DeFacto

Ukrajna számára az európai uniós integráció nem pusztán politikai cél, hanem identitásformáló elem, amely számos társadalmi feszültséghez, magas elvárásokhoz és mély sérelmekhez vezethet egyaránt – emelte ki az MKI új podcast-sorozatának első epizódjában Seremet Sándor és Jarábik Balázs Ukrajna-szakértők. Amíg a konfliktus forró fázisában van, addig Ukrajna 2030-ig történő csatlakozása inkább politikai üzenetként értelmezhető, semmint gyakorlatilag megvalósítható tervként – tették hozzá. Kiemelték továbbá, hogy jogállamiságról és sajtószabadságról beszélni egy hadat viselő országban szinte lehetetlen, így az EU-csatlakozást meghatározó koppenhágai kritériumoknak való megfelelésről még sokáig nehéz lesz érdemben beszélni Ukrajna kapcsán.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Modern történelmének egyik legjelentősebb fordulópontjához ért Románia. Elsöprő győzelmet aratott a megismételt elnökválasztáson a rendszerellenes és szélsőjobboldali AUR párt elnökjelöltje, George Simion. Ezzel fél év alatt kétszer fordult szembe az országot több mint harminc éve kormányzó politikai erőkkel a közvélemény. A tavaly decemberi választásokat követően antidemokratikus eszközökkel próbálta megakadályozni a romániai alkotmánybíróság a 20. század önkényuralmi rendszereinek terhes örökségére épült szélsőjobboldal előretörését. Amennyiben a mostani, megismételt választáson is hasonló eszközökhöz fordul az igazságszolgáltatás vagy az államigazgatás, az olyan politikai zavart okozhat Romániában, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek, ezért Magyarországnak és a szomszédos országoknak a konszolidáció áll érdekében.

Magyarországnak továbbá szomszédos országként és a másfél milliós romániai magyar nemzeti kisebbségi közösség anyaországaként az az érdeke, hogy a szomszédos Romániában konszolidált, működőképes, jogállami és demokratikus viszonyok uralkodjanak, prosperáló gazdasággal, a fejlődésre nyíló kedvező lehetőségekkel, amely viszonyok közepette a társadalom minden tagja és természetesen a romániai magyar nemzeti kisebbségi közösség zavartalanul és maradéktalanul élhessen állampolgári, politikai, emberi és nemzeti kisebbségi jogaival, szabadságjogaival, jog- és esélyegyenlőségével – figyelmeztetett Szilágyi Mátyás nagykövet, vezető kutató, az MKI Hétindító Podcast eheti vendége.

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet, AP Photo

In the final episode of the Trump’s First 100 Days podcast series, we take an in-depth look at the trends, achievements, and transformative moments of the first hundred days of the Trump administration. Will the new Trump presidency usher in a revolution? What’s driving the tariffs? Has the multipolar world order finally arrived? Tune in for insights into these questions and more.

For this concluding discussion, Dániel Lévai is joined by Gladden Pappin, Ramachandra Byrappa, and Philip Pilkington — all from the Hungarian Institute of International Affairs.

The Budapest Outlook is the podcast channel of the Hungarian Institute of International Affairs.

Music on the recording: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

Cover: HIIA

Cutting, mixing: Dávid Vaszkó

Pattanásig feszült a helyzet India és Pakisztán között, miután több tucatnyian életüket vesztették egy terrortámadásban Dzsammu és Kasmír régió indiai ellenőrzés alatt álló részén. A kontaktvonalon kiújultak a határvillongások, a két fél kölcsönösen visszahívta diplomatáit és állampolgárait, India lezárta a Pakisztán vízbiztonságát garantáló gátrendszereket. A totális eszkalációnak gátat szab a tény, hogy mindkét ország atomhatalom, ám egyben a folyamatos katonai versengés igényét is fenntartja és lehetőséget teremt az újabb és újabb provokációra – emlékeztetett az MKI Hétindító Podcast eheti vendége, az MKI kutatója, Trembeczki Zsolt.

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet, Mukhtar Khan/AP/TT

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Amióta a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) 2024 decemberében átvette az ellenőrzést Damaszkusz felett, az új kormány ambiciózus reformprogramokba kezdett az államépítés és a befogadó kormányzás címszavai alatt. Emellett diplomáciai erőfeszítéseket tett, hogy egy (békés) politikai átmenetről tárgyaljon nem csupán az ENSZ-szel, hanem több - a régió és az ország stabilizálásában érdekelt - nyugati és térségbeli ország képviselőjével. Az átmenetet azonban beárnyékolja az elmúlt hónapokban tapasztalt erőszak; a korábbi Aszad-rezsim híveivel való összecsapások és szektariánus feszültségek.

Milyen esélyekkel indul az új elnök a széttaglalt, bő évtizedes polgárháború után elszegényedett és traumatizált ország egyesítését illetően, valamint a központi állami szuverenitásának helyreállítására vonatkozóan? Milyen érdekek veszik körül az új kormányt, akár török, kurd, izraeli vagy európai részről? Ezeket - és más kapcsolódó kérdéseket - járja körül a Magyar Külügyi Intézet aktuális podcastje.

A Kilátás a Magyar Külügyi Intézet podcast-csatornája.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: EPA

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter párizsi látogatásán kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész hátat fordítani az általa kezdeményezett ukrajnai békefolyamatnak, orosz kezdeményezésre 30 órás tűzszünet lépett életbe az orosz-ukrán fronton. Az amerikai figyelmeztetés azonban nem csupán Moszkvának, de Kijevnek is szólt, a kompromisszumkészség ugyanis mindkét oldalon hiánycikk – mondta az MKI Hétindító Podcast eheti vendége, Seremet Sándor.

Bár Emmanuel Macron francia elnök úgy értékelte Rubio látogatását mint Európa bevonását a békefolyamatokba, a valóságban ennek egy sor feltétele hiányzik. Oroszország ugyanis a nyugati szankciók enyhítését várja el a fegyvernyugvás és a további rendezés egyik feltételeként, ám az Európai Unió továbbra is a megszokott szankciós politika mellett kitartva újabb büntetőintézkedésekkel tervezi sújtani az orosz külkereskedelmet. Az álláspontok tehát továbbra is messze vannak egymástól.

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet, Ludovic Marin/AFP via Getty Images

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A kínai-amerikai kereskedelmi háború világgazdasági rendszerváltáshoz vezethet? Mire vezethető vissza szembenállás? Az amerikai vámok Kína és Európa közeledését hozhatják? Milyen gazdasági atombombával kényszerítheti Kína az Egyesült Államokot a tárgyalásra?

A világgazdaságra kiható amerikai-kínai küzdelem összefüggéseit elemezte Goreczky Péter és Salát Gergely a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatói, Lévai Dániellel, az MKI kutatójával, a Trump, az első 100 nap podcast-sorozat állandó házigazdájával.

A Kilátás a Magyar Külügyi Intézet podcast-csatornája.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Egyre szűkül az amerikai-kínai kiegyezés lehetősége a kiéleződő vámháborúban, a 145%-os amerikai vámok árnyékában Peking az alternatív piacok és együttműködések felé nyit. Kína egyik kiemelt partnere lehet az Európai Unió, hiszen az öreg kontinens gazdaságait is súlyos amerikai vámok sújtják, amelynek következtében újraindult a közeledés Peking és Brüsszel között. A kölcsönösen hasznos amerikai-kínai gazdasági együttműködéssel együtt a nagyhatalmi versengés eszkalációjának egyik elsőszámú akadálya is megszűnhet, ami a politikai konfliktusok kiéleződésével fenyeget – figyelmeztetett az MKI Hétindító Podcast eheti vendége, Salát Gergely.

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Donald Trump beiktatása óta jelentősen csökkent az illegális bevándorlók száma az USA déli határán. Mexikó a vámháború fokozása helyett az együttműködést keresi Washingtonnal, míg Brazília ellenállna Trump politikájának. A térségben Trump El Salvadorban és Argentínában talált partnereket, amelyet jól mutat Bukele legutóbbi washingtoni látogatása is. HOgy viszonyul az Egyesült Államok a közép- és latin-amerikai államokkal, és hogyan hat az amerikai vámdiplomácia a régió politikai folyamataira?

A legújabb adásban ezeket az összefüggéseket és kérdéseket elemezte Medveczky Iván, Magyarország korábbi mexikói nagykövete és Reile Zsolt a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Trump, az első 100 nap podcast-sorozat állandó házigazdájával, Lévai Dániellel, az MKI kutatójával.

A Kilátás a Magyar Külügyi Intézet podcast-csatornája.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Szorosabbá válhat az amerikai-izraeli-azerbajdzsáni együttműködés a közeljövőben. Törökország, a térség egyik kiemelt hatalma szintén érdekelt a Kaukázus stabilitásában, ám a washingtonitól jelentősen eltérő geostratégiai célok vezérlik a térségben. Milyen folyamatok határozhatják meg a következő időszakot a régióban és hogyan alakulnak a külső és belső hatalmi dinamikák a beszélgetésben tárgyalt poszt-szovjet térségben?

Többek között ezekről az összefüggésekről is beszélgetett a Trump 100 podcast-sorozat állandó házigazdája, Lévai Dániel, az MKI kutatója Bíró Dáviddal, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának projektkoordinátorával és Kránitz Péter Pállal, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával.

A Kilátás a Magyar Külügyi Intézet podcast-csatornája.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid