„A fiam fogta a kezét, amíg meg nem halt” – Kilazult korlát miatt zuhant ki a harmadikról az 53 éves nő"

Baráti összejövetelt tarthattak szerda éjszaka abban a XIII. kerületi lakásban, aminek az erkély korlátja hajnali három körül kiszakadt, egy nekitámaszkodó nő pedig a harmadik emeletről a mélybe esett és meghalt –Információnk szerint az 53 éves áldozat és a lakás albérlője mindössze néhány órával korábban találkozhatott össze egy szórakozóhelyen, ahonnan az ismerőseikkel kiegészülve együtt távoztak, és mentek fel az estét tovább folytatni a Váci úti lakásba. Értesüléseink szerint a szétesett balkonon drámai pillanatok játszódtak le a végzetes zuhanás előtt.

Amikor szerda délelőtt a helyszínre értünk, a rendőrök és tűzoltók már éppen befejezték a munkálatokat. A szomszédban egy fiatal nő söpörte a törmelékeket, amik közül egy nagyobb tégladarab még az üzletének az üvegajtaját is megrongálta. A harmadik emeleti lakást bérlő 28 éves fiatalember könnyes szemmel, megtörten nyitott ajtót, de jól láthatóan még mindig az események hatása alatt állt, így képtelen volt bővebben beszélni a történtekről. Elmondása szerint a kőkorlát el volt rohadva.

Nem ez az első eset

2019 decemberében a Baross utcában szakadt le egy 125 éves ház hatalmas kőerkélye, de az első emeletről lezuhant, egyébként bulizó fiatalok szerencsére épségben megúszták. Akkor Jeney Attila, a Budapesti Városvédő Egyesület titkára lapunknak azt mondta: öt évvel korábban is történt hasonló a Baross utcában, akkor eltört a koponyája és a gerince annak a nőnek, aki 10 méter magasból az erkély korlátjával együtt lezuhant.

Időzített bomba a száz évnél idősebb ház

A ház közös képviselőjének munkatársa, Víg János, a Blikknek elmondta: csütörtökre a több mint százéves ház összes többi erkélyre statikai vizsgálatot rendeltek el. Elmondása szerint a társasházi törvény egyébként nem írja elő a balkonok rendszeres vizsgálatát, így azt csak akkor kell elvégezni, ha a lakók külön kérik. Budapesten rengeteg ilyen vagy ehhez hasonló korú és állapotú ház áll, amik egytől egyig időzített bombák.

Az épület tulajdonosa a felelős?

– Egy épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan – mondta a Blikknek az ügytől független jogász, dr. Tran Dániel.

– Főszabályként a szerkezeti elemek, így az erkély váza illetve korlátja társasházi közös tulajdon, hacsak az alapító okirat vagy SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) máshogy nem rendelkezik. Az erkélylemez és korlátja a födémhez tartozik, így közös tulajdoni elem. Így az erkélyek szerkezetét és korlátait a társasház költségére újítják fel, de a burkolat, például az erkély járólapjának költségét a hozzá tartozó lakás tulajdonosa fedezi. Amennyiben balesetveszélyes egy erkély, azt jelezni kell a közös képviselet felé, az illetékes kormányhivatal pedig a balesetveszélyes erkélyek használatát karbantartásig megtilthatja – tette hozzá.

Alapvetésként leszögezhetjük, hogy a társasházi lakások nem irodának épültek, ezért a laza home office elnevezés a mindennapokban jelenthet feszültségforrást. A nemzetközi cégeknél például természetes, hogy különböző időzónában „meetinggelnek" egymással a munkatársak, amit a szomszéd kihangosítva élvezhet hajnali háromkor. A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi rovatában megszólaló riportalany emellett a házukban otthon gyakorló zongorista és furulyás helyzetét is megérti, de szeretné, ha őt is megértenék, ezért a szomszédokkal egy megbeszélést kezdeményeztek, ahol közös nevezőre szeretnének jutni az új jelenségek kezelésével kapcsolatban.

Mivel a Covid alaposan, s úgy tűnik, bizonyos foglalkozások esetében tartósan megváltoztatta a munkavégzés lehetséges módjait, a társasházakban is fel kell készülni az emiatt kialakuló problémákra. Az erre a helyzetre vonatkozó felvetésekre és a beérkezett hallgatói kérdésekre a műsor társasházi szakértője dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnöke válaszolt.

Komoly konfliktushelyzet alakult ki egy budapesti társasházban. Az egyik tulajdonos, egy életmód orvos, aki rendelőt nyitott a házban, fokozatosan vásárolta fel az ingatlanokat, s ma már szinte csak az általa jóváhagyott dolgok történhetnek az épületben.

Közte és a kisebbségbe szorult tulajdonosok között jogi háború alakult ki, mert attól tartanak, hogy elveszítik lakásukat, miután az orvos bármilyen határozatot elfogadtathat a közgyűlésen. Erre utal az a neki tulajdonított mondat is, miszerint: nem szavazok meg semmit, ami az én érdekeimet nem szolgálja. A közös költséget közben jelentősen megemelték és a kirótt célbefizetéseket is nyomásgyakorlásként értékelte a Kossuth Rádió Napközben című műsorában megszólaló ott lakó riportalany.

Hogy jelen helyzetben mit tehetnek a kisebbségben maradt tulajdonosok, azt dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete elnöke és dr. Izsák Orsolya ügyvéd osztotta meg a műsor hallgatóival.

Az adventi időszak, illetve a karácsony veszélyeire hívta fel a figyelmet a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A Nemzedékek terén a tűzoltók óvodásoknak mutatták be, milyen gyorsan terjed a tűz egy lakásrészletben, valamint a gyerekek a különböző oltási technikákkal is megismerkedhettek.

Látványosan szaporodnak a napelemek a hazai épületeken, s bár a pályázatok jelenleg csak korlátozottan érintik a társasházakat, az a kérdés is felmerül, hogy egy tulajdonos telepíthet-e napelemeket osztatlan közös területre.

A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi rovatában a szakértők felsorolták, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy eldönthessük, érdemes-e belevágni a napelemes rendszer telepítésébe.

A műsor társasházi szakértője dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke arra is kitért, hogy nem csak műszaki, hanem tulajdonjogi, s adott esetben városképi szempontokat is figyelembe kell venni egy napelemes beruházás megvalósításánál. Kevéssé ismert, de arra is van lehetőség, hogy a napelemeket az oldalfalakon helyezzék el.

Tovább apasztotta a járvány a korábban sem magas részvételi arányokat a társasházi közgyűléseken. A felújításokat állami támogatásra várva halogatják a házak, miközben a nehezen gyűlő tőkét sem tudják kamatoztatni - mondta Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének TTOE) elnöke, aki arról is beszélt a Világgazdaság (VG) podcastjában, hogy az országos lakásfelújítási  lázból miért maradnak ki a társasházak.

Társasházi törvény módosítása:

18-as paragrafus módosításai:

2021.05.10-ig hatályos szövegezés:

18. §

(1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához – a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel – a közgyűlés hozzájáruló határozata, és az engedélyhez kötött építési munkák esetén a 21. § (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása nem szükséges.

21-es paragrafus módosításai:

2021.05.10-ig hatályos szövegezés:

21. §

(1) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az (2) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.

(2) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.

(4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

2021.05.11-től hatályos szöveg:

„21. §

(1) Az építtető tulajdonostárs a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és amely nem érinti  az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közös tulajdont.

(2) Ha az építtető tulajdonostárs lakásában végzett építési munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada

(3) A közgyűlés (2) bekezdés szerinti határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.”

28-as paragrafus kiegészítései:

2021.05.10-ig hatályos szövegezés:

Itt kiegészítés történt, így az eddigi pontok változatlanok.

2021.05.11-től hatályos szöveg:

28. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi rovatához beérkezett hallgatói sms-ek legutóbb a komplett adást kitöltötték, így az nem is a szokásos felvezető riporttal indult. A kérdésekre a műsor társasházi szakértője dr. Bék Ágnes válaszolt.

A különböző témák pergő felvetése ismerős lehetett a THT konferenciák látogatói számára, hiszen a Társasházak és Társasházkezelők Egyesülete elnöke számára ott is bármilyen társasházakkal kapcsolatos kérdést feltehetnek a résztvevők és a helyszínen meg is kapják rá a választ.

A műsorban elhangzó kérdések az alábbiak voltak:

-A kisebbségben lévő tulajdonosok teljesen kiszolgáltatottak-e egy olyan többségi tulajdonnal rendelkező társukkal szemben, aki évek óta nem él a házban, de visszaélve pozíciójával megkeseríti a többiek életét?

- Mit tehetnek a tulajdonosok akkor, ha idén még nem volt közgyűlés a házukban, pedig azt október 15-ig meg kellett volna tartani.

- Beköltöztem egy olyan házba, ahol nincs közös képviselő. A feladattal megbízott lakó felmondott, a tulajdonosok szétosztották egymás közt az addig gyűjtött pénzt. Ez nem törvénytelen?

- Dönthet-e a közös képviselő egy személyben a közgyűlés napirendi pontjairól?

- Hogyan lehet leváltani a közös képviselőt, ha az erről szóló napirendi ponttal nem hajlandó összehívni a közgyűlést?

Lépten nyomon az energiahatékony társasházi felújítások fontosságáról, a megújuló energiaforrások térnyeréséről, az ökológiai lábnyomunkról, meg hasonló világmegváltó dolgokról hallunk, miközben a rögvalóság az, hogy a társasházak több, mint felében az elmúlt öt évben semmilyen felújítás nem történt.

A tulajdonosok eközben abban a hitben élnek, hogy az a jó közös képviselő, akinek keveset kell fizetni. Így nem csoda, ha ő sem aktivizálja magát a jelentős többletmunkával és felelősséggel járó felújítások megszervezése érdekében - mondja a Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi rovatában Dén Mátyás András az eHáz projektvezetője.

Véleménye szerint az utolsó mentsvár a lakástakarék-pénztárak (LTP) segítségével megvalósítható előfinanszírozási lehetőség volt, melynek megszűnése után a lakóközösségek magukra maradtak és a gázt, villanyt, távhőt pazarolva, drága pénzen továbbra is az utcát fűtik. Megújuló energiát pedig kevesebb, mint egy százalékuk használ.

Hasonló véleményen van a műsor társasházi szakértője, dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnöke is, aki közös képviselőként is tapasztalja, hogy a tulajdonosok gyakran csak az aránylag alacsony költséggel finanszírozható lépcsőház festés megszavazásáig jutnak. Jelentős felújításra csak kényszerhelyzetben hajlandóak áldozni, pl. akkor, ha kiderül, hogy gázszivárgás van az épületben és a szolgáltató kizárja a házat a rendszerből.

Komoly akadálynak tartja a finanszírozás előteremtése szempontjából azt is, hogy a társasházak számára már valóban nincs egyetlen ösztönző megtakarítási forma sem. Még állampapírokat sem vásárolhatnak, pedig a kamatok gyakran még a számlavezetési díjat sem fedezik.

Mindkét szakember a jelentősebb pályázatok megjelenésében látja a kiutat, melyben kiemelt szerepe lehet az EU Felújítási Hullám elnevezésű gigaprojektjének.

Társasházi lakás vásárlása során a vevő nem dőlhet hátra a tehermentes tulajdoni lap láttán. A csábítóan rendezett felszín alatt számos akna lehet elrejtve, melyek beélesítve várják, hogy a nem kellően szemfüles vevő rálépjen azokra és ha nem is testi, de lelki-, illetve gazdasági szempontból gyötrelmes kínokat okozzon a gyanútlan áldozatnak. Társasházi alapító okirat: A társasház jogi helyzetéről való tájékozódás alfája a társasházi alapító okirat beszerzése. A társasházi alapító okirat optimális esetben eleve az eladó rendelkezésére áll. Amennyiben mégsem, azt a közös képviselőtől tudja beszerezni. Manapság optimális esetben már nem kell egy vaskos papíralapú dokumentum fénymásolásával vesződni. A társasházak döntő többségénél a társasházi alapító okirat rendelkezésre áll beszkennelt formában, amit emailen tud továbbítani a közös képviselő a részünkre.