DeFacto

Az Oroszország felől érkező katonai fenyegetés és az Amerika irányából érkező biztonságpolitikai bizonytalanságok korában mi az Európai Unió szerepe Európa védelme terén? Önálló védelmi szereplő, a NATO európai pillére vagy "csak" hadiipari tényező? És milyen hatással lesznek az elkövetkező években várhatóan jelentősen megemelkedő európai védelmi kiadások az európai országok katonai képességeire és hadiipari teljesítményére? Többek között ezeket a kérdéseket járja körül a Magyar Külügyi Intézet új podcast adásában Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa, valamint Fejérdy Gergely és Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatói.

A Kilátás a Magyar Külügyi Intézet podcast-csatornája.

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: ISPI

Rendkívül kiélezett versenyben aratott győzelmet Karol Nawrocki konzervatív jelölt a lengyel elnökválasztási második fordulóján, a szavazatok mindössze 0,3 százalékkal előzte meg versenytársát, Rafał Trzaskowskit. Az eredmény a lengyel társadalom rendkívüli megosztottságát tükrözi – míg a vidék a Jog és Igazságosság párt által támogatott, konzervatív történészre, addig a városi polgárok többsége Varsó liberális főpolgármesterére szavaztak – mondta a Hétindító Podcast eheti vendége, Vass Ágnes, az MKI kutatási igazgatója. Az eredmény következtében folytatódni fog az Andrzej Duda jelenlegi államfő és Donald Tusk miniszterelnök kormánya közötti konfliktusos helyzet, amely megnehezíti a hatékony kormányzást Lengyelországban. Az elnökjelöltek közötti vitában jelentős szerep jutott a külpolitikának – Lengyelország új államfője, ellentétben a varsói polgármesterrel, nem támogatja Ukrajna gyors NATO- és EU-tagságát.

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet, Kacper Pempel / REUTERS

Az ingatag belpolitikai helyzet sehol sem kedvez a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésének. Erre most Kárpátalja a legegyértelműbb példa, mivel Ukrajnában a központi vezetés részéről tapasztalható kisebbségek elleni fellépéseket, illetve a magyar-ukrán viszony további rontására irányuló provokációt legnagyobb mértékben a magyar nemzeti kisebbség szenvedi meg. E visszás jelenségre mindenekelőtt az Európai Uniónak kellene figyelmet fordítania, amikor jelenleg lényegében kritika nélkül támogatja Ukrajna, egy alapvetően az EU integrációra felkészületlen, fél kontinensnyi ország gyorsított csatlakozását. Emellett itt lenne az ideje az EU-tag anyaországok közötti, összehangoltabb koordinációnak, és ennek egy koncentráltabb, Európai Bizottság irányában való markáns visszacsatolásának. Mindezt, és további kapcsolódó kérdéseket vitatja meg a Magyar Külügyi Intézet podcastjánek aktuális adásában Szili Katalin, határon túli autonómiaügyekben illetékes miniszterelnöki főtanácsadó, és Szilágyi Mátyás, az MKI vezető kutatója.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet (MKI)

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Donald Trump nemrég 50%-os vámokkal fenyegette meg az EU-t, majd egy, az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel történt telefonbeszélgetés után visszakozott. Mit vár el az Egyesült Államok az EU-val szemben? Mire számíthatunk a két fél közötti kereskedelmi feszültségeket illetően? Miért sikerült Kínának és az Egyesült Királyságnak az, ami az EU-nak eddig nem? Ezekről is beszélgetett a Hétindító eheti műsorában Lévai Dániel és Harb Jad Marcell, az MKI két kutatója. 

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban a felek tűzszünetet kötöttek: a két fél tárgyalói megegyeztek abban, hogy 90 napra jelentősen csökkentik a kétoldalú kereskedelmet teljesen ellehetetlenítő vámokat, így újraindulhat az áruforgalom. Mi vezetett a kompromisszumhoz? Tartós lesz-e a kiegyezés, vagy csak némi időt nyernek a felek? Miként készült fel Kína Trump visszatérésére, és milyen eszközök vannak még a kínaiak és az amerikaiak tarsolyában? Hogyan érinti mindez Kína és az USA fő gazdasági partnereit? Közeledhet-e egymáshoz az új helyzetben Kína és az Európai Unió? Ezekről a kérdésekről beszélget a Kilátás új epizódjának vendége, Kusai Sándor volt pekingi nagykövet, a PPKE BTK címzetes egyetemi docense, illetve Salát Gergely, az MKI vezető kutatója.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: iStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Amikor 2025. április 28-án több tízmillió ember maradt áram nélkül az Ibériai-félszigeten, és a hétköznapi élet megszokott, addig természetesnek vélt elemei hirtelen elérhetetlenné váltak, a lakosság közvetlenül szembesült azzal, hogy az energiabiztonság nem pusztán egy politikai–technikai kérdés, hanem a társadalmi stabilitás egyik alappillére. Az esemény nem csak a technikai és infrastrukturális sebezhetőségeket tárta fel, hanem azt is, hogy az energiabiztonság messze túlmutat a politikai és gazdasági szférán: a társadalmi stabilitás, az állami szuverenitás és az (egyéni) életminőség egyik kulcstényezője. Mindezt és a további kapcsolódó kérdéseket vitatja meg a Magyar Külügyi Intézet Kilátás podcastjének aktuális adásában Reile Zsolt vezető kutató és Papp Gábor kutató, Lévai Dániel kutató moderálásában.

A Kilátás a Magyar Külügyi Intézet podcast-csatornája.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: AFP

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Hogy Ukrajna európai uniós integrációja stabilitást hoz-e a régióba, nyitott kérdés. Az Európai Unió tagállamainak többségében az idealista álláspont érvényesül, miszerint az ukrán EU-csatlakozás elengedhetetlen Kelet-Európa biztonságához, máskülönben Oroszország folytatja expanzióját. A realista álláspont szerint azonban Ukrajna csatlakozása a tömörüléshez importálja a konfliktust az EU-ba, s csak fokozza azt – mondta az MKI új podcast-sorozatának legfrissebb adásában Siklósi Péter vezető kutató az MKI új podcast-sorozatában. Seremet Sándor kutatócsoport-koordinátor ugyanakkor emlékeztetett, pillanatnyilag lehetetlen megmondani, milyen állapotban lesz Ukrajna a háború után, vagy egy potenciális EU-csatlakozás pillanatában, ezért nehéz hosszútávú stratégiákban gondolkodni.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Választási szupervasárnap zajlott le május 18-án az Európai Unióban. Elnökválasztást tartottak Romániában és Lengyelországban, és előrehozott parlamenti választást Portugáliában. Romániában győzelmet aratott Bukarest főpolgármestere, ám a bonyodalmaknak ezzel koránt sincs vége, a most kezdődő kormánykoalíciós tárgyalások kimenetele egyelőre bizonytalan – figyelmeztetett Szilágyi Mátyás vezető kutató. Emlékeztetett, a leendő új kormány rendkívül súlyos gazdasági kihívásokkal néz szembe. Ezalatt Lengyelországban az elnökválasztás első fordulóját bár Rafał Trzaskowski nyerte, még nem dőlt el az államfő személye. A legnagyobb kérdés most az, hogy a jobboldali szavazók beállnak-e a második fordulóban a konzervatív PiS jelöltje, Karol Nawrocki mögé, aki így könnyen behúzhatja a végső voksolást – figyelmeztetett Harb Jad Marcell. Az MKI kutatója szerint a portugáliai választás legnagyobb vesztese a portugál Szocialista Párt volt, s megerősödtek a mérsékelt és a hangsúlyosan jobboldali pártok, az új kormány azonban az eddigihez hasonló felállásban és politikai program mentén fog működni.

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Az ukrajnai háború súlyosan érinti a kárpátaljai magyarságot: nő az elvándorlás, csökken a népesség, miközben keleti ukrán menekülők megváltoztatják a térség etnikai arányait. Bár zajlanak magyar–ukrán egyeztetések, Ukrajna továbbra sem teljesíti az EU-csatlakozás feltételéül szabott kisebbségi jogi követelményeket sem. Más nemzeti kisebbségek, így a román, illetve moldovai közösség is hasonló problémákkal küzd az országban. Az orosz–ukrán konfliktus esetleges békerendezése – amely valójában amerikai–orosz tárgyalások keretében körvonalazódik – hosszú távon befolyásolhatja a magyar kisebbség jövőbeli helyzetét is, melynek iránya egyelőre bizonytalan.

Mindezt, és további kapcsolódó kérdéseket vitatja meg a Magyar Külügyi Intézet podcastjének aktuális adásában Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri megbízottja; Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Szilágyi Mátyás vezető kutató és nagykövet, Seremet Sándor vezető kutató moderálásában.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Napokon belül megvalósulhat, ami sokáig elképzelhetetlennek tűnt: tárgyalóasztalhoz ülhet Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Legalábbis erre tett javaslatot az ukrán államfő, miután a Kreml az isztambuli tárgyalások megújítását szorgalmazta. Bár május 8-a óta napról napra emeli a tétek Kijev és Moszkva a fegyverszünetet övező diplomáciai versenyben, az elnöki találkozó megvalósulása még korántsem borítékolható – figyelmeztetett Seremet Sándor vezető kutató az MKI Hétindító Podcast eheti adásában. A folyamat elsőszámú mozgatórugója továbbra is az amerikai-orosz közeledés, ám a kezdeti lendület már alábbhagyni látszik – tette hozzá az MKI kutatócsoport-koordinátora.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid