Ami nagyon nehéz értékajánlat megfogalmazásánál, az az, hogy ha nem tudjuk pontosan, hogy az, amit mi nyújtunk, az milyen típusú megoldás, tehát fájdalomcsillapító megoldás, valamilyen feladatlistára válasz, vagy egy vágyálomra való válasz annak érdekében, hogy elérje ezt az álmát vagy vágyát az ember. Természetesen a haladók már mind a háromra adnak választ egyben.
Vegyük a kedvenc példasorozatunkat Verával, a fodrászt. Az egy tényező a feladatlistámon, hogy el kell menjek fodrászhoz. Mindenkinek rendszeresen kell járnia fodrászhoz, most maga a rendszeresség az mindenkinek mást jelent, függően attól, hogy milyen minőségű a haja és milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, de el kell mennie.
Tegyük fel, a fájdalmam az, hogy vékony hajam van, nehezen kezelhető, tehát ilyen összevissza, akár forgóim is vannak, akkor az ugye egy fájdalom, amire a fodrász, hogyha jó és ügyes, akkor tudja a megoldást. De hogyha emellett még ő nekem tud olyan hajat varázsolni, olyan frizurát, amire én nem is gondolok, mert ugye annyira a fájdalmamban vagyok, a kis gyenge pontomban vagyok benne, arra koncentrálok, akkor ugye ez a három megoldódik egyszerre. De akár arra is gondolhatunk, hogy ennek a fodrásznak az értékajánlata a vágyak, az előnyök kielégítésénél ott lakozik, hogy az a két óra, amit mondjuk nála tölt, vagy másfél vagy egy, az olyan típusú énidő, amit mondjuk az illető csak ennél a fodrásznál tapasztal.
Ha így átgondolod a saját értékeidet, biztos vagyok benne, hogy találsz néhány olyan dolgot, ahol tudsz javítani, vagy ahova bele tudsz tenni egy-két mellékkiegészítőt. Pici dolgok szoktak ezek lenni, amik valószínűleg nekünk fel sem tűnnek, de az ügyfél számára nagyon nagy segítséget jelentenek, vagy nagyon nagy pluszt az értékajánlatunkban.
És amikor például velem dolgoznak az ügyfelek, akkor pont ezt látják, hogy minden olyan dolog, amit valójában ők még akár hátránynak is éreznek, azt én át tudom fordítani előnyre egy másik típusú ügyfélnél. Tehát hogyha nincsen jól megfogalmazva az üzleti modell, azaz nincs jól megfogalmazva, hogy kinek értékesítünk és pontosan mit, akkor minden dolog, amit mi negatívnak érzünk, valójában egy szakember rá tud mutatni, hogy az pozitívum, csak úgy egy másik ügyfélcsoportnál.
Most ezt miért hozom be? Miért beszélek erről? Hát azért, mert nagyon nehéz úgy vállalkozni, hogy ha bármelyik pillanatban meginoghatok abban, hogy kinek is jó az, amit én értékesítek. Tehát ha nem vagyok betonbiztos, és most természetesen nem arról a fázisról beszélek, amikor még tesztfázisban vagyunk, hanem amikor már ez tart egy ideje. Tehát akkor mindig, amikor jön egy új célcsoport, egy új ügyfél, és mondjuk van valamilyen igénye, és én nem vagyok benne biztos, hogy én abban jó vagyok-e vagy nem, akkor elmegyek abba az irányba, ugye ez a Shiny object szindróma. És egy idő után csak azon kapom magam, hogy van 47 értékajánlatom, de valójában egyik sem a valódi. Tehát egyik sem tükrözi pontosan azt, amit én csinálok. Egyik sem annyira ütős, hogy bárki, aki hallja a nevem vagy a cégem nevét, az tudja, hogy én pontosan milyen megoldást nyújtok, milyen problémára. Hogyha azt szeretném, hogy ezen gondolkozzál el, írj nyugodtan, e-mailt, kommentet! Nagyon szívesen fogadom a reakciókat, vagy a nagyobb áttöréseket, mert fontos, hogy erről párbeszéd alakuljon ki, hiszen azt gondoljuk, azt gondoljátok, mindenki azt gondolja, amikor kezdi, pláne, hogy ez könnyű, vagy annyira nehéznek szokták az emberek találni, hogy így ki is lépnek ebből, és elkezdenek dolgozni, mondván, majd kialakul, tehát majd lesz valahogy majd ilyen akció-reakcióba valamit összehozok. De a vállalkozás az azért valójában proaktív tevékenység.