Fintech Világa

A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Murvai Tamást, az AI Kihívás alapítóját látták vendégül, akivel egy olyan témát jártak körül, amely ma már nemcsak a technológiai szakembereket érinti, hanem gyakorlatilag minden dolgozót, vállalkozót és cégvezetőt: a mesterséges intelligencia használatának valódi képességét, vagyis az AI-írástudást. A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy miközben az AI-eszközök használata robbanásszerűen terjed, a tudatos és eredményes alkalmazásuk terén Magyarország komoly lemaradásban van. 

A mesterséges intelligencia körüli lelkesedés az elmúlt években szinte minden szektort elért. A ChatGPT, a Gemini és a hasonló rendszerek felhasználóinak száma világszerte százmilliókban mérhető, Magyarországon pedig egyre több vállalat és magánszemély próbálja ki ezeket az eszközöket. A használat azonban önmagában még nem jelent valódi felkészültséget.

Ma az a legnagyobb probléma, hogy sokan ugyan már használják az AI-t, de nem tudják igazán, mire és hogyan érdemes alkalmazni. A cégek jelentős részénél megjelentek a különböző mesterséges intelligencia alapú eszközök, ugyanakkor kevés helyen létezik átgondolt stratégia, szabályozás vagy szervezeti szintű felkészülés. A helyzetet tovább nehezíti, hogy sok vállalatnál még az alapvető digitalizációs folyamatok sem kiforrottak.

Murvai Tamás szerint sok vállalat rossz kérdést tesz fel, amikor azzal keresi meg a szakértőket, hogy „vezessünk be AI-t”. A helyes megközelítés ehelyett az lenne, hogy először feltárják a valódi üzleti problémákat, majd megvizsgálják, milyen eszközökkel lehet azokat megoldani.

Számos esetben a megoldás nem is feltétlenül mesterséges intelligencia, hanem egy egyszerűbb automatizáció vagy a folyamatok rendbetétele. Amíg egy szervezetben még mindig kézzel másolják az adatokat egyik rendszerből a másikba, vagy Excel-táblák között vándorolnak az információk, addig önmagában az AI bevezetése nem fog érdemi eredményt hozni. A szakértők szerint a siker kulcsa nem a legújabb technológia kiválasztása, hanem annak felismerése, hogy pontosan milyen problémát szeretnénk megoldani.

A beszélgetés egyik legérdekesebb állítása az volt, hogy a korábban rendkívül népszerű prompttréningek jelentős része már elveszítette aktualitását.

A nagy nyelvi modellek fejlődésével ugyanis egyre kevésbé van szükség hosszú, bonyolult utasításokra. Az új rendszerek képesek értelmezni a felhasználó korábbi tevékenységét, szokásait és kontextusát, így sok esetben néhány egyszerű mondat vagy akár néhány szó is elegendő a kívánt eredmény eléréséhez.

Ez alapvetően megváltoztatja a mesterséges intelligencia használatáról alkotott képet. Nem az lesz sikeres felhasználó, aki a legösszetettebb promptokat tudja megírni, hanem az, aki világosan képes megfogalmazni, mit szeretne elérni.

A műsor egyik visszatérő gondolata volt, hogy az AI használata sokkal inkább kommunikációs, mint technológiai kérdés.

A mesterséges intelligencia ma már olyan szintre jutott, ahol a felhasználónak nem kell értenie a modellek működésének technikai részleteit. Ahogyan egy autó vezetéséhez sem szükséges ismerni a motor minden alkatrészét, úgy az AI hatékony alkalmazásához sem kell programozónak lenni.

Sokkal fontosabb, hogy valaki képes legyen logikusan és érthetően megfogalmazni a problémáit. Azok az emberek, akik korábban is jól kommunikáltak, jól strukturálták a gondolataikat és világosan tudták definiálni a céljaikat, ma is előnyben vannak. A mesterséges intelligencia ezt a különbséget egyszerűen láthatóbbá teszi.

Az adás egyik optimista üzenete, hogy az AI-forradalom jelenlegi szakaszában még azoknak is komoly lehetőségük van felzárkózni, akik eddig kimaradtak belőle.

Murvai Tamás példaként említett egy hetvenéves kézilabdaedzőt, aki saját problémájára keresve megoldást több AI-alapú alkalmazást készített, és ezeket aktívan használja a munkája során. A történet jól mutatja, hogy ma már nem életkor, technikai háttér vagy programozói tudás kérdése az innováció.

A szakértők szerint a következő időszakot az autonóm AI-ügynökök megjelenése határozza majd meg. Ezek az eszközök egyre több feladatot lesznek képesek önállóan elvégezni, ami új szintre emeli a termelékenységet. Éppen ezért most különösen fontos, hogy az emberek és a vállalatok elkezdjék megtanulni a mesterséges intelligencia tudatos használatát.

Az AI használat ma már nem programozói tudás kérdése

A beszélgetés során kiemelt figyelmet kapott az AI Kihívás, amelynek célja, hogy megmutassa: a mesterséges intelligencia alkalmazása ma már nem technológiai vagy programozói tudás kérdése, hanem a problémamegoldásé. Murvai szerint a kezdeményezés arra ösztönzi a résztvevőket, hogy ne látványos technológiai megoldásokban gondolkodjanak, hanem valós üzleti vagy hétköznapi problémákra keressenek gyakorlati válaszokat. Az kihívásban bárki részt vehet, diákoktól egészen nyugdíjas korú jelentkezőkig. 

A műsor végkövetkeztetése egyértelmű volt: az AI-jal kapcsolatos verseny nem arról szól, hogy ki használ több alkalmazást vagy hány előfizetése van. A valódi különbséget az jelenti majd, hogy ki képes felismerni a problémáit, világosan megfogalmazni azokat, és a rendelkezésre álló technológiát célzottan a megoldás szolgálatába állítani. Magyarország számára pedig az AI-írástudás fejlesztése nemcsak egyéni vagy vállalati, hanem nemzetgazdasági kérdéssé is válhat a következő években.

A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Taub Alexandra solution architecttel beszélgetett egy olyan fejlesztésről, amely mérföldkő a magyar fintech és AI szektor számára: elkészült az első magyar fejlesztésű ChatGPT-applikáció, a Hungarian Fintech Explainer. Az új megoldás nem csupán technológiai érdekesség, hanem jól mutatja azt is, hogyan alakul át a digitális tartalmak terjesztése és a vállalatok online jelenléte az AI korszakában.

Az OpenAI tavaly év végén nyitotta meg a lehetőséget arra, hogy külső fejlesztők saját alkalmazásokat integráljanak a ChatGPT ökoszisztémájába. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak nem kell elhagyniuk a ChatGPT felületét ahhoz, hogy különböző szolgáltatásokat vegyenek igénybe.

Suppan Márton egy egyszerű példával érzékeltette a változás jelentőségét. Egy síutazás megszervezése során korábban hosszú órákat is igénybe vett volna a megfelelő szállás felkutatása, az útvonal megtervezése és az információk összegyűjtése. A ChatGPT és a Booking.com integrációjával azonban mindez néhány perc alatt megoldhatóvá vált: a mesterséges intelligencia figyelembe veszi az utazási szokásokat, az útvonalat, a speciális igényeket, majd konkrét ajánlatokat tesz.

A háttérben egy óriási üzleti lehetőség húzódik meg. A ChatGPT heti aktív felhasználóinak száma már megközelíti az egymilliárdot, így az OpenAI olyan digitális piacteret hozott létre, ahol a fejlesztők közvetlenül érhetik el a világ egyik legnagyobb online közösségét.

A Peak szinte azonnal felismerte a lehetőséget. Amikor az OpenAI 2024 októberében először kommunikálta a fejlesztői piactér megnyitását, a csapat már néhány napon belül elkezdte tanulmányozni az új rendszert.

Az első alkalmazásokat december végén töltötték fel, azonban a jóváhagyási folyamat korántsem bizonyult egyszerűnek. Taub Alexandra elmondása szerint az OpenAI részéről kevés konkrét útmutatás állt rendelkezésre, az alkalmazásokat többször is elutasították, és a teljes folyamat végül közel öt hónapig tartott.

A nehézségek ellenére a Peak számára nem csupán maga az elkészült alkalmazás jelent értéket, hanem az a tudás és tapasztalat is, amelyet a folyamat során megszereztek. A technológiai megvalósítás önmagában nem volt különösebben bonyolult, az igazi kihívást az OpenAI ökoszisztémájának megértése és a jóváhagyási folyamat sikeres végigvitele jelentette.

A Hungarian Fintech Explainer lényege egyszerű: a Peak a fintech.hu több mint tíz év alatt felépített tudásbázisát integrálta a ChatGPT rendszerébe.

A megoldás közel tízezer fintech témájú cikket tesz kereshetővé és feldolgozhatóvá AI-natív formában. A felhasználók gyakorlatilag beszélgethetnek a fintech.hu teljes archívumával, riportokat generálhatnak, összefoglalókat kérhetnek vagy konkrét piaci trendeket elemezhetnek.

A fejlesztés egyik legnagyobb előnye, hogy megszünteti a nyelvi korlátokat. Míg a fintech.hu alapvetően magyar nyelvű platformként működik, az alkalmazás a ChatGPT képességeit kihasználva bármilyen nyelven képes válaszolni. Egy japán, német vagy brazil felhasználó ugyanúgy hozzáférhet a magyar fintech szakmai tudáshoz, mintha az eredetileg az ő anyanyelvén készült volna.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar fintech szakértelem először válhat valóban globálisan elérhetővé.

A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor a Peak alapítója a ChatGPT jövőjéről beszélt. Véleménye szerint az OpenAI platformja már nem egyszerű chatbotként fejlődik tovább, hanem egy olyan „szuperapp” irányába halad, amely számos szolgáltatást egyetlen felületen egyesít.

Hasonló modell már létezik Kínában a WeChat és az Alipay esetében, amelyek több százmillió, illetve milliárdos felhasználói bázissal rendelkeznek, és alkalmazások millióinak adnak otthont.

A különbség az, hogy míg a hagyományos technológiai cégek saját költségükön fejlesztik szolgáltatásaikat, az OpenAI egy piacteret hozott létre. A fejlesztők maguk építik és finanszírozzák alkalmazásaikat, az OpenAI pedig biztosítja a platformot és a felhasználói bázist. Ez a modell rendkívül gyors innovációt tesz lehetővé, miközben folyamatosan bővíti a ChatGPT képességeit.

A Peak számára a Hungarian Fintech Explainer csak az első lépés volt. A vállalat már dolgozik azon, hogy szolgáltatásként is elérhetővé tegye a ChatGPT marketplace-re történő belépés támogatását más cégek számára.

A cél, hogy médiafelületek, webshopok, turisztikai szolgáltatók vagy akár kommunikációs ügynökségek is saját AI-applikációkkal jelenhessenek meg az OpenAI ökoszisztémájában. A Peak előrejelzése szerint az AI-jelenlét hamarosan ugyanolyan alapvető elvárássá válhat a vállalkozások számára, mint ma egy weboldal vagy egy mobilalkalmazás megléte.

A Hungarian Fintech Explainer tehát nem csupán egy új fintech eszköz, hanem egy olyan kísérlet, amely megmutatja, hogyan alakulhat át a digitális jelenlét a következő években. Az első magyar ChatGPT-applikáció egyben annak bizonyítéka is, hogy a hazai innováció képes helyet találni magának a világ egyik leggyorsabban növekvő technológiai platformján.

A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a Buy Now, Pay Later (BNPL) jelenséget járta körül. A beszélgetés középpontjában nem csupán a részletfizetési modell üzleti sikere állt, hanem annak pszichológiai háttere, a fogyasztói viselkedésre gyakorolt hatása, valamint a szabályozási és pénzügyi kockázatok is.

A Buy Now, Pay Later, vagyis a „vásárolj most, fizess később” modell néhány év alatt a fintech szektor egyik legnagyobb sikertörténetévé vált. A konstrukció lényege egyszerű: a vásárló azonnal megkapja a terméket, miközben annak árát később, jellemzően több részletben fizeti ki.

A modell népszerűsége nem véletlen. A pszichológusok régóta beszélnek az úgynevezett „pain of paying”, vagyis a fizetés fájdalmának jelenségéről. Amikor készpénzzel fizetünk, fizikailag is érzékeljük a pénz elvesztését, ami tudat alatt visszatart bennünket a költekezéstől. A digitális fizetések már jelentősen csökkentették ezt az érzést, a BNPL pedig még egy lépéssel tovább megy: a vásárlás és a fizetés időben teljesen elválik egymástól.

Ennek eredményeként a fogyasztó a vásárlás örömét azonnal megkapja, miközben a pénzügyi következmények csak később jelentkeznek. Ez a mechanizmus jelentősen növeli a vásárlási hajlandóságot, és kutatások szerint a BNPL-t használó ügyfelek átlagosan többet is költenek, mint azok, akik hagyományos fizetési módokat választanak.

A BNPL sikerének egyik kulcsa, hogy tökéletesen illeszkedik a modern digitális fogyasztói szokásokhoz. Az azonnaliság korában élünk: streaming szolgáltatások, ételkiszállítás, mobilfizetések és néhány kattintással elérhető szolgáltatások vesznek körül bennünket.

A fintech cégek pontosan tudják, hogy a vásárlási folyamat során minden súrlódás csökkenti a konverzió esélyét. Ezért alkalmaznak egyszerű felületeket, gyors jóváhagyási folyamatokat, gamifikációs elemeket és különböző mikrointerakciókat. A cél az, hogy a vásárlás minél könnyebb és kellemesebb élmény legyen.

A Klarna, az Afterpay és más vezető BNPL-szolgáltatók alkalmazásai már inkább hasonlítanak lifestyle platformokra, mint hagyományos hiteltermékekre. A felhasználó sokszor nem is hitelfelvételként érzékeli a folyamatot, hanem a vásárlás természetes részének tekinti azt.

Bár egyetlen BNPL-vásárlás önmagában ritkán jelent problémát, a veszély gyakran a halmozódásban rejlik. A felhasználók ugyanis nem állnak meg egyetlen részletfizetésnél.

Több párhuzamosan futó BNPL-konstrukció esetén könnyen előfordulhat, hogy a fogyasztó elveszíti a kontrollt a kötelezettségei felett. A néhány ezer vagy tízezer forintos részletek önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, összeadódva azonban már komoly pénzügyi terhet jelenthetnek.

Különösen érzékeny kérdés ez a fiatalabb generációknál, akik már a digitális fizetések világában nőttek fel, és kevésbé tapasztalják meg a pénzköltés hagyományos „fájdalmát”. A BNPL emellett erősen ösztönözheti az impulzusvásárlásokat is, hiszen a döntés pillanatában nem kell szembesülni a teljes vételárral.

A BNPL-szektor robbanásszerű növekedése a szabályozó hatóságok figyelmét sem kerülte el. Bár a szolgáltatók sokáig halasztott fizetésként vagy digitális fizetési élményként pozicionálták termékeiket, valójában hiteljellegű konstrukciókról van szó.

Magyarországon és nemzetközi szinten is egyre több szabályozási kezdeményezés jelenik meg annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő védelemben részesüljenek. Az új szabályok szigorúbb hitelképesség-vizsgálatokat, nagyobb átláthatóságot és erősebb fogyasztóvédelmi előírásokat írhatnak elő a szolgáltatók számára.

A cél nem a BNPL ellehetetlenítése, hanem annak biztosítása, hogy a felhasználók tisztában legyenek a vállalt kötelezettségeikkel és ne kerüljenek adósságspirálba.

A beszélgetés egyik legérdekesebb kérdése az volt, hogy a fintech szolgáltatók milyen irányt választanak a jövőben. Az egyik út a profit maximalizálása: nagyobb hitelkeretek, még több ösztönző és még egyszerűbb vásárlási folyamatok.

A másik lehetőség a felelős pénzügyi magatartás támogatása. Egyre több szolgáltató fejleszt olyan funkciókat, amelyek segítik a felhasználókat pénzügyeik kezelésében. Ide tartoznak a költésfigyelő eszközök, a fizetési emlékeztetők, a személyre szabott limitek vagy az AI-alapú kockázatkezelési megoldások.

A Klarna például már alkalmaz olyan rendszereket, amelyek a felhasználó pénzügyi viselkedése alapján módosíthatják a hitelkeretet vagy figyelmeztethetnek a túlzott költekezésre.

A BNPL tehát önmagában nem jó vagy rossz eszköz. Ahogy az adásban is hangsúlyozták, megfelelő pénzügyi tudatosság mellett rugalmas és hasznos megoldás lehet. A kérdés inkább az, hogy a szolgáltatók és a felhasználók képesek lesznek-e megtalálni az egyensúlyt a kényelem, a növekedés és a pénzügyi felelősség között.

A digitális termékek sikerét ma már nem csupán a látványos dizájn vagy a fejlett technológia határozza meg, hanem az is, hogy a felhasználó milyen szövegekkel találkozik az alkalmazásokban és online felületeken. A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Muck Ivánnal, az ff.next társalapítójával és ügyvezetőjével, valamint Alexi Gabriellával, a Sigma Technology menedzserével beszélgetett arról, hogy a felhasználói élmény valójában a dizájn és a szöveg szoros együttműködéséből születik meg.

A szakértők rámutattak: amikor egy felhasználó megnyit egy mobilbanki alkalmazást vagy fintech szolgáltatást, elsőként ugyan a vizuális megjelenést érzékeli, de a háttérben legalább ennyire fontos szerepet játszanak azok a rövid üzenetek, gombfeliratok, értesítések és útmutatások, amelyek segítik a navigációt, a döntéshozatalt és a bizalom kialakítását.

Muck Iván szerint hiába tökéletes egy digitális termék vizuális megjelenése és használhatósága, ha a felhasználó nem kapja meg a szükséges információt a megfelelő pillanatban. Egy rosszul megfogalmazott üzenet vagy félreérthető tájékoztatás ugyanis könnyen megtörheti az egyébként gondosan megtervezett felhasználói élményt.

A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy gyakran összekeverik a különböző szövegírói területeket. Alexi Gabriella szerint a copywriting, a technical writing és a UX writing ugyan mind a felhasználóhoz szólnak, de eltérő céllal.

A marketinges szövegírás, vagyis a copywriting feladata a meggyőzés és az értékesítés támogatása. A technical writing ezzel szemben komplex technikai tartalmak érthető bemutatására törekszik, legyen szó akár szoftverleírásokról, használati útmutatókról vagy műszaki dokumentációkról. A UX writing pedig ezek egyik speciális részterülete, amely a digitális felületeken megjelenő szövegekre koncentrál.

Míg egy marketinges üzenet azt mondja: „Vedd meg!”, addig a UX writing azt segíti elő, hogy a felhasználó sikeresen végig tudjon menni egy folyamaton. Egy banki alkalmazásban például nem elegendő közölni, hogy egy utalás sikertelen volt. A jó UX szöveg azt is elmagyarázza, miért történt a hiba, és pontosan milyen lépésekkel lehet megoldani a problémát.

Bár ma már egyre többet hallunk róla, a UX writing önálló szakterületként viszonylag fiatal. Az Egyesült Államokban a 2010-es évek elején kezdett igazán elterjedni, amikor a digitális termékek fejlesztői felismerték, hogy a felhasználói élmény javításában a tartalomnak is kulcsszerepe van.

A fejlődést jelentősen segítette a 2010-ben elfogadott amerikai Plain Writing Act is, amely előírta az állami intézmények számára az egyszerű, közérthető nyelvezet használatát. Azóta a „plain language”, vagyis a világos és könnyen érthető kommunikáció nemzetközi szabványokban is megjelent.

Magyarországon a technical writing már a 2000-es években megjelent önálló szakterületként, míg a UX writing csak az elmúlt években kezdett igazán ismertté válni. A szakértők szerint ma már egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a digitális termékfejlesztésben a tartalomtervezés is ugyanolyan hangsúlyt kapjon, mint a dizájn vagy a fejlesztés.

A UX writing nem pusztán kreatív szövegalkotás. A szakemberek munkájának jelentős része kutatásból áll. A Sigma Technology például okosórákhoz készített felhasználói dokumentációk során sportolókból álló tesztelői közösségek visszajelzéseire támaszkodott.

A kutatások során azt vizsgálják, hogy a felhasználók milyen sorrendben hajtanak végre bizonyos műveleteket, hol akadnak el, milyen információkat keresnek elsőként, illetve mennyi idő alatt találják meg a szükséges útmutatásokat. Ezeket az eredményeket aztán beépítik a dokumentációkba és a digitális felületek szövegeibe.

Hasonló szemlélet jelenik meg a fintech világában is. Egy jól megfogalmazott gombfelirat, értesítés vagy tájékoztató szöveg jelentősen csökkentheti a bizonytalanságot, növelheti a bizalmat, és segíthet abban, hogy a felhasználó sikeresen végigvigyen egy folyamatot.

A mesterséges intelligencia természetesen ezen a területen is megjelent, de a szakértők egyetértettek abban, hogy nem fogja kiváltani az emberi szakembereket. Az AI elsősorban a kutatási, adatgyűjtési és előkészítő feladatok automatizálásában nyújthat segítséget.

A jövő egyik legizgalmasabb lehetősége a hiper-perszonalizáció. A mesterséges intelligencia segítségével egyre pontosabban lehet majd a különböző felhasználói csoportokhoz igazítani a kommunikáció stílusát és hangnemét. Ez ugyanakkor komoly etikai kérdéseket is felvet, hiszen a túlzott személyre szabás könnyen manipulációhoz vagy úgynevezett dark patternök alkalmazásához vezethet.

A beszélgetés végén a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar fintech és bankszektor még jelentős fejlődési lehetőség előtt áll ezen a területen. Sok pénzügyi szolgáltató továbbra is túlzottan bonyolult, jogi nyelvezettel kommunikál, amelyet a felhasználók nehezen értenek meg.

A jövő nyertesei azok a vállalatok lehetnek, amelyek képesek egyszerűen, közvetlenül és emberközpontúan kommunikálni ügyfeleikkel. Egy jól megtervezett tartalom nemcsak a felhasználói élményt javítja, hanem növeli a bizalmat, csökkenti az ügyfélszolgálati terhelést, javítja a konverziós mutatókat és erősíti az ügyfélkapcsolatokat is.

Ahogy a beszélgetés során elhangzott: egy streaming szolgáltatásnál a rossz szöveg legfeljebb bosszantó lehet, egy banki vagy fintech alkalmazásban azonban akár pánikot is okozhat. Éppen ezért a UX writing ma már nem kiegészítő elem, hanem a digitális termékek egyik stratégiai fontosságú összetevője.

A kriptovilág néhány év alatt teljesen átalakult. Míg korábban a legtöbb felhasználót elsősorban a gyors profit lehetősége vonzotta, ma már egyre inkább a biztonság, az átláthatóság és a megbízhatóság került a középpontba. Erről beszélgetett a Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Bitget szóvivőjével.

A szakértők szerint a kriptopiac mára sokkal érettebbé vált, és a felhasználók gondolkodása is jelentősen megváltozott. Ebben nagy szerepe volt a korábbi összeomlásoknak, a szabályozói szigorodásnak és annak is, hogy egyre több intézményi szereplő jelent meg a piacon.

Siklós Bence felidézte, hogy a 2022–2023-as időszak rendkívül viharos volt a kriptoszektor számára. Az FTX összeomlása vagy a Terra ökoszisztéma bukása sok befektető számára fájdalmas tapasztalatot jelentett. A Terra esetében például egy algoritmikus stablecoin omlott össze, amely mögött valójában nem állt valódi fedezet, mégis közel 20 százalékos éves hozamot ígért. Mint mondta, ezek az események megtanították arra, hogy a túl szép ajánlatokkal szemben mindig érdemes óvatosnak lenni.

A kriptoszektorban az elmúlt években folyamatosan változtak a trendek és a „slágertörténetek”: a metaverzumos földvásárlások, az irreálisan magas stakinghozamok vagy éppen a mémcoinok mind olyan hullámok voltak, amelyek rengeteg befektetőt vonzottak - sokszor komoly veszteségek árán.

A beszélgetés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy ma már a felhasználók elsősorban nem a gyors meggazdagodást keresik, hanem azt, hogy biztonságban legyen a pénzük.

Léderer Fruzsina szerint a kriptotőzsdéknek ezért ma már ugyanúgy bizalmat kell építeniük, mint a hagyományos pénzügyi intézményeknek. A Bitget például nagy hangsúlyt fektet arra, hogy transzparensen kommunikáljon a felhasználókkal: a vállalat vezetője rendszeresen személyesen szól a közösséghez, emellett többmillió dolláros biztonsági alapot is fenntartanak arra az esetre, ha probléma történne.

A Bitget szóvivője szerint a felhasználók ma már tudni akarják, hogy valóban létezik-e fedezet a platformok mögött, és hogy egy esetleges támadás vagy piaci probléma esetén milyen védelmi mechanizmusok működnek.

A kriptotőzsdék számára egyre fontosabb versenyelőny lett a transzparencia, különösen a MiCA európai szabályozás életbe lépése után, amely szigorúbb megfelelési követelményeket hozott az iparág számára.

A beszélgetés során többször is előkerült az edukáció szerepe. A szakértők szerint a felhasználók sokszor azért veszítettek pénzt a korábbi években, mert nem értették pontosan, mibe fektetnek.

Léderer Fruzsina szerint ezért a kriptotőzsdék egyik legfontosabb feladata ma már az oktatás. Nem elég azt kommunikálni, hogy egy platform biztonságos - azt is meg kell mutatni, hogy miért az, hogyan működnek a különböző termékek, és milyen kockázatokkal járnak.

A piac ráadásul már nem csak a kockázatkedvelő felhasználókat célozza. Egyre több olyan konstrukció jelenik meg, amely kisebb, stabilabb hozamot kínál, és inkább a fokozatos, óvatos belépést támogatja.

Siklós Bence szerint a legnagyobb probléma sokáig az volt, hogy az emberek fejében a kriptó egyet jelentett a „százszoros hozammal”. A valóság azonban sokkal inkább arról szólhat, hogy valaki tudatosan, kisebb lépésekben épít fel egy hosszabb távú befektetést.

A szakértők szerint a kriptotőzsdék fejlődése egyre inkább a hagyományos pénzügyi intézmények irányába mutat. A platformok már nem pusztán kriptokereskedést kínálnak, hanem komplex pénzügyi szolgáltatásokat is.

A Bitget például „univerzális tőzsdeként” pozicionálja magát, ahol a klasszikus pénzügyi eszközök és a kriptoeszközök egyre jobban összekapcsolódnak. A cél az, hogy a felhasználók ne csak spekulációs platformként tekintsenek a kriptóra, hanem alternatív pénzügyi ökoszisztémaként.

Ugyanakkor a decentralizáció és az önrendelkezés továbbra is fontos érték maradt a kriptovilágban. Siklós Bence hangsúlyozta: hosszabb távon továbbra is a saját, hardware tárcában  (úgynevezett cold walletben) tárolt kripto jelenti a legnagyobb biztonságot.

A klasszikus pénzügyi logika és a decentralizált működés között tehát továbbra is létezik egyfajta feszültség: míg a platformok szeretnék, ha a felhasználók náluk tartanák az eszközeiket, addig a kriptós alapelv szerint a valódi kontroll akkor marad a befektető kezében, ha saját maga kezeli a privát kulcsait.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy a kriptovaluták felhasználói köre jelentősen bővült az elmúlt években. Míg korábban elsősorban fiatal férfiak érdeklődtek a piac iránt, ma már az idősebb korosztályok és a nők is egyre nyitottabbak a kriptós megoldásokra.

A Bitget adatai szerint már az 50 év feletti felhasználók száma is növekszik, és a vállalat külön programokat indított a női részvétel erősítésére. A Blockchain for Her kezdeményezés például oktatási és karrierprogramokkal támogatja a nőket a blokklánc- és kriptoszektorban.

A szakértők szerint ez a nyitás hosszú távon kulcsfontosságú lehet a piac fejlődése szempontjából, hiszen a kriptó csak akkor válhat valóban mainstream pénzügyi eszközzé, ha szélesebb társadalmi rétegek számára is érthetővé és elérhetővé válik.

A fintech szektor az elmúlt években elképesztő sebességgel változott meg. Miközben a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és a Web3 megoldások új szintre emelik a pénzügyi szolgáltatásokat, a cégeknek egyre nehezebb kitűnniük a zajból. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Léderer Fruzsinával, a Digital PR társtulajdonosával beszélgetett arról, miért vált mára nélkülözhetetlenné a digitális PR a fintech szektorban - és hogyan alakítja át a kommunikációt az AI.

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a hagyományos PR és marketing eszközök önmagukban már nem működnek ugyanúgy, mint korábban. A digitális térben ma már nem elég egyszerűen megjelenni: hitelesnek, kereshetőnek és adatvezéreltnek is kell lenni.

Léderer Fruzsina szerint sok ügyfél még ma sem látja tisztán a különbséget marketing, PR, SEO és digitális PR között. Pedig a digitális PR ma már jóval több, mint sajtóközlemények kiküldése vagy interjúszervezés. Egy olyan összetett kommunikációs stratégia, amely egyszerre építi a márka láthatóságát, hitelességét és online jelenlétét.

A fintech szektorban ez különösen fontos, hiszen a piac rendkívül gyorsan változik, a felhasználók pedig egyre tudatosabban keresik a megbízható információkat.

A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor szóba került a SEO jövője. Bár a keresőoptimalizálás továbbra is fontos, mellette egy új fogalom is megjelent: a GEO, vagyis a Generative Engine Optimization.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a cégeknek már nemcsak a Google keresőjére kell optimalizálniuk a tartalmaikat, hanem az AI-alapú rendszerekre is, mint például a ChatGPT vagy más generatív keresőmotorok.

A fiatalabb generációk ugyanis egyre kevésbé keresnek hagyományos módon. Sok húszéves már nem a Google-be írja be a kérdéseit, hanem közvetlenül mesterséges intelligenciát használ. Emiatt a fintech cégek számára kulcsfontosságúvá vált, hogy az AI-rendszerek is hiteles forrásként kezeljék őket.

Ebben pedig hatalmas szerepe van annak, hogy milyen oldalakon jelennek meg a vállalatok, milyen backlinkek mutatnak rájuk, és mennyire erős az adott médium domain autoritása. Az AI ugyanis nemcsak kulcsszavakat néz, hanem kontextust és hitelességet is.

A fintech és különösen a kriptoszektor kommunikációjában a bizalom kiépítése ma fontosabb, mint valaha. A beszélgetésben elhangzott: korábban sok újságíró automatikusan elutasította a „kripto” szót tartalmazó sajtóanyagokat, mert a szektorhoz rengeteg negatív előítélet társult.

A digitális PR egyik legfontosabb feladata ezért az lett, hogy adatokat, kutatásokat és valid információkat tegyen a kommunikáció mögé. Nem elég azt mondani, hogy egy projekt innovatív - bizonyítani is kell.

A kriptoszektorban ráadásul a reputáció akár órák alatt összeomolhat. Egy influencerkampány önmagában már kevés, hiszen a felhasználók pontosan tudják, hogy sok esetben fizetett promócióról van szó. Emiatt szükség van független megjelenésekre, szakmai validációra és gyors, transzparens kommunikációra.

A digitális PR itt válik stratégiai fegyverré: segít emberközelivé és hitelessé tenni az egyébként sokak számára bonyolult technológiai projekteket.

Bár a mesterséges intelligencia egyre több területen váltja ki az emberi munkát, a beszélgetés résztvevői szerint a PR szakmában még hosszú ideig szükség lesz emberekre.

Az AI kiváló segítség lehet adatelemzésben, kutatások feldolgozásában vagy kampányötletek finomításában, de a személyes kapcsolatrendszert, az újságírói networköt és a kreatív stratégiai gondolkodást egyelőre nem tudja helyettesíteni.

A PR továbbra is bizalmi szakma marad. Egy jól működő kapcsolat újságíró és PR-szakember között nem automatizálható egyszerűen. Ahogy az sem, hogy egy szakember felismerje: egy információ hiteles-e, megfelelő-e az időzítés, vagy éppen hogyan lehet egy érzékeny témát jól kommunikálni.

A mesterséges intelligencia ugyanakkor komoly támogatást nyújt a digitális PR-ban. Léderer Fruzsina példaként említett egy német vízszűrő berendezésekkel foglalkozó ügyfelet, ahol AI segítségével elemeztek kormányzati adatokat a vízminőségről, majd ebből építettek sajtóképes kampányt. Ez jól mutatja, hogy a jövő inkább az ember és az AI együttműködéséről szól, nem pedig az egyik teljes eltűnéséről.

A beszélgetés végére világossá vált: a digitális PR ma már nem opcionális eszköz a fintech cégek számára, hanem alapvető stratégiai szükséglet.

A hagyományos marketing sok esetben nem működik megfelelően ezekben a szektorokban. A fintech, a Web3 vagy akár bizonyos tech területek esetében a közösségi média és a hirdetések önmagukban kevésnek bizonyulhatnak. A felhasználók egyre kritikusabbak, az AI-alapú keresők pedig egyre inkább a hiteles, adatvezérelt és szakmailag megalapozott tartalmakat részesítik előnyben.

Ezért a jövő kommunikációjában azok a cégek lesznek sikeresek, amelyek nemcsak láthatók, hanem megbízhatók is tudnak lenni. A digitális PR pedig pontosan ebben segít: hidat épít technológia, média és bizalom között.

A digitális fizetések rohamos terjedése miatt sokan már évekkel ezelőtt biztosra vették, hogy a készpénz napjai meg vannak számlálva. A bankkártyás és mobilfizetések térnyerése, az azonnali utalások fejlődése, valamint az egyre digitalizáltabb pénzügyi rendszer valóban abba az irányba mutat, hogy egy „cashless society”, vagyis készpénzmentes társadalom felé haladunk. A Fintech Világa legutóbbi adásában azonban Érczfalvi András, Suppan Márton és Siklós Bence arra jutottak: a helyzet ennél jóval összetettebb.

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a készpénz szerepe valóban változik, de ettől még korántsem tűnik el. Sőt, bizonyos szempontból erősebb, mint valaha.

Első hallásra ellentmondásosnak tűnhet, de miközben a hétköznapi tranzakciók során egyre ritkábban használunk készpénzt, a világban lévő fizikai pénz mennyisége közben folyamatosan növekszik. Ez az egyik legérdekesebb paradoxon, amelyre Siklós Bence is felhívta a figyelmet.

A digitális fizetések aránya különösen Észak- és Nyugat-Európában vált dominánssá, miközben más régiók - például Afrika vagy Ázsia számos országa - továbbra is erősen készpénzalapú működést mutatnak. A világ tehát nem egységesen halad a készpénzmentesség felé, hanem párhuzamos rendszerek alakultak ki.

A műsorban elhangzott, hogy az IMF kutatásai szerint a készpénzes fizetések aránya globálisan valóban csökken, ugyanakkor az Európai Központi Bank adatai alapján 2024-ben még mindig a készpénz volt a leggyakrabban használt fizetési forma a fizikai bolti vásárlások során. Mindez azt mutatja, hogy a készpénz nem eltűnőben van, inkább új szerepkörbe kerül.

A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, amikor szóba került: mire használják még az emberek a készpénzt, ha már egyre kevesebbet fizetnek vele?

A válasz a felhalmozási funkcióban rejlik. Sokan továbbra is készpénzben tartják megtakarításaik egy részét, különösen bizonytalan időszakokban. Háborúk, gazdasági válságok, inflációs félelmek vagy akár a Covid-járvány idején is megfigyelhető volt, hogy az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat, ha fizikailag is hozzáférnek a pénzükhöz.

Suppan Márton szerint ez részben a pénzügyi rendszerbe és a hatalomba vetett bizalom kérdése is. Minél bizonytalanabb a környezet, annál többen fordulnak vissza a készpénzhez mint „utolsó biztos ponthoz”.

Pedig pénzügyi szempontból ez sokszor nem racionális döntés. Ahogy Siklós is megjegyezte: az infláció hosszú távon folyamatosan csökkenti a készpénz értékét, ezért a megtakarítások befektetése pénzügyileg kedvezőbb megoldás lenne. Ettől függetlenül a pszichológiai biztonságérzet sok ember számára még mindig erősebb szempont.

A készpénz egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen független az infrastruktúrától. Nem kell hozzá internet, elektromos áram vagy működő bankrendszer. Ha leállnak a digitális rendszerek, a készpénz akkor is használható marad.

Ez különösen fontos szempont olyan időszakokban, amikor nő a bizonytalanság. Elég egy komolyabb válság, geopolitikai konfliktus vagy technológiai fennakadás, és az emberek azonnal visszafordulnak a készpénz felé.

Emellett társadalmi szerepe is van. A készpénz mindenki számára használható, még azoknak is, akik digitálisan kevésbé felkészültek. Az idősebb generáció számára például sokkal természetesebb és egyszerűbb készpénzt használni, mint mobilfizetési vagy kriptós megoldásokat.

A beszélgetés második felében már nemcsak a készpénzről, hanem a pénz jövőjéről is szó esett. A szakértők szerint ugyanis nem kétpólusú világ alakul ki, hanem legalább négyféle pénzforma él majd egymás mellett.

A készpénz és a klasszikus bankszámlapénz mellett egyre fontosabb szerepet kapnak a digitális jegybankpénzek, vagyis a CBDC-k (Central Bank Digital Currency), valamint a stablecoinok és más decentralizált digitális eszközök.

A CBDC-k különlegessége, hogy a blockchain és az okosszerződések technológiájának köszönhetően programozhatóvá válik maga a pénz. A Peak alapítója egy érdekes példát is említett: a jegybank akár olyan digitális pénzt is kibocsáthatna, amely csak bizonyos célokra használható fel, kizárólag meghatározott ideig.

Egy gazdaságélénkítő program keretében például olyan digitális támogatást lehetne kiosztani, amelyet csak magyar kereskedőknél, egy éven belül lehet elkölteni. Így a támogatás garantáltan a gazdaságban maradna, és nem befektetésekben vagy megtakarításokban kötne ki. Ez teljesen új lehetőségeket nyit meg a monetáris- és fiskális politika számára.

A műsor végére a résztvevők tulajdonképpen egyetértettek abban, hogy a készpénz eltűnéséről még korai beszélni. Bár a digitális fizetések fejlődése megállíthatatlan, a készpénz továbbra is fontos gazdasági, pszichológiai és társadalmi funkciókat lát el.

A jövő sokkal inkább egy hibrid rendszer lehet, ahol a készpénz, a bankszámlapénz, a digitális jegybankpénzek és a stablecoinok egymás mellett léteznek majd.

És bár egyre többen élnek úgy, hogy hónapokig nem vesznek készpénzt a kezükbe, a mindennapok még mindig tartogatnak olyan helyzeteket - piacokon, parkolókban vagy kisebb szolgáltatóknál -, ahol a cash továbbra is megkerülhetetlen. A fintech forradalom tehát nem a készpénz végét hozza el, hanem a pénz új korszakát.

A Revolutnál ritkán telik el hosszabb idő nagyobb bejelentés nélkül, most viszont különösen sűrű időszak áll a fintech cég mögött. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával beszélgetett arról, merre tart a Revolut, és miért lehetnek a legújabb fejlesztései fontosak nemcsak a felhasználók, de a teljes bankszektor számára is.

A beszélgetés középpontjában a Revolut AIR állt: egy mesterséges intelligenciára épülő személyi asszisztens, amely beköltözik a Revolut alkalmazásba, és szabadszavas bankolást tesz lehetővé. Ez lényegében azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell többé menüpontok között keresgélnie, gombokat nyomogatnia vagy funkciókat vadásznia. Egyszerűen elmondhatja, mit szeretne, az asszisztens pedig segít eligazodni, információt ad, sőt bizonyos feladatokat végre is hajt.

Suppan Márton szerint ez a megoldás jóval túlmutat a klasszikus ügyfélszolgálati chatbotokon. Nem arról van szó, hogy egy robot válaszol néhány gyakori kérdésre, hanem arról, hogy a bankolás felülete alapvetően változik meg. A Revolut AIR a költések, előfizetések, befektetések és egyéb pénzügyi adatok alapján átfogó képet tud adni a felhasználó helyzetéről.

Különösen izgalmas példa az utazástervezés: a felhasználó megkérdezheti, mennyibe kerülne egy marokkói vagy honolului út, az asszisztens pedig képes lehet összefűzni a repülőjegyet, szállást, autóbérlést és várható költéseket egy költségvetéssé. Ez már nem egyszerű banki funkció, hanem pénzügyi életmenedzsment.

A biztonság ugyanakkor nem lazul. Érzékeny adatok lekérésekor vagy tranzakció indításakor továbbra is szükség van biometrikus azonosításra. A mesterséges intelligencia tehát nem kap korlátlan felhatalmazást: a felhasználó marad a vezetőülésben.

A Peak már korábban is beszélt arról, hogy a jövő bankolása az AI-alapú, agentikus működés felé tart. Suppan Márton szerint a Revolut most gyakorlatilag széles közönség számára is kézzelfoghatóvá tette ezt a víziót. Ez azért fontos, mert az inkumbens bankok sokáig versenyezhettek díjakkal, funkciókkal vagy digitális kényelmi megoldásokkal, de a szabadszavas, beszélgetésalapú bankolás ennél erősebb élménybeli különbséget jelenthet.

Ráadásul ez nemcsak a fiatalabb generációknak lehet vonzó. A Peak alapítója szerint éppen a 35-40 év feletti ügyfelek számára lehet nagy áttörés, akik korábban megszokták, hogy bankfiókban, személyes ügyintézővel intézik pénzügyeiket. Egy jól működő AI-asszisztens ezt az élményt hozhatja vissza digitális formában.

A költési szokásokra gyakorolt hatás azonban kérdéses. A beszélgetésben elhangzott: aki eddig is tudatosan kezelte a pénzügyeit, annak az asszisztens további segítséget adhat kimutatásokkal, összefoglalókkal és tervezéssel. Aki viszont eddig nem volt pénzügyileg tudatos, abból önmagában egy AI-asszisztens valószínűleg nem csinál fegyelmezett költőt.

A másik nagy újdonság a Revolut Business Global Hire platformja, amely a vállalkozások nemzetközi terjeszkedését könnyítené meg. Egy magyar cég számára például ma komoly adminisztrációs, jogi és munkajogi kihívás lehet, ha Franciaországban szeretne munkavállalót felvenni vagy helyi jelenlétet kialakítani. A Revolut új szolgáltatása ezt próbálja platformszinten egyszerűsíteni.

Ez már a „beyond banking” kategóriája: vagyis nem hagyományos banki szolgáltatás, hanem olyan üzleti infrastruktúra, amely egy vállalkozás valódi fájdalompontjára ad választ. Suppan szerint ez akár akkora áttörés is lehet a Revolutnak, mint az AI-asszisztens, mert a céges ügyfelek fizetőképesebb, üzletileg értékesebb ügyfélkört jelentenek.

A logika világos: ha egy vállalkozás a Revoluton keresztül nemcsak pénzügyeket intézhet, hanem nemzetközi munkaerő-felvételt, jogi dokumentumokat vagy terjeszkedési adminisztrációt is, akkor sokkal erősebb oka lesz arra, hogy a Revolut Business ökoszisztémájában maradjon.

A beszélgetés végén szóba került a Revolut régóta várt tőzsdei bevezetése is. A korábbi pletykákkal szemben, amelyek akár közelebbi IPO-t is valószínűsítettek, most inkább 2028 körüli időpont merült fel. A cégértékelési ambíciók azonban így is elképesztőek: 150-200 milliárd dolláros értékről is szó esett.

Ez különösen annak fényében látványos, hogy a Revolut története nem is olyan régen még arról szólt, hogyan lehet fenntartható üzleti modellt építeni az olcsó, sokszor ingyenes pénzügyi szolgáltatásokból. Ma viszont már egy olyan globális fintech ökoszisztémáról beszélünk, amely lakossági bankolást, befektetéseket, céges szolgáltatásokat, AI-asszisztenst és nemzetközi terjeszkedési eszközöket is kínál.

A Revolut története tehát messze túlmutat egy sikeres fintech startup sztoriján. A mostani fejlesztések azt mutatják, hogy a cég nem egyszerűen jobb mobilbank akar lenni, hanem a pénzügyi élet és az üzleti működés digitális irányítóközpontja. Ha ez a vízió működik, akkor a hagyományos bankoknak nemcsak technológiában, hanem gondolkodásban is gyorsan fel kell zárkózniuk.

A magyar mikro- és kisvállalkozások többsége már érzi, hogy a mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem a jelen egyik legfontosabb üzleti eszköze. A téma a Fintech Világa legutóbbi adásában is középpontba került, ahol Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának, a PeakX-nek a vezetőjével beszélgetett az AI Start 500 programról.

A kérdés ma már nem az, hogy érdemes-e használni az AI-t, hanem az, hogy mire, hogyan és kinek a segítségével. Erre a dilemmára ad gyakorlati választ a Peak AI Start 500 programja, amelynek keretében 500 hazai kkv egy teljes éven keresztül díjmentesen kap mesterséges intelligencia támogatást. A konstrukció lényege, hogy vállalkozásonként öt AI-agent választható egy több mint húsz elemből álló kínálatból, így minden résztvevő a saját működéséhez, iparágához és problémáihoz igazíthatja az eszköztárát.

A program iránti érdeklődés már az induláskor is jelentős volt, hiszen közel 600 vállalkozás jelentkezett. A Peak azonban nem csupán kiválasztotta a résztvevőket, hanem egy részletes AI-érettségi felméréssel azt is megvizsgálta, milyen szinten állnak ezek a cégek a digitalizáció és az AI-használat terén.

A kép meglepően egységes volt. A legtöbb vállalkozás nem elutasító, sőt, sok esetben a vezetők már aktívan használják az AI-t egyéni szinten, és a cégek digitális fejlettsége sem marad el az európai átlagtól. Ennek ellenére a szervezeti szintű bevezetésnél elakadnak. A fő probléma tehát nem a technológia hiánya, hanem az, hogy hiányzik a megfelelő belső tudás és az a képesség, amellyel ezt a tudást a teljes szervezetre ki lehet terjeszteni.

A jelentkezésekből kirajzolódó egyik legerősebb igény egy belső tudásbázis létrehozása volt. A vállalkozások egy olyan „digitális agyat” keresnek, amely képes rendszerezni és értelmezni a működésükhöz kapcsolódó információkat. Ez az igény jól mutatja, hogy a cégek nem pusztán automatizálni szeretnének, hanem hatékonyabbá tenni a döntéshozatalt és a napi működést. Emellett hangsúlyosan megjelent az értékesítési folyamatok támogatása, különösen az egyéni vállalkozók körében, valamint az adminisztráció csökkentése és a költségek optimalizálása is. Ezek mind olyan területek, ahol az AI gyors és kézzelfogható eredményeket tud hozni.

A beszélgetés során elhangzott hasonlat szerint a mesterséges intelligencia ma egy svájci bicskához hasonlítható: rengeteg funkcióval rendelkezik, de egy adott vállalkozás számára ezek közül csak néhány igazán releváns. A kihívás az, hogy a vállalkozás képes-e kiválasztani azt az öt-hat megoldást, amely valóban értéket teremt számára. Egy fodrászat, egy könyvelőiroda vagy egy oktatási vállalkozás teljesen eltérő igényekkel rendelkezik, ezért a program egyik kulcseleme az, hogy a résztvevők testre szabott módon állíthatják össze saját AI-eszköztárukat, akár iparágspecifikus megoldásokkal kiegészítve.

A felmérés egyértelműen rámutatott arra is, hogy a legnagyobb gátló tényező a szakértelem hiánya. A vállalkozások jelentős része egyszerűen nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal és idővel, amelyek szükségesek lennének a megfelelő AI-kompetencia házon belüli kiépítéséhez. Ezt tovább nehezíti, hogy a piacon sok a bizonytalan minőségű, gyorsan elavuló tudást kínáló szereplő, ami bizalmi problémákat is okoz. Emellett a jogi bizonytalanságok és az adatvédelmi aggályok is visszatartó erőt jelentenek, bár ezek jelentős része megfelelő edukációval kezelhető lenne.

Az AI Start 500 egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem áll meg a technológia biztosításánál. A program mögött egy komplex támogatási rendszer áll, amely oktatóanyagokat, bevezetési útmutatókat és folyamatos segítséget kínál a résztvevőknek. Emellett a Peak egy saját, akkreditált szakértői hálózatot is épít, amelyhez a vállalkozások szükség esetén fordulhatnak. A cél az, hogy az AI ne csak elérhető legyen számukra, hanem valóban használhatóvá váljon, és mérhető üzleti eredményeket hozzon.

A kezdeményezés mögött egy tudatos ökoszisztéma-építési szándék is húzódik. A Peak vezetése szerint egy sikeres, profitábilis vállalatnak felelőssége visszaadni annak a közegnek, amelyből kinőtt. Az AI Start 500 ennek a gondolatnak a gyakorlati megvalósítása, amely ráadásul teljes egészében a cég saját forrásaiból valósul meg. A program így nem csupán támogatás, hanem egy hosszabb távú stratégia része, amelynek folytatása is napirenden van.

A következő egy év kulcsfontosságú lesz mind a résztvevő vállalkozások, mind a teljes hazai kkv-szektor számára. A Peak folyamatosan gyűjti majd az adatokat arról, hogy a cégek milyen AI-megoldásokat használnak, milyen problémákat oldanak meg velük, és milyen eredményeket érnek el. Már fél év után várhatók az első visszajelzések, de a cél ennél is ambiciózusabb: olyan sikertörténetek bemutatása, amelyek más vállalkozások számára is inspirációként szolgálhatnak.

A pénzhamisítás egyidős magával a pénzzel - ez a mondat már-már közhelynek tűnhet, mégis tökéletesen leírja azt a jelenséget, amely évszázadok óta kíséri a gazdaság működését. Ami azonban az elmúlt években változott, az nem más, mint az eszköztár. A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia és a modern technológia a pénzhamisítás világát.

A modern pénzhamisítás leginkább egy klasszikus „rabló-pandúr” játszmára hasonlít. A hamisítók és a jegybankok között folyamatos technológiai verseny zajlik: miközben az egyik oldal egyre kifinomultabb módszereket fejleszt, a másik folyamatosan erősíti a védelmet.

A különbség a múlt és a jelen között nem feltétlenül az alapelvekben rejlik, hanem az eszközökben. Ma a hamisítók ugyanazokat a technológiákat használják, mint a legális ipar: nagy felbontású szkennereket, professzionális grafikai szoftvereket, sőt mesterséges intelligenciát is. Az AI már képes részletgazdag bankjegy-elemek (például portrék, mikrofeliratok) újragenerálására, ami korábban csak speciális nyomdai technológiával volt lehetséges.

Ennek egyik fontos következménye, hogy a belépési küszöb jelentősen csökkent. Már nem szükséges évtizedes szakmai tapasztalat ahhoz, hogy valaki meggyőző hamisítványt készítsen.

A technológiai fejlődés nemcsak egyszerűbbé, hanem gyorsabbá és olcsóbbá is tette a hamisítást. A 3D nyomtatás és a fejlett gravírozási technikák lehetővé teszik, hogy a bankjegyek fizikai tulajdonságait - például a biztonsági szálakat vagy bizonyos textúrákat - is utánozzák.

Sőt, a terjesztés is új szintre lépett: ma már gyakorlatilag egy illegális “e-kereskedelmi modell” működik. A hamis bankjegyeket titkosított üzenetküldő platformokon lehet megrendelni, kriptóval fizetni, majd postai úton kiszállítani. Egy 2025-ös Europol-akció például egy olasz hálózatot számolt fel, amely több európai országba küldött hamis pénzt online rendelés alapján.

Mindezek ellenére a számok meglepően alacsonyak. Az Európai Központi Bank adatai szerint 2024-ben mindössze 18 hamis bankjegy jutott egymillió valódi euróra. Ez rendkívül alacsony arány, bár abszolút értékben még így is több százezer hamis bankjegyről beszélhetünk évente. Érdekes módon a hamisítványok többsége kisebb címletű (10, 20, 50 eurós), hiszen ezek kevésbé kerülnek alapos ellenőrzés alá.

A jegybankok célja kettős: egyrészt megnehezíteni a hamisítást, másrészt minél korábban kiszűrni a hamis bankjegyeket a pénzügyi rendszerből. Ennek érdekében a modern bankjegyek számos biztonsági elemet tartalmaznak:

Ezeket rendkívül nehéz tökéletesen reprodukálni. Emellett a készpénzforgalom jelentős része ma már automatizált rendszereken keresztül zajlik, amelyek egyszerre több biztonsági jellemzőt vizsgálnak - gyakran mesterséges intelligencia segítségével.

Bármennyire is fejlett a technológia, a rendszer legsebezhetőbb pontja továbbra is az ember. A végső „ellenőr” sokszor nem egy gép, hanem egy pénztáros vagy egy vásárló.

Erre kínál egyszerű megoldást az úgynevezett „feel–look–tilt” módszer:

A probléma nem az, hogy ez bonyolult lenne - inkább az, hogy a legtöbben egyszerűen nem alkalmazzák. Ráadásul a digitális fizetések terjedése miatt egyre ritkábban használunk készpénzt, így „kiesünk a gyakorlatból”. Ehhez társul egyfajta hamis biztonságérzet is: sokan úgy gondolják, hogy velük ez úgysem történhet meg.

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pénzhamisítás klasszikus formája egyre inkább háttérbe szorul. Egyszerűen azért, mert léteznek ennél hatékonyabb módszerek. A csalók ma már sokkal inkább az embert célozzák, például adathalászattal, átutalásos csalások révén vagy social engineeringgel.

Egy különösen aggasztó trend a deepfake alapú hangklónozás. Egy 2024-es brit kutatás szerint a lakosság 28 százalékát már célozták meg ilyen módszerrel. A csalók néhány másodperces hangminta alapján képesek lemásolni egy családtag hangját, majd sürgős pénzkéréssel hívják fel az áldozatot.

A megoldás azonban meglepően egyszerű. Egyre többen alkalmaznak családi „biztonsági jelszavakat”: olyan kifejezéseket, amelyeket csak a közeli hozzátartozók ismernek. Ha egy sürgős pénzkérés során ez nem hangzik el, az intő jel lehet. Ez a módszer tulajdonképpen a digitális korban újraértelmezett változata a régi idők titkos jeleinek.

A jövőben egyértelműen az AI vs. AI verseny fog dominálni. A mesterséges intelligencia egyszerre eszköz a védekezésben és a támadásban is. Miközben a jegybankok fejlettebb rendszereket építenek, a csalók is egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak.

A nagy kérdés azonban nem az, hogy lehet-e tökéletesen hamisítani pénzt – hanem az, hogy érdemes-e egyáltalán. A válasz egyre inkább az, hogy nem. A digitális csalások gyorsabbak, olcsóbbak és kevésbé kockázatosak.