DeFacto

A DeFacto új részében arra keressük a választ, hogy a technológiai vállalatok mára hogyan váltak nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai szereplőkké.

Kitérünk arra, hogyan alakult ki az amerikai adminisztráció és a Big Tech különös szövetsége, hogyan hatnak a technológiai óriások a politikai döntéshozatalra? Mekkora szerepük van a közvélemény formálásában, a választások befolyásolásában vagy akár geopolitikai konfliktusokban?

Szó lesz a Metáról, Peter Thiel-ről és a Szilícium-völgy elitjéről, akik ma már nemcsak vállalkozók, hanem ideológiai és politikai szereplők is. Vajon a demokráciák még kontrollálják ezeket a platformokat, vagy már fordult a helyzet?

Európa-szerte jelentős várakozás övezi az új magyar kormány megalakulását. Vezető európai döntéshozók és szakértők abban bíznak, hogy helyreállhatnak az Európai Unió és Magyarország közötti konstruktív kétoldalú kapcsolatok, különösen a közös uniós külpolitikai döntéshozatalt korábban gyakran akadályozó magyar vétógyakorlat tekintetében. Ugyanakkor Baranyi Tamás Péter, az MKI stratégiai igazgatója arra figyelmeztetett, hogy számos strukturális kihívás a magyar választásokat követően sem fog megszűnni Európában. Az ukrajnai háború várhatóan elhúzódik, miközben az Európai Unió kapcsolatai a három meghatározó globális erőközponttal – az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal – a közeljövőben sem fognak érdemben javulni. Emellett Európa energiafüggősége továbbra is komoly gazdasági kihívásokat jelent, különösen az iráni konfliktus eszkalációja vagy elhúzódása esetén.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Egyre több szálon ér össze az Iránban és az Ukrajna zajló háború, miközben a nyugati vezetők álláspontjai távolodnak egymástól. Az Egyesült Államok már egy hónapja nem tárgyal Ukrajnával, Trump az Egyesült Államok NATO tagságát is megkérdőjelezte. Közben az európai országok legfeljebb szimbolikusan tudnák támogatni Washingtont a Közel-Keleten duzzadó konfliktusban, katonailag ugyanis nem képesek rá. A DeFacto új adásában arról is beszélgetett Molnár Dorina Bendarzsevszkij Antonnal és Jarábik Balázzsal, hogy miért nincs B-terv a héten kezdődő EU-csúcson, a jelenlegi helyzet hogyan hoz 3 milliárd dollár többletbevételt Oroszországnak, és miért került Ukrajna csapdahelyzetbe a Barátság kőolajvezeték újraindításának akadályoztatásával.

Nincs jele fegyvernyugvásnak az Irán megtámadásával kirobbant közel-keleti válságban, ezért új adásunkban a térség szakértőivel, Csicsmann Lászlóval és Sayfo Omárral beszélgetünk. Egyelőre azért sem látni a konfliktus végét, mert nincs a láthatáron olyan politikai szereplő, aki amerikai támogatással átvehetné Irán vezetését. Közben az iráni rezsim azzal fenyeget, hogy a jelenleg is kiugró, 80 dolláros hordónkénti olaj árát akár 200 dollárig is feltornázza. A válság globálissá vált: a háttérben az Egyesült Államok és Kína rivalizálása is szerepet játszik, hatása pedig Magyarország gazdaságára is hatással lehet. Meddig tarthat ki a hadakozó felek rakéta- és drónkészlete? Beszállnak az arab országok? Számíthat-e Európa terrorfenyegetésre vagy tömeges migrációra? A DeFacto adásában ezekről a kérdésekről is szó esik.

El tudja-e rángatni Trump Oroszországot Kína öleléséből? Erről vitatkoztak a De Facto új adásában kollégáink, Molnár Dorina, Siklósi Péter és Seremet Sándor. Moszkva külpolitikai válaszúthoz érkezett: rábólint az amerikai ajánlatra, és visszatér a nyugati vérkeringésbe, vagy kitart a Kínához fűződő piaci és technológiai beágyazódás mellett.

A Magyar Külügyi Intézet új podcastsorozatának második epizódjából az is kiderül, hogy az egyre durvább világpolitikában Európa olyan, mint a disznóölésre érkezett fővárosi ficsúr: iszik a pálinkából, megkóstolja a hagymás vért, de nem folyik bele igazán.

Feloszthatják-e egymás között a nagyhatalmak a világot? – erről beszélgettek munkatársaink, Kakuk Lili, Kránitz Péter Pál és Baranyi Tamás a DeFacto első adásában. Bár az európai vezetőknek volt pár jó lépése a Grönland körül zajló vitában, végül Donald Trump sajátos stratégiája érvényesült – a kérdés már csak az, hogy mit szól ehhez a többi nagyhatalom.

A Magyar Külügyi Intézet új podcast-sorozatának nyitóepizódjában kiderül, hogy merre tart az orosz imperializmus, megfúrhatja-e az ENSZT-t Trump Béketanácsa, és hogy az Európát felosztó bécsi kongresszust végigbulizták a diplomaták.

The sensational news of a peace agreement between Armenia and Azerbaijan made headlines in August after the leaders of the two countries signed a declaration in Washington. The peace treaty itself, however, has still not been ratified. Is the conflict truly over, or does the risk of renewed escalation remain? What obstacles continue to hinder the signing of a comprehensive peace treaty? The so-called Trump Route announced in Washington could upset the regional balance of power—how might Russia and Iran respond? What are the prospects for Azerbaijani and Armenian refugees to repatriate into their native homes? These are some of the questions that the guests of Spotlight, Johnny Melikyan of Orbeli Center and Rusif Huseynov of Topchubashov Center seek to answer in this episode.

Music on the recording: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

Cover image source: https://armenpress.am/

Editing, mixing: Dávid Vaszkó

Donald Trump a Putyin elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után és a Zelenszkij elnökkel lebonyolított találkozója előtt bejelentette, hogy amerikai-orosz csúcstalálkozóra fog sor kerülni két héten belül Budapesten. A hír meglepetésként érte a nemzetközi közvéleményt úgy az újabb csúcstalálkozó ténye, mint annak helyszíne tekintetében. De tényleg ennyire meglepő ez a fejlemény? Többek között erről esik szó az MKI Kilátás legújabb epizódjában, ahol a résztvevők elemzik a budapesti csúcshoz vezető utat, annak jelentőségét, a békekötés esélyét és egy majdani megállapodás lehetséges tartalmát is. Egy Trump-Putyin találkozó már biztos, de lehetséges, hogy magát a békeszerződést is Budapesten írják alá?

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

As strategic rivalry between Washington and Beijing worsens, South Korea, often cited as a classic victim of balance of power determinism among great powers, finds itself in an increasingly difficult position. Seoul's pains of navigating external hardships has been exacerbated by the internal turmoil of Yoon Suk-yeol's martial law and subsequent impeachment. His successor, President Lee Jae-myung has vowed to take a different approach - but what does his 'pragmatist' foreign policy mean in practice? What is the new government's strategy regarding the United States, China and Japan? Can Seoul return to the 'Sunshine Policy' of diplomatically engaging North Korea with the goal of denuclearization, when it has become ever so clear that Pyongyang will not give up its nuclear weapons? Could South Korea under Lee Jae-myung also step on the road of nuclearization instead? This episode of HIIA's podcast looks for answers with the help of a special guest, Dr. Moon Chung-in, James Laney Distinguished Professor of Political Science at Yonsei University, Director of the Institute of Peace Affairs and Global Neighbors Fellow, who has served as special adviser to multiple South Korean governments and had a great role in shaping Seoul’s policies of engagement with Pyongyang. The conversation is moderated by Angelina Nagy, Research Fellow of HIIA.

Music on the recording: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

Cover image source: ShutterStock

Editing, mixing: Dávid Vaszkó

Nyolcvan éves lett az Egyesült Nemzetek Szervezete. A 80. alkalommal összeült Közgyűlés azonban egy minden eddiginél fragmentáltabb, konfliktusokkal terhelt nemzetközi környezetben kényszerül ülésezni – ezért is tűzte António Guterres ENSZ-főtitkár programjára a szervezet, különösen a Biztonsági Tanács reformját. A napokban kezdődött magas szintű általános vita egyik kulcskérdése a gázai válság és a palesztin állam elismerése, amely azonban rávilágít a multilateralizmus válságának egyik legsúlyosabb tünetére, a békés konfliktusrendezés nemzetközi intézményi és jogi struktúráinak súlyvesztésére. Az ENSZ-nek azonban az átalakuló világrendben is van helye és fontos szerepet játszhat a többpólusú világ nemzetközi kapcsolataiban – hangsúlyozza a Hétindító Podcast eheti vendége, Horváth-Sántha Hanga, az MKI vezető kutatója.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid