Feol.hu

Szent István király országának történelmi fővárosában Székesfehérváron, helyi és térségi bortermelők, pincészetek és lokálpatrióta borbarát polgárok társasága 2002. május18-án megalakította a Noé-Hegyi Szent István Borrendet. Céljuk a tájegység szőlő és borkészítési hagyományainak ápolása, tárgyi emlékeinek, történeti, kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése, a pincészeteik, borászaik, Zászlósboruk népszerűsítése, a szakmai kapcsolatok ápolása, társ-borrendi találkozók, tematikus borestek alkalmával. Jeles eseményeik a Koronázó város kulturális életében a Borlovag Bál és „Az Év Zászlósbora” Díjátadó Gálaest, az Öreghegyi Bormustra, a Királyi Napokon a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége Országos Borszakmai Konferencia és Borrendi Találkozó.

Dinnyés Ferenc elnök-nagymesterrel beszélgettünk a Borrend múltjáról, jelenéről, jövőjéről.

Reiter Attila fehérvári nevelésű játékosként végigjárta a létrát a Raktár utcában, hiszen pályafutását az ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémián kezdte, majd egészen az osztrák ligás csapatig eljutott. Bár z ICEHL-es gárdában nem tudott alapemberré válni, a FEHA19 felnőtt csapatában, korábbi nevén Titánokban azonban meghatározó szerepet töltött be. A 28 éves Reiter azonban nyáron úgy döntött, hogy felhagy a profi jégkoronggal. A sportágtól azonban nem szakad el, edzőként folytatja a fehérvári utánpótlásműhelyben.

Nánási Zsófia és Balasa Marcell életébe már egészen fiatal korukban beköszöntött a néptánc. Bár sokáig az ország két különböző pontján éltek, tulajdonképpen a néptánc miatt találkoztak. Egy évvel ezelőtt pedig úgy döntöttek, Fejér megyében tanítják a legkisebbeket. A Velencei-tó környékén és Nagylókon is rendszeresen tartanak foglalkozásokat óvodásoknak és alsó tagozatos iskolásoknak, akiknek a néptánc alapjait, valamint a néphagyományokat, népszokásokat oktatják. Arról, hogy tulajdonképpen mit is foglal magába a Tulipános Táncműhely, a Feol Podcast vendégeként mesél Nánási Zsófia és Balasa Marcell.

1973-ban lépett be először az Ikarus autóbuszgyár területére Moór Gyula, aki akkoriban a Technológián kezdte meg a munkát. A Feol Podcast vendégeként elmesélte, tulajdonképpen teljesen véletlenül került a székesfehérvári gyárba, ahol aztán több munkaterületen 50 éven dolgozott. Moór Gyula olyan fontos mérföldkövekhez adta szakmai tudását, mint a híres 300-as sorozat fejlesztése, de ott volt a gyártás újraindításánál is 2017-ben. Hogy milyen élményeket szerzett az Ikarusnál töltött öt évtized alatt? Hogyan élte meg a gyártás folyamatának fejlődését, változását? Milyen tervekkel néz nyugdíjas évei elé? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad Moór Gyula a Feol Podcast vendégeként.

Az 1949-ben, Székesfehérváron született Lendvai Antal kirakatrendező iskolában tanult, majd nyomdai grafikusként dolgozott. A festmények és grafikák mellett reklámgrafikával is foglalkozott, valamint könyvillusztrációkat, animációs filmek és diaterveket készített. Az 1995-ben fiatalon elhunyt művész feleségével, Lendvainé Rózsadombi Ágnessel férje pályájáról, meghatározó élményeiről és emlékeiről beszélgettünk.

Készítette: Baráth Eszter / FMH

A Szent Korona a magyar történelem legfontosabb hatalmi jelvénye. Egy olyan ötvöstárgy, amelyet sok rejtély övez. Viták lengik körül a keletkezési idejének és helyének körülményeit, készítésének menetét – egységes-e, vagy két részből áll? Azonban a vitáknál fontosabb a Szent Korona eseménytörténete, hiszen többször átalakították, megrongálták, kivitték az országból, megfordult Prágában, Linzben, Bécsben. Volt, hogy elásták Orsovánál, fogságban tartották. Utoljára az Egyesült Államokban, Fort Knoxban őrizték. Végül 1978-ban, Carter idejében, a magyar baptisták közreműködése mellett hazatért, és egy múzeumi kitérő után elfoglalta jelenlegi helyét a Parlamentben. Csomor Lajos aranyműves és az általa irányított független kutatócsoport 1983-ban megvizsgálhatta a Szent Koronát. Számos, a témában megjelentetett szakcikke és előadása mellett több könyvet írt kutatása eredményeiről. A FEOL Podcastjában szakrális élményéről is beszélt, amit a Szent Korona vizsgálata során átélt. Tudjon meg titkokat, merüljön ünnepi hangulatba, miközben a kutató szavait hallgatja!

Pauler Gyula-díjat kapott kiemelkedő levéltárosi tevékenységéért a nemzeti ünnep alkalmából Csák Jánostól, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterétől Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegye levéltárosa. Ez a legrangosabb szakmai elismerés, amit csak egy levéltáros kaphat. Gergely a kilencvenes évek derekán kezdte a pályát, abban az időben, amikor az egyházi levéltárak nagyon sajátos helyzetben voltak Magyarországon. Azokban az években zajlott egy generációváltás, sőt, valójában generációugrás: sok helyen váltották az idős pap-levéltárosokat egyetemről éppen csak kikerült civil szakemberek. Az azt megelőző évtizedekben, ahogyan a fenntartó egyházakat igyekezett a társadalom ellehetetleníteni, úgy a szakmában is a perifériára szorultak ezek az intézmények. Sokan, sok helyen, vállt vállnak vetve, együtt küszködve, de az egyedi lehetőségeket is kiaknázva tettek azért, hogy visszakerüljenek az egyházi levéltárak a szakmai térképre. Erről, saját pályakezdéséről, a második világháború Fejér vármegyei civil áldozatainak emlékéért végzett tudományos munkájáról, a történelmi múlt megmásításának túlzásba vitt kísérleteiről is beszélt a FEOL Podcastjában a szakember, aki igazi otthonra lelt Székesfehérváron. Hallgasson minket!