelent: Pesti Hirlap, 1927. december 25. és Gárdonyi Géza: Arany, tömjén, mirha. Dante, Budapest, 1928 #gardonyigeza #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja

Advent angyala, aki íme, eljöttél megint, mit gondolsz: aki nyitott tenyérrel közeledik, adni akar, vagy kérni fog? Ütni vagy simogatni? Aki az ajkát nyújtja, csókot kíván, vagy beléd harap? Ha karját kitárja, megölel vajon, vagy agyonszorít? - Csak akkor tudod meg, ha a közeledbe engeded - suttogja az angyal. - Ez a közelbe-engedés, ez az Élet, az ő örökös kockázatával. Ha nincs közelség, Élet sincsen. Engedd közel, akármi lesz... | Szerző: Abody Rita | Felolvassa: Ambrus Attila József | #abodyrita #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja

A most hallhatóvá vált, Mészáros András által jegyzett, különös hangulatú novella a "Kalandok és Kalandozók" című antológiában (26-30. o.) jelent meg 2018 év végén. Az írás a Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház Könyvtárterméből való rövid történet. Az izgalmas írásokat felvonultató 380 oldalas, 50 szerzős kötetet Varga Tamás József szerkesztésében a SpiritArt Kiadó jelentette meg. | Életem során sokszor elgondolkodtam azon, létezik-e valamiféle meghatározott esemény, ami végleg megváltoztathatja ránk szabott, előre elrendelt sorsunkat. Sokan mondják, hogy az emberi jellemvonások legtöbbje már egészen fiatalkorban kialakul; szerintem mégis, mindig van egy törékeny határ, egyetlen apró pillanat, amelyet ha átlépünk, eddig teljesen új, soha nem látott világ tárja ki előttünk kapuit. Akárcsak előttem, akkor, ezerkilencszázkilencven telén, két nappal karácsony előtt. Hazudnék, ha azt mondanám, minden akkor kezdődött, de a döntés és a tett azon a fagyos téli éjszakán ért valósággá... | Szerző: Mészáros András | Felolvassa: Ambrus Attila József | #meszarosandras #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja

A most hallhatóvá vált, Kelvin által jegyzett, különös hangulatú novella a "Kalandok és Kalandozók" című antológiában (60-61. o.) jelent meg 2018 év végén. Az írás a Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház Könyvtárterméből való rövid történet. Az izgalmas írásokat felvonultató 380 oldalas, 50 szerzős kötetet Varga Tamás József szerkesztésében a SpiritArt Kiadó jelentette meg. | Milyen szépen esik a hó, látod? Szerencsére nincs annyira hideg. Reméltem, hogy karácsonykor esni fog, Apu szerint olyankor nincs fagy. Nem tudtalak volna kiásni a fagyott földből. Így is nehéz volt, még szerencse, hogy ilyen kicsi vagy. Emlékszem, amikor Anya hazahozott a kórházból. Ugyanúgy aludtál, mint azon az estén, amikor rád találtak. Úgy néztél ki, mint bármelyik másik kisbaba, csak lila volt az arcod... | Szerző: Kelvin | Felolvassa: Ambrus Attila József | #kelvin #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja

A mocsárban sétálok. Azt sem tudom, hogy dél van-e, vagy este. Mikor azt hittem, hogy egy szürke gém énekét hallom, az indákkal körbefont fák fölött csupán a halovány égboltot láttam. A fejem fölé magasló nádas mozdulatlanul eltakarja a vízfelszínt. A víz sem mozdul. A hínár sem mozdul. A víz fenekén élő halak sem - élnek egyáltalán halak ebben a mocsárban? | Szerző: Akutagava Rjúnoszuke (1892-1927) | Forditotta: Rudlof Dániel | Megjelent: Műhely - Kultúrális Folyóirat (Győr), 2018. XLI. évf.,  5-6. sz., 2018/Japán, (2018. október 30.), 76. o. | Felolvassa: Ambrus Attila József (2013) | Címkép: Pixabay | A szerzőről: A modern japán novellisztika megteremtője. A Tokiói Császári Egyetemen végzett angol szakon. Első publikált novelláját, az azóta klasszikussá vált A vihar kapujábant nagyjából 150 másik követte. Utolsó éveiben pszichés és fizikai betegségek gyötörték, 35 évesen öngyilkos lett. #akutagavarjunoszuke #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja

Valahogy átvészeltük az őszt, s mire a hó elalélt, rajtam kívül tán mindenki tudta a bajok eredetét. Tudták azt, amit a gyermek fel sem foghat, ha biztonságban érzi magát. Kis bogárkák zümmögtek szerteszét, a hangyák felsorakoztak a küszöb alatt, kisarjadt a mag és ahogy emelkedett a fény a fényességben, úgy szédültem ki a levegőre, ahogy a napraforgó, ha vizet lát... Szerző: Bartalovics Zoltán | Felolvassa: Ambrus Attila József (2013) | Címkép: Pixabay #bartalovicszoltan #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja

A ​​louisianai Baton Rouge-ban a nyári délutánok tikkasztó hőségében nap mint nap összejönnek a szomszédok, hogy együtt főzzenek, hideg sört igyanak és beszélgessenek. Az itt élők figyelnek egymásra. Amikor azonban 1989 nyarán a tizenöt éves Lindy Simpsont a házuktól néhány méternyire megerőszakolják, kiderül, hogy a látszólagos idillnek is megvan a maga sötét oldala. Az apró, zárt közösségben több gyanúsított is akad. Például a félelmetes Bo Kern, aki a gimnázium után is a szülei nyakán élősködik; a néhány házzal lejjebb lakó Jason Landry; annak nevelőapja, Jacques, a kétes hírű pszichiáter; valamint a szemközt élő kamasz fiú is, aki a Lindy iránt érzett szenvedélyes, elvakult szerelme miatt kerül fel a lehetséges elkövetők listájára. Sok-sok évvel később ő meséli el nekünk, hogy az életet miként változtatja meg örökre a szívfájdalom, a bűn és a szerelem. A Fényed ki ne hunyjon egyszerre tárja elénk egy kamasz lelkivilágát, egy erőszakos bűncselekmény lebilincselő történetét, a helybéli családok kusza életét és a mindent felemésztő kamaszkori szerelmet. M. O. Walsh regénye megrendítő regény a család jelentőségéről, valamint az emlékek és a megbocsátás erejéről. (M. O. Walsh: Fényed ​ki ne hunyjon. Alexandra, Pécs, 2016. 352 oldal) --- A részletet felolvassa: Ambrus Attila József | Címkép: Pixabay #mowalsh #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja

Megnyírták a Burkus kutyát, / olyan fura lett, / hogy másnap az összes kutya / rajta nevetett. / Hová lett a füléről és / farkáról a bojt? / Tegnap látták, akkor bizony / még a helyén volt. / Bújt a kutya ide-oda, / szégyellte magát, / még a holdnak is elmondta / a nagy bánatát. / Cirmos cica vigasztalta: / - Ne törődj vele, / a többinek lesz majd nyáron / tudom melege. / Eljött a nyár, míg az égen / a nap nevetett, / bokrok alján a sok bundás / búsan lihegett. / Irigyelték Burkus kutyát, / mert fürgén szaladt, / labdázott a gyerekekkel / vígan ez alatt. / Aztán mégis belátták,hogy / irigykedni kár, / és azóta minden kutya / nyiratkozni jár.| Szerző: Juhász Magda | Felolvasó: Ambrus Attila József | Címkép: Pixabay #juhaszmagda #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja

Az ember már az őskortól megpróbált magyarázatot találni a világ működésére. Amíg nem rendelkezett tudományos indoklással, a hiányt mítoszokkal és természetfeletti magyarázatokkal töltötte fel. Minden nép mitológiájában megtalálhatók a jóindulatú entitások, akik a bő termésért, gyermekáldásért és szerencséért felelősek, de úgyszintén a rosszindulatú lények is, akik halált, balszerencsét és pusztulást hoznak azokra, akik feldühítik őket vagy akik érintkeznek velük. Most az indián mitológia egy jellegzetes lényével és annak pszichológiai vonatkozásaival ismerkedhetünk meg. | Szöveg: Parák András | Felolvasta: Ambrus Attila József #parakandras #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja 

Felolvasó: Ambrus Attila József | Fotó: Pixabay.com (Open Access) #szalokidora #ambrusattilajozsef #ambrusaalkotoistudioja