DeFacto

A Charlie Kirk elleni merénylet egyben a véleményszabadság elleni támadás is volt, amely az amerikai republikánusok és demokraták közösnek vallott értéke – értettek egyet az MKI Hétindító Podcast vendégei: Kakuk Lilla és Baranyi Tamás. Különös súllyal bír, hogy a gyilkosság pont egy egyetemi kampuszon történt, Kirk mozgalma ugyanis éppen az amerikai liberalizmus fellegvárainak tekintett egyetemi diáksággal való párbeszédet és véleményütköztetést tűzte zászlajára. Baranyi Tamás szerint a merényletet követően az amerikai szervek az erős kéz politikáját alkalmazzák és fellépnek az erőszakos szélsőbaloldali fundamentalizmussal szemben.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Francois Bayrou kormánya a minap elbukott a francia Nemzetgyűlésben tartott bizalmi szavazáson, miután a megszorító költségvetés elfogadását ehhez kötötte. Franciaországot sorozatos kormányválságok jellemzik az elmúlt két évben. Fejérdy Gergellyel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával a mostani epizódban azt járjuk körül, hogy milyen okok vezettek el Franciaország akuttá váló politikai-gazdasági kríziséhez. A beszélgetés második felében pedig arról esik szó, hogy mi várható a jövőben a francia politikában: jöhet-e előrehozott választás, lemondhat-e Macron elnök, vagy folytatódik a mostani instabilitás?

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Bár soha nem lesz a Kelet NATO-ja, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozója bizonyította, hogy az új világrendben a nyugati intézményekkel vetekedő súlya van az új, alternatív szervezeteknek – erről is beszéltek az MKI Kilátás podcast új adásának vendégei, Salát Gergely, Csicsmann László és Nagy Angelina. Soha annyi állam- és kormányfő nem vett rész SCO-csúcson, mint a mostanin: több mint huszonöt állam és nemzetközi szervezet vezetője, többek között az ENSZ főtitkára, a török és azerbajdzsáni elnök, vagy épp Egyiptom miniszterelnöke. A megváltozott nagyhatalmi erőviszonyok szimbolikus statuálása volt, amikor a találkozót követő pekingi, Győzelem napi katonai felvonuláson EU- és NATO-tagállamok, ázsiai és arab országok állam- és kormányfői, valamint Kim Dzsongun észak-koreai vezető előtt vonult fel a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg csúcstechnológiás fegyverarzenálja.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Friedrich Merz német kancellár közelmúltban a párttársai előtt megtartott beszédében elismerte, hogy a német jóléti állam jelenlegi formájában fenntarthatatlanná vált. Ráadásul a német közbeszéd elmúlt években tapasztalt hangneméhez képest a kancellár Európa részének tekinti Oroszországot is, amely nemzetközileg is érdekes fejlemény. A német kancellár mindkét kijelentését politikai irányváltás jeleiként értelmezhetjük. Az MKI Hétindító Podcast legújabb adásában Baranyi Tamás Péter, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója értékelte Merz kancellár beszédének jelentőségét hangsúlyozva, hogy a német kormánypártok, különösen a kereszténydemokraták súlyos identitásválsággal küzdenek, így mindenképpen markánsabb politikai kijelentésekre szorulnak, hogy megőrizzék támogatottságukat.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Nagyot fordult a világ, mióta utoljára jelentkezett az MKI Hétindító Podcast – az epikus költeményekben sincs annyi fordulat, mint amennyi napjaink nemzetközi kapcsolatait jellemzi. Alaszkában ült tárgyalóasztalhoz Donald Trump és Vlagyimir Putyin, Izrael megkezdte a Gázai övezet teljes megszállását, vámmegállapodást kötött az EU és az USA, és a lista itt még korántsem ér véget. Eheti adásunkban Baranyit Tamás, az MKI stratégiai igazgatója kalauzol minket végig az elmúlt hetek fejleményein, de nem puszta krónikásként, az események nagyobb összefüggéseire is rávilágít. Az alaszkai találkozó alapján ugyanis nagyon úgy tűnik, a formálódó új világrendben visszatér a befolyásolási övezetek rendszere, míg a gázai fejlemények tükrében a hangsúlyosan érdekközpontú külpolitika érvényesülése, a liberális értékek és a multilateralizmus háttérbe szorulása jellemzi nemzetközi kapcsolatainkat.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Rendhagyó adással jelentkezik az MKI Hétindító Podcast! Intézetünk stratégiai igazgatója, Baranyi Tamás ajánl olvasmányokat a nyári vakációra azok számára, akik nem csak a napi sajtóból akarnak tájékozódni a nemzetközi kapcsolatokról, s készek a sorok között olvasni. Terítékre kerül John Lewis Gaddeis, Li Kuan Ju, Thuküdidész, Helmut Kohl, John Mearsheimer, és sokan mások. Kitekintünk továbbá olyan szépirodalmi alkotásokra is, amelyek bár nem szigorúan a politika természetrajzát nyújtják, de képesek árnyalni azt a kulturális közeget, amelynek megismerése elengedhetetlen egy-egy adott ország vagy régió politikai gondolkodásmódja megismeréséhez.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A választási ígérteknek megfelelően alakul a Trump-adminisztráció politikája, véli Lévai Dániel, a Hétindító Podcast eheti vendége Donald Trump második elnökségének első félévét értékelve. Az MKI kutatója szerint ugyanis a migrációs politika, a szövetségi állam reformja, az amerikai-európai kapcsolatok átalakítása és általában a vámpolitika révén megindult gazdasági folyamatok igazolni látszanak a 47. amerikai elnök politikai programját. Az illegális határátkelési kísérletek az Egyesült Államok déli határán a tavalyi adatok töredékére zuhantak, mialatt a hágai NATO-csúcson Amerika szövetségesei elfogadták a minden eddiginél nagyobb tehermegosztást. A vámtárgyalások során Washington részéről megteremtett stratégiai bizonytalanság légköre ugyanis sok esetben az – amerikai szempontból – lehető legelőnyösebb megállapodások megkötését teszik lehetővé, mialatt sikerült elkerülni a sokak által prognosztizált inflációt.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök távollétében kötetlen és barátságos légkör uralkodott a XVII. BRICS-csúcstalálkozón (július 6-7.) Rio de Janeiróban. A csúcstalálkozó azonban jelentős amerikai nyomás alatt zajlott: az új washingtoni adminisztráció politikája ugyanis a BRICS-re kihívásként tekint. A Trump-adminisztrációval új dinamikák alakítják a fórum politikáját. A Hétindító legújabb adásában többek között erről beszélgetett Lévai Dániel kutató Byrappa Ramachandra vezető kutatóval.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Július 4-én tartották az első EU–Moldova csúcstalálkozót, ahol az Európai Bizottság 1,9 milliárd eurós pénzügyi támogatást ajánlott fel Moldovának, amelynek nagy része hitel formájában érkezne. A találkozónak azonban komoly politikai jelentősége is volt: Moldova EU-csatlakozása jelenleg szorosan összefonódik Ukrajnáéval, ami inkább akadályt jelent számára a tárgyalásokban. Emellett szeptember 28-án parlamenti választások lesznek az országban, így az EU-támogatás a nyugatbarát moldovai kormánynak belpolitikai szempontból is fontos, hogy sikerként tudja a csúcstalálkozót bemutatni a választók felé. Az adásban a csúcstalálkozó valódi sikereiről és a moldovai csatlakozás lehetőségéről Szilágyi Mátyás, az MKI vezető kutatója beszélt. A hétindító házigazdája Stefán Csaba, az MKI kutatója volt.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Elindult a Magyar Külügyi Intézet új podcast-sorozata, a NEXUS, ahol az Intézet kutatói és vendégei a megszokottnál hosszabb adásokban, mélyrehatóan elemzik a világpolitika legfontosabb folyamatait, segítve a hallgatókat a nemzetközi események mélyebb megértésében.

A nyitóadásban a Közel-Kelet legjelentősebb konfliktuspontjait, különösen az iráni-izraeli konfliktust, a gázai kérdést, az energiabiztonsági kihívásokat, valamint a térségben érdekelt nagyhatalmi motivációkat elemezte Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, valamint a Magyar Külügyi Intézet több munkatársa: Horváth-Sántha Hanga, Csicsmann László és Salát Gergely vezető kutatók; továbbá Lévai Dániel és Papp Gábor kutatók.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid