DeFacto

Izrael célja a Gázai övezetben a Hamász terrorszervezet megsemmisítése, az átfogó katonai hadműveletek következtében azonban a palesztin lakosság újabb és újabb rétegei állnak az iszlamisták oldalára, ami a konfliktus hosszútávú tovább élését alapozza meg – véli a Hétindító Podcast eheti vendége, Csicsmann László vezető kutató. Az izraeli-iráni háborút követően újra a Gázai övezet szélsőségeseivel szemben mobilizálta erőforrásait Izrael, s elrendelte Gáza északi területeinek evakuációját. A háborús törekvéseket és a kabinet munkáját nehezíti a Benjámin Netanjahuval szemben indított, s most újra napirendre tűzött korrupciós eljárás, azonban Izrael demokratikus intézményei egyelőre kiállják a háborús helyzet próbáját.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Ukrajna EU-tagsága végleg felborítaná a kényes hatalmi egyensúlyt az Európai Unión belül gazdaságilag és politikailag egyaránt, s bebetonozná azokat a geopolitikai törésvonalakat, amelyek áthidalására az eljövendő fegyverszünet és békemegállapodás lehetőséget nyújtana Európa és Oroszország között – figyelmeztet Stier Gábor külpolitikai újságíró az MKI új podcastadásában. Siklósi Péter vezető kutató pedig emlékeztet: ahogy Ciprus blokkolja az EU közeledését Törökország felé, úgy Ukrajna is blokkolná az orosz-európai normalizációs folyamatot.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

It is a "truth universally recognised" that international law only exists if states uphold it. With the erosion of the rules-based international order we know, armed conflicts and escalating violence on the rise it is timely to discuss how - and if - the just war theory is still applicable today. Professor John Mark Mattox from the National War College, National Defense University, Washington, D.C. and Christian Braun from the Defence Studies Department at King’s College London visited the Hungarian Institute of International Affairs to discuss the question above. Is Ukraine fighting a just war? If so, is there of moral obligation for third parties to support? How far does this moral responsibility stretch, before the supporting country becomes party to the conflict? Is there such a thing as a just peace, that does not sow the seeds to the next war? Does faith help to manoeuvre among moral challenges? And finally: how can ethics play an equally imperative role, whether we talk about wars of necessity or choice? Listen to the latest English-speaking podcast of the HIIA with the participation of Senior Research Fellows Hanga Sántha-Horváth and Zsolt Reile.

Music on the recording: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

Cover: ShutterStock

Cutting, mixing: Dávid Vaszkó

Néhány órával azután, hogy az elmúlt évtizedek legsúlyosabb eszkalációja bontakozott ki a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök váratlanul bejelentette, elfogadta fegyverszüneti ajánlatát Izrael és Irán. A fegyvernyugvás azonban még korántsem jelent békét, az atomalkuval kapcsolatos tárgyalások potenciális kisiklása, illetve egy újabb provokáció könnyen lángba boríthatja a régiót. Sőt, miután a gázai és jemeni válság, valamint a libanoni és szíriai konfliktus sem zárult le, a helyzet továbbra is rendkívül feszült, amely a régióban megindult rendezési folyamat, az Ábrahám-megállapodások sorsát is kérdésessé teszi – figyelmeztetett a Hétindító eheti vendége, Csicsmann László vezető kutató.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: ShutterStock

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

Ukraine's EU accession remains a hot topic not only within European institutions but also in national capitals. A majority argues that Ukraine should be granted membership via an accelerated process, regardless of the potential consequences.

In this podcast, senior research fellow Philip Pilkington and Péter Siklósi, coordinator of the Strong Europe Center at HIIA, join Sándor Seremet, coordinator of the Secure Neighbourhood Center at HIIA, to explore the real financial costs and security risks associated with a geopolitically driven fast-track accession of war-torn Ukraine.

Music on the recording: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

Cover: ShutterStock

Cutting, mixing: Dávid Vaszkó

Az Irán elleni hadműveletekkel Izrael elérte rövidtávú céljait, ezért a múlthéten kiéleződött válság legvalószínűbb forgatókönyve középtávon a deeszkaláció – mondta az MKI Hétindító Podcast eheti vendége, Csicsmann László vezető kutató. Bár Izrael hosszútávon a hatalomváltásban érdekelt Teheránban, annak előmozdítására nincsenek meg a közvetlen képességei, s egy elhúzódó konfliktust az izraeli lakosság és a washingtoni vezetés sem támogatna. A konfliktus mindazonáltal rávilágított a perzsa védelmi kapacitások gyengeségére és Irán súlyos elszigeteltségére, hiszen két szövetségese, Oroszország és Kína sem nyújtott számára számottevő támogatást. Sőt, a konfliktus épp legfőbb szövetségesének, Oroszországnak járt jelentős haszonnal, miután a nyersolaj világpiaci ára drámaian emelkedett. 

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet, MENAHEM KAHANA, Credit: AFP via Getty Images

A mesterséges intelligencia geopolitikai jelentősége a terület szabályozását célzó februári, párizsi csúcstalálkozón egyértelművé vált, ugyanakkor az esemény rámutatott a technológia szabályozásával kapcsolatos nemzetközi törésvonalakra is. Magyarországnak ebben a feszültségekkel teli külső környezetben kell megtalálnia a módját, hogyan biztosítsa gazdasági versenyképességét az MI-korszakban.

A Kilátás legújabb adásában Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos osztja meg gondolatait arról, mi a mesterséges intelligencia jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban, milyen lehetőségeket, fenyegetéseket rejt az átalakuló technológiai környezet Magyarország számára, illetve hogyan tud a stratégia alkotás lépést tartani a fejlődéssel. A beszélgetés házigazdája Goreczky Péter, az MKI vezető elemzője.

A Kilátás a Magyar Külügyi Intézet podcast-csatornája.

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: OpenAI

Két héttel a NATO-csúcstalálkozó előtt Mark Rutte NATO-főtitkár figyelmeztette a szövetség európai tagállamait; kvantumugrást kell végrehajtaniuk a védelmi kiadásokban, egyes területeken 400%-os növekedést vár el az egyes országoktól. Bár a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy ilyen nagyszabású kiadásnövekedést csak egy maroknyi tagállam tud teljesíteni, a megváltozott geopolitikai környezetben jelentős fejlesztésekre számíthatunk Európában – mondta az MKI Hétindító Podcast eheti vendége, Siklósi Péter vezető kutató. Hozzátette, a közelgő NATO-csúcson Magyarország nem fogja megakadályozni a védelmi kiadások növelésének kezdeményezését.

A Hétindító Podcast a legfontosabb világpolitikai fejleményeket értelmezi röviden, tömören, érthetően.

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet

Május közepén Donald Trump amerikai elnök Rijádban találkozott Szíria új vezetőjével, Ahmed Hussein al-Sharaáttal, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) vezetőjével, aki az Aszad-rezsim tavaly év végi bukását követően került hatalomra. Trump arra kérte a szíriai államfőt, hogy „utasítsa a külföldi harcosokat az ország elhagyására”, amit a szankciók eltörlésének előfeltételeként határozott meg. Korábban már francia és német diplomaták is hasonló követeléseket fogalmaztak meg a külföldi harcosokkal kapcsolatban – akik közül vannak európai származásúak is. A Szíriában levő külföldi dzsihadisták két csoportra oszthatók: az Iszlám Állam harcosaira, akik jellemzően fogolytáborokban vannak kurd felügyelet alatt, illetve a HTS csoporthoz köthetőekre. Donald Trump ez utóbbiakra hivatkozott az új szíriai elnöknek intézett kérésében. A dzsihadista kérdés kezelése kulcsfontosságú, hiszen ezek a harcosok megakadályozhatják az ország stabilizálódását, így Szíria akár dzsihadista csoportok menedékhelyévé is válhat, amelyek később újabb terrortámadásokat indíthatnak világszerte.

Mindezt, és további kapcsolódó kérdéseket vitatja meg a Magyar Külügyi Intézet (MKI) podcastjánek aktuális adásában Sayfo Omar, a Migráció Kutató Intézet kutatási vezetője, illetve az MKI külső szakértője, Csicsmann László, az MKI vezető kutatója, valamint Horváth-Sántha Hanga, szintén az MKI vezető kutatója, Aronson Lillian kutatási asszisztens moderálásában.

A Kilátás a Magyar Külügyi Intézet podcast-csatornája.

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Reuters

Mialatt a nyugat-balkáni államok átlagosan 14,5 éve várnak az EU-csatlakozásra, s a csatlakozási feltételeknek is többnyire megfeleltek, addig az Európai Unió, geopolitikai okokból, felrúgta a koppenhágai kritériumrendszert és gyorsítósávon venné fel Ukrajnát 2030-ig. Holott Ukrajna úgy gazdaságilag, mint a demokratikus normákat tekintve, messze elmarad az európai uniós kritériumoktól – emlékeztet Szilágyi Mátyás vezető kutató. Ez a kettősmérce kiábrándultságot okozott a Nyugat-Balkánon – figyelmeztetett Viola Cintia kutató, majd hozzátette, bár az Európai Unió elhiteltelenedése jelentős kockázatokkal jár, továbbra sincs alternatívája az EU-integrációnak a régióban.

A felvételen hallható zene: Alexi Action: "Passion" via Pixabay.

A borítókép forrása: Magyar Külügyi Intézet (MKI)

Vágás, keverés: Vaszkó Dávid