Eger Vízimolnár 3.-8. Társasházunk Közössége Podcast.

Nem csak a családi házak esetében válik a tavaszi-nyári időszakban aktuálissá a hőszigetelés, hanem a társasházak lakóközösségei is gyakran döntenek ekkortájt a felújítás mellett. Az indokok nagyon egyszerűek, hiszen a megfelelő hőszigetelő rendszer kiválasztásával akár jelentős összegek megspórolhatóak a téli fűtési szezonban, és nyáron is kevesebbet kell majd költeni a lakások hűtésére.

Mivel azonban a társasházak esetében több millió forintos kiadásokról van szó az állványozás és a felhasznált anyag típusának és mennyiségének függvényében, így korántsem mindegy, hogy mennyit mutat majd a számla végösszege, és ezért milyen minőségű szigeteléssel lesz ellátva az ingatlan homlokzata. Cikkünkben most igyekszünk hasznos tanácsokkal szolgálni a társasházak külső szigetelését illetően, hogy sikerüljön a leggyakoribb hibákat elkerülni.

A hagyományos hőszigetelő rendszerek kapcsán a szakemberek egyöntetűen azon az állásponton vannak, hogy a polisztirolos hőszigeteléshez használatos lapok közül kizárólag az EPS 80-as polisztirol hőszigetelő lapok ajánlottak. Ezt a hatályos szabványok és az Építőipari Műszaki Engedélyek is alátámasztják, tehát a választáskor mindenképpen ezt érdemes szem előtt tartani.

Az ennél gyengébb lapok nem alkalmasak arra, hogy a nekik szánt funkciót tökéletesen ellássák, és a felhelyezés után gyakran összeroppannak. Ha ez nem történik meg, akkor is eltérő hővezetési jellemzőkkel rendelkeznek, és csiszolhatóságukat illetően is hagynak maguk után némi kívánnivalót a gyengébb minőségű termékek.

A Magyarországi EPS Hőszigetelő anyag Gyártók Egyesületének tagjaitól vásárolt, piros csíkkal jelölt polisztirol lapokkal biztosan nem lőhet mellé. Fontos tisztában lennie azzal, hogy hazánkban több helyen is találkozni EP 80-as megjelöléssel rendelkező lapokkal, ám ezek gyakran nem tesznek eleget az elvárt követelményeknek. A minőségre tehát mindenképpen fokozott figyelmet érdemes fordítani a választásnál.

Mivel többféle vastagságú termékek kaphatóak, ezért a megfelelő kiválasztásához érdemes az ingatlanra vonatkozóan energetikai tanúsítványt készíttetni, mely alapján pontosan meghatározható, hogy milyen vastagságú szigetelés szükséges a kívánt szigetelési eredmények eléréséhez.

Mint a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos munkálat esetében, így hőszigetelésnél is kiemelt jelentőséggel bír az alapozás.  Mielőtt tehát bármilyen hőszigetelési teendőnek nekikezdenének a szakemberek, rendkívül fontos, hogy statikus vizsgálja át a homlokzatot mind annak állapotát, mind teherbíróságát illetően. A nem megfelelő alapfelülettel azt kockáztathatjuk, hogy a milliós kiadások ellenére is hamarosan lemállik majd az a vakolattal együtt.

Ha elmarad az alapokra való odafigyelés, az gyakran jár együtt az úgynevezett „matrac-effektussal”. Rendszerint ezzel találkozni akkor, ha málló felületre kerül felhelyezésre a szigetelés. Ilyenkor az önsúlyánál fogva, vagy esetleg egy erősebb szélvihar miatt elkezd leszakadni.

Ha hőszigetelési munkálatokról van szó, akkor nem csak a falakra érdemes hangsúlyt helyezni, hanem a nyílászárókra is. Ez nem csak azért fontos, hogy a lakásokban nyáron hűvös, télen pedig meleg legyen, hanem a hőhidak elkerülése végett is.

Sok társasházban 40 éves elavult liftek vannak, a szellőző motorok régiek, nincs mozgásérzékelős LED-es világítás,

amelyek miatt az áram költség jelentős teher volt eddig is a közösségek számára.

A kormányrendelet értelmében a meghatározott kedvezményes többletmennyiség igénybevételéhez a társasház képviselője, illetve a lakásszövetkezet elnöke kell hogy nyilatkozzon az egyetemes szolgáltató részére mérési pontonként (felhasználási helyenként), hogy lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek számáról. Az egyetemes szolgáltató a meghatározott kedvezményes mennyiséget a nyilatkozat benyújtását követő hónap elsejétől alkalmazza, azonban ahhoz, hogy az augusztusi számla kedvezményes tarifával készüljön el, augusztus 15-ig kaptak lehetőséget a képviselők nyilatkozni.

Legfontosabb hétköznapi ügyeink, kérdéseink, megoldásra váró problémáink nyomába eredünk.A közélet híreire frissen, gyorsan reflektáló szolgáltató műsorunk egy-egy témára, a sokoldalúság kedvéért, többször is visszatér. A műsor nagyban épít és számít az interaktivitásra, a hallgatók sms-ben feltett kérdéseit megválaszoljuk, felvetett „ügyeinek” utána járunk.

A dohányzó szomszéd jellemzően a társasházi lakásokban jelent problémát a nemdohányzó lakók számára. A cigarettafüst és a csikkek, hamu zavaró lehet a nemdohányzók számára, és míg az utóbbi kettő egy kis odafigyeléssel megszüntethető, addig a füst már nehezebb helyzetet teremt. Blogcikkünkben ezt a kérdéskört vizsgáljuk, a vonatkozó szabályok és tudnivalók ismertetésével segítséget nyújtunk azoknak.

A dohányzó szomszéd jellemzően a társasházi lakásokban jelent problémát a nemdohányzó lakók számára. A cigarettafüst és a csikkek, hamu zavaró lehet a nemdohányzók számára, és míg az utóbbi kettő egy kis odafigyeléssel megszüntethető, addig a füst már nehezebb helyzetet teremt.

Blogcikkünkben ezt a kérdéskört vizsgáljuk, a vonatkozó szabályok és tudnivalók ismertetésével segítséget nyújtunk azoknak, akik ilyen helyzettel találkoznak.

Erre a kérdésre jelenleg nincsen olyan általános válasz, mint például az éttermek, buszmegállók esetében, ahol a nemdohányzók védelmében hozott törvény egyértelműen tiltja a dohányzást.

A társasházak esetében viszont az adott társasház SZMSZ-e szabályozza, hogy lehet-e cigarettázni a társasház közös területein. Ha a szabályzat tiltja a dohányzást, akkor a lift, a lépcsőház vagy a tárolók területén bizony nem szabad rágyújtani. Mégis cigarettázó szomszéddal találkozol a liftre várva? Nyugodtan jelezd neki, hogy tilosban jár, és udvariasan kérd meg a cigaretta mellőzésére. Ha az udvarias kérés nem vezet eredményre, az illető ellen szabálysértési eljárás indítható.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy a közös képviselő tud-e tenni valamit a dohányzó szomszédokkal kapcsolatban. A legtöbb esetben a szabályok betartására tudja felszólítani az érintettet, vagy a súlyosabb esetben elindíthatja a nevedben a szabálysértési eljárást is.

A legtöbb esetben amiatt alakul ki konfliktus a szomszédok között, ha valaki az erkélyén is rágyújt. A cigarettafüst szellőztetéskor könnyen bejut a szomszédok lakásába, ami felettébb zavaró lehet. A füst mellett a széthagyott csikkek vagy a balkonvirágokra hulló hamu is bosszúságot tud okozni. A gondot az jelenti, hogy a szabályok szerint a tulajdonosnak joga van a saját ingatlanában azt tenni, amit szeretne – jelen esetben rágyújtani az erkélyen.

Ugyan arra van lehetőség, hogy jegyzőhöz fordulva birtokvédelmet kérj, ez az eljárás hosszú, körülményes és drága is. Első körben emiatt igyekezz békés úton megoldást találni a helyzetre!

Mivel nem létezik egyértelmű szabály vagy eljárás a zavaró cigarettafüst megszüntetésére, érdemes inkább elkerülni a helyzetet, ha van rá lehetőség. Amikor például egy szimpatikus ingatlan megtekintésére érkezel, nézz körül a gangon és folyosón is, hogy látsz-e esetleg hamutartót a szomszédoknál. Ne feledkezz meg az alsó szomszédról és a feletted lakókról sem, akiktől szintén eredhet cigarettafüst.

A jelenlegi tulajdonosnál is érdeklődhetsz arról, hogy tapasztalata szerint dohányoznak-e a szomszédok. Érdemes arról is érdeklődnöd, hogy érkezik-e zavaró cigarettafüst a közeli éttermek, szórakozóhelyek teraszairól – hiszen a vendéglátóhelyeket érintő szabályozás miatt sok vendég az utcán vagy a kerthelyiségben gyújt rá.

A Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány azon dolgozik, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb legyen társasházzá alakulni.

A probléma leginkább a többgenerációs családi házakat érinti, őket a miniszter korábban arra buzdította, hogy a rezsicsökkentés legjobb kihasználása érdekében alakuljanak társasházakká. Ehhez a műszaki felmérést mindenképp el kell végezni, ez pedig jelentősen lassítja a folyamatot, de a kormány most arra törekszik, hogy ez a jövőben gyorsabb legyen.

Két és fél- háromszorosára emelkedik majd az áramszámlája egy szentesi társasház lakóinak, mert napelemet szereltettek a tetőre – derül ki az RTL Híradójából. Két éve egy egész naperőművet építtettek a lakók 18 millió forintért, hogy a ház három lépcsőházában lévő 24 lakás melegvíz-ellátását és áramfogyasztásának nagy részét ezzel biztosítsák.

A gondok ott kezdődtek, amikor bejelentették a rezsicsökkentést csökkentő rendeletet, ugyanis annak hatályba lépésétől kezdve a társasház nagy fogyasztónak minősült, mivel addig az MVM-nek a fölösben megtermelt áramot társasházként adták el és ebben a minőségben is vásároltak tőle extra villamosenergiát. Ez pedig azt jelenti, hogy az éves számlájuk így lépcsőházanként 290 és 400 ezer forint helyett akár 750 ezer forint is lehet, ugyanis lakóközösségként nem esnek a kedvezményesen beszerezhető áramra jogosultak kategóriájába, így nekik csak piaci áron jár az energia.

A társasház lakói azt szeretnék, ha az egyedi fogyasztásmérőik alapján mindenki külön, kisfogyasztónak számítana. Így rezsicsökkentett áron kaphatnák az áramot, és továbbra is környezetbarát módon, maguknak állíthatnák elő a felhasznált energia jó részét. Állításuk szerint kérésüket az MVM elutasította.

A hazai társasházak fele felújításra szorul, de mindig kérdés, hogy mit, mikor és hogyan hozzanak helyre a tulajdonosok, a beruházást pedig miből finanszírozzák. A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi blokkjában egy egri épület hosszú éveken át tartó, tudatosan tervezett felújításának története körvonalazódik, amiből kiderül az is, hogy ők logikusan a festést-mázolást hagyták a sor végére, amikor már a szigeteléssel, gépészettel, tetőfelújítással és más munkákkal is végeztek. Szóba került, hogy pénzügyi háttér megteremtéséhez a legfontosabb a közös költség és a felújítási alap helyes megállapítása és annak befizetése. Ez egyre több társasházban azt is jelenti, hogy a külföldi tulajdonosokkal is meg kell tudni értetni, hogy hiedelmeikkel ellentétben egy társasházi lakásnak nem elég csak a vételárát kifizetniük, havi kötelezettséget is vállaltak a vásárlással, még akkor is, ha nem laknak az ingatlanban.

A műsor társasházi szakértője, dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke itt jelezte, hogy a külföldi tulajdonosok többsége azért sem fizeti a közös költséget, mert nem is érti, hogy mi az. Ráadásul az elérhetőségüket sem adják meg, amin keresztül tartani lehetne velük a kapcsolatot.

A TTOE ezért kezdeményezte egy olyan jogszabály megszületését, mely előírja, hogy magyarországi kapcsolattartót kelljen megnevezniük, aki természetesen lehet maga a tulajdonos is. Fontos lenne az is, hogy ezt az adásvétel során az ügyvéd kérje a szerződésben, s egyben rögzítse azt is, hogy ügyfele megismerte az ingatlannal kapcsolatos rendszeres fizetnivalókat is. Ez a jogszabály abban is segítene, hogy a finanszírozáshoz banki hitelt igénylő társasház ne bukjon el a bírálat során, hiszen olyan társasház, ahol nagyobb kintlévőségek vannak, szinte kizárt, hogy forráshoz jusson.

A felújítási munkák és a költségek elfogadásához szükséges közgyűlési szavazati arányok kapcsán a TTOE elnöke elmondta, hogy abban az esetben, ha a társasház megtakarításai elegendőek a tervbe vett munkák elvégzéséhez, akkor közgyűlésen vagy megismételt közgyűlésen megjelentek egyszerű többsége elég döntéshez.

A Rákóczi úti garzonház függőfolyosójának korlátja már 2019-ben is rossz állapotban volt.

Lapunk információi szerint csütörtökön sürgősségi előterjesztésként bekerül az egri közgyűlés elé a garzonház függőfolyosóin található korlát felújítása. Már egy 2019-es költségvetési egyeztetésen is szakvéleményben rögzítette az EVAT Zrt., hogy a korlátrendszert fel kell újítani. Úgy tudjuk, ez után is minden évben jelezte a városi cég a problémát. Az építési szakértő és statikus tervező által készített, 2019. november 11-én kelt szakértői vélemény szerint a korlátrendszer életveszélyes volt  évekkel ezelőtt is, s úgy tűnik, semmiféle beavatkozás nem történt azóta.

– A korlát kialakítása eredetileg is konstrukcióhibás, a nedvesség, a víz hatására a körülmények miatt korróziós folyamatok zajlanak, ez a fémszerkezeteket intenzíven tönkreteszi, részben megsemmisíti. Az elszabaduló fémelemek, az üvegtáblák törése, lecsúszása életveszélyt jelenthet. A fém tartószerkezetek és a vasbeton szerkezetek kapcsolatainak teherbírása a korábban részletezettek miatt bizonytalan, a födémben a vízorrok kialakítása nem megfelelő, a lapburkolat helyenként felvált, leesése életveszélyt jelenthet. A tönkremeneteli folyamatok gyorsulnak, a beavatkozások elkerülhetetlenek, a jelenlegi rendszer javítgatása csak átmeneti megoldás lehet, s gazdaságtalan. Új korlátrendszer építését javaslom tervek alapján, korszerű anyagokból, esztétikus megjelenéssel, minimális karbantartási igénnyel – olvasható a szakvéleményben.

Az egyre forróbb nyári időjárások enyhítésére egyre többen választanak otthonukba split (osztott) klímaberendezéseket, melyek egy beltéri és egy kültéri egységből állnak. Fontos azonban tudni, hogy milyen engedélyek szükségesek a légkondicionáló készülék telepítéséhez, ugyanis komoly szankciókat vonhat maga után a szabályok nem betartása.

Nézzük azokat az eseteket, amikor nem kell engedély:

Kültéri egység nélküli klímaberendezést vásárol, az érvényben lévő 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet értelmében a split klímakészülékek felszereléséhez nem kell építési engedély, csak akkor, ha a klimatizálás kiépítése során az épület tartószerkezetét, illetve tartószerkezeti elemeit megváltoztatják, átalakítják, kicserélik vagy megerősítik.

Ha Ön társasházban él, a homlokzaton a lakókkal közösen egyeztetve helyezheti el a klíma külső egységét - mindezt 2008 óta teheti meg -, ám néhány szabály betartásával:

Mikor kell engedélyt kérnie és hova kell fordulnia?

A fentiek kivételével minden esetben építési engedély köteles a klíma egység kültéri elhelyezése.

Más szabályok vonatkoznak azokra a személyekre, akik társasházban élnek és szeretnének klímát vásárolni, illetve elhelyezni. Nekik a következőkre kell ügyelniük:

Értelemszerűen minden klímabeszerelésnél építési engedély kell, kivéve az első bejegyzésben felsoroltakat, továbbá a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII.) erre vonatkozó paragrafusát köteles betartani, illetve az adott társasház szervezeti-működési szabályzatát, amennyiben közös tulajdonban lévő helyen - külső fal, homlokzat - szeretné elhelyezni a klíma külső egységét, úgy a Társasházi törvény 21. § (1) pontja a mérvadó: "Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely... az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt... közös épületrész, épület berendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, ... köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

A rezsicsökkentési részletszabályok ugyan igyekeznek lefedni a számtalan áramvételezési formából fakadó variációs lehetőséget, de ezek, felhasználók általi értelmezése természetesen a szokott módon történik vagyis - mint minden szabályt - ezt is úgy próbáljuk olvasni, ahogy az számunkra a legkedvezőbb.