Fintech Világa

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Krocsek Attilával, a BlockBen vezérigazgatójával beszélgetett arról, hogyan forgatja fel gyökeresen az európai kriptopiacot az új MiCA-szabályozás, és hogy milyen hatása van az SZTFH-rendeletnek itthon. Szó esett piaci kivonulásokról és túlélési stratégiákról, a BlockBen mögött álló nyolc év munkájáról, valamint arról is, miért lehet a szabályozás most először nem fék, hanem versenyelőny a felkészült kriptoszolgáltatók számára.

A számok önmagukért beszélnek. Egy évvel ezelőtt még nagyjából 3000 kriptoszolgáltató működött bejelentett formában az Európai Unióban. A MiCA rendelet hatálybalépésével ez a szám pár száz környékére zsugorodott, és a következő hónapokban tovább csökkenhet.

Ez egyszerre drámai és felszabadító folyamat. Egyrészt – ahogy Krocsek Attila fogalmazott – vérfürdő azoknak, akik nem készültek fel, hiszen még a világ legnagyobb forgalmú kriptotőzsdéi közül is van olyan, amely sehol Európában nem tudott MiCA-engedélyt szerezni. Másrészt viszont tisztulás azoknak, akik a kezdetektől fogva komolyan vették a pénzügyi, jogi, IT- és compliance-követelményeket.

A BlockBen története ebben a környezetben különösen tanulságos. Bár a MiCA-engedély megszerzése formálisan 7–8 hónapos eljárás, Attila szerint valójában nyolc év munkája sűrűsödött bele ebbe a döntésbe. A cég már indulásától átláthatóan működött, euró kapcsolattal rendelkezett, és megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyek most hirtelen kötelezővé váltak mindenki számára.

A lett felügyelettől megszerzett engedély ráadásul EU-s passporting jogot biztosít, vagyis a BlockBen az egész Európai Unióban jogosult kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtani. Ez az a pont, ahol a szabályozás nem korlátoz, hanem piacot nyit.

A MiCA-engedélybe való befektetés az elmúlt évtized egyik legjobb üzleti döntése volt azok számára, akik meglépték – hangzott el az erős mondat a beszélgetés során. Ha a 3000 szereplőből végül csak 100–200 marad:

Nem véletlen, hogy a BlockBen körül hirtelen megélénkült az érdeklődés – üzleti és befektetői oldalról egyaránt.

Bár a BlockBen európai szereplővé vált, Magyarország továbbra is kulcsszerepet játszik a stratégiában. A budapesti központ nemcsak operatív bázis, hanem kísérleti terep is. Itt lehet ugyanis gyorsan validálni üzleti modelleket, és innen lehet továbbvinni a sikeres megoldásokat az EU-s piacra. A kelet-európai régióban a kriptopiac növekedési potenciálja még nagyobb, mint Nyugat-Európában, különösen akkor, ha az intézményi tőke is megérkezik.

A beszélgetés végén szó esett az új magyar SZTFH-rendeletről is, amely a tranzakció-validátori szerepkör bevezetésével sokkolta a piacot. Több szolgáltató azonnal kivonult, míg mások a kivárásra játszanak.

A piac azonban lassan alkalmazkodni látszik: már van engedélyezett magyar validátor, a szolgáltatók szerződésekkel visszatérhetnek, a kezdeti pánikot pedig fokozatosan felváltja az üzleti racionalitás.

A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a fintech szektor jelenleg egyik legforróbb témáját vesézték ki alaposabban: a predikciós piacokat.

A predikciós piacokat gyakran nevezik „jós piacoknak”, de ez félrevezető. A támogatók szerint ugyanis ezek nem a szerencséről, hanem az információról szólnak. A lényege egyszerű: egy jövőbeli eseményhez tartozik egy kontraktus, amelynek az ára azt tükrözi, hogy a piac szerint mekkora az esélye annak, hogy az esemény bekövetkezik.

Ha egy esemény esélyét 80 százalékra árazzák, akkor egy kontraktus nagyjából 80 centbe kerül. Ha az esemény valóban megtörténik, a kontraktus 1 dollárt ér. Ha nem, akkor nullát. A különbség a nyereség - vagy a veszteség.

A kritikusok szerint ez nagyon hasonlít az online szerencsejátékhoz. A védelmezők viszont azt mondják: ez egy információ-aggregációs mechanizmus, amely sok ezer, egymástól független szereplő tudását sűríti egyetlen számban – az árban.

A téma aktualitását jól mutatja, hogy a Kalshi nevű predikciós piaci platform néhány év alatt a szektor zászlóshajójává vált. Tavaly nyáron még „csak” 2 milliárd dollárra értékelték, azóta azonban újabb tőkebevonásokkal 11 milliárd dolláros értékelésig jutott. Mellette a Polymarket is egyre nagyobb forgalmat bonyolít, különösen politikai és geopolitikai események kapcsán. Ez nem niche játék többé: intézményi pénz, nagy fintech-platformok és tömegek jelennek meg ezeken a piacokon.

A beszélgetés egyik legizgalmasabb példája egy friss geopolitikai eset volt. Egy Polymarket felhasználó január 2-án nem kis összeget tett arra, hogy a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót 24 órán belül elfogják - miközben a piac ezt mindössze 16–18% eséllyel árazta. Az esemény bekövetkezett, a fogadó pedig ötszörös–hatszoros nyereséggel szállt ki. Az ilyen eseteknél óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még kollektív bölcsesség, vagy már bennfentes kereskedelem?

A predikciós piacok egyik nagy kockázata éppen ez: ha valaki információs előnyben van, vagy elég nagy tőkével rendelkezik, torzíthatja az árakat és a narratívát.

Gyakori érv a predikciós piacok mellett, hogy „itt pénz van a vélemény mögött”, nem csak egy telefonos válasz. A közvélemény-kutatásokkal való párhuzam azonban félrevezető lehet. Egy választó például szavazhat A jelöltre, de közben azt gondolhatja, hogy B jelölt fog nyerni.

A predikciós piacon nem azt mondja meg, mit szeretne, hanem azt, mit tart valószínűnek. Ettől árnyaltabb képet adhat, de nem feltétlenül „igazabbat”. A valóság sokszor a különböző módszerek átlagában rajzolódik ki.

Fontos különbség a klasszikus szerencsejátékhoz képest, hogy a predikciós piacokon nem a ház ellen fogadsz. A platform csak közvetítő: akkor tudsz nyerni, ha a másik oldalon valaki mást gondol a jövőről, mint te.

Ez a peer-to-peer logika csökkenti a szolgáltató kockázatát, miközben a bevétele biztos: minden tranzakcióból lecsíp egy keveset. Innen nézve a platformnak nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki nyer, hanem az, hogy minél nagyobb legyen a forgalom.

Nem véletlen, hogy olyan nagy nevek, mint a Robinhood, a Coinbase vagy az Interactive Brokers is kísérleteznek predikciós piaci funkciókkal. A kérdés inkább az: megéri-e hosszú távon? Egy ilyen feature eleinte vonzó lehet, ami pörgeti az aktivitást, de ha a felhasználók sorra elveszítik a pénzüket, gyors lemorzsolódáshoz vezethet. Ez a dinamika ismerős lehet a BNPL-ből, a kripto futures-ökből vagy a forex világából: rövid távon erős növekedés, hosszabb távon komoly reputációs és edukációs kockázat.

A végső csavar a mesterséges intelligencia. Ha AI-agentek valós időben monitorozzák a híreket, közösségi médiát és adatbázisokat, és automatikusan kötik a kontraktusokat, akkor felmerül a kérdés: mi marad az emberi kollektív bölcsességből?

Ahogy korábban a high-frequency trading robotok kiegyenlítették a tőzsdei árakat, úgy az AI is „kiölheti” a predikciós piacok izgalmát - miközben elképesztő forgalmat generál.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető ezúttal Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával ült le, hogy végigvegyék, mik lesznek azok a főbb trendek, amik meghatározzák a fintech szektor 2026-os évét.

2026-ban a fintech szektor egyik kulcsszava kétségtelenül az agentic AI. Ezek olyan AI-szoftverek (ügynökök), amelyek nem csupán javaslatokat adnak, hanem folyamatokat visznek végig, lépéseket tesznek, döntési pontokat kezelnek - mindezt ma már pénzügyi területen is. Itt már rég nem arról van szó, hogy az AI „szöveget ír” vagy „összefoglal”. Az AI ügynökök ma már képesek back-office folyamatok autonóm támogatására (például tranzakcióegyeztetés), csalások észlelésére, hitelkérelmek feldolgozására, sőt: a jövőben akár proaktív pénzügyi menedzserként is működhetnek.

A beszélgetés során felvetődött, hogy a bankok elképesztő adatmennyiségen ülnek, mégis sok ügyfél élménye az, hogy a bankja „szinte semmit sem tud róla” - vagy legalábbis nem úgy használja az adatot, hogy annak értelme legyen. 2026-ban a verseny fókusza pedig egyre kevésbé az árazás vagy a kamat lesz, sokkal inkább az ügyfélélmény: ki tud kényelmesebb, okosabb, személyre szabottabb élményt adni.

Itt jön a képbe az agentic AI ígérete: előre jelezni a problémát, és jókor a jó megoldást felkínálni, például egy vállalkozásnál a közelgő likviditási gondot.

A Peak tapasztalata alapján a pénzintézeteknél „csatasorba állított” AI agentek jelentős része nem is ügyféloldalon dolgozik, hanem a felszín alatt: gyorsítja a belső munkát, segíti az információhoz jutást, és hatalmas “dokumentumtengerben” keres vissza.

A legtanulságosabb sztori egy olyan belső asszisztens bevezetése volt, ahol az AI a dokumentumokból válaszol a kollégáknak. Bár ez elsőre egyszerűnek hangzik, a valóságban a termékek évek alatt annyiszor módosultak (moratórium, szerződésmódosítások, feltételek változása), hogy a hivatkozások és verziók már követhetetlenek.

Amikor egy ilyen rendszernél a visszatesztelés „csak” 76 százalékos pontosságot mutatott, az ok nem az volt, hogy az AI rossz, hanem hogy a belső policyk eltértek attól, amit az ügyfél valóban aláírt. Innen jött egy új felismerés: az AI nemcsak automatizál, hanem láthatóvá teszi a szervezetben lévő ellentmondásokat. És ebből akár külön termék is születhet: „policy-javító” AI, amely kiszűri a belső működés inkonzisztenciáit.

A beszélgetés egyik megállapítása, hogy az agentic AI akár az inkumbenseknek kedvezhet. Miért? Mert mára a nagyobb fintech szereplők is felhalmoztak egyfajta „legacy-t”: 10–15 évnyi működés után náluk is vannak örökölt rendszerek, adósságok, rossz döntések. Aki viszont kivárt, és most lép jól, akár kanyarban előzhet.

A második trend, ami 2026-ban szintén nagyot mehet, az embedded finance, vagyis a beágyazott pénzügyek. Röviden: amikor a pénzügyi szolgáltatás nem külön banki csatornán jelenik meg, hanem a platformélmény természetes része lesz.

A beszélgetés alapján a valódi ígéret a bonyolultabb, üzletvezetési környezetekben van: vállalkozói platformok, ökoszisztémák, ahol a pénzügyi termék a megfelelő pillanatban jelenik meg.

Az embedded finance lényege nem az, hogy „mindenhol bankolunk”, hanem hogy akkor kapunk ajánlatot, amikor tényleg szükségünk van rá: például amikor likviditási problémánk alakul ki, vagy finanszírozási rés keletkezik.

A harmadik trend - a stablecoinok - szintén nagy súlyt kapott a beszélgetésben. És nem azért, mert egy divatos kriptós téma, hanem mert a stablecoinok immár rendszerszintű kérdéssé váltak.

Siklós Bence egy erős állítással támasztotta alá a téma jelentőségét: a stablecoinok tranzakciós volumene éves szinten olyan nagyságrendet ért el, amely már a klasszikus kártyatársaságokkal összemérhető. Emellett a szegmens kapitalizációja is látványosan emelkedett - és a nagy bankok is elkezdtek belépni ebbe a térbe.

A beszélgetésben elhangzott logika egyszerű: ha a stablecoin kényelmes, gyors, olcsó, és dollárfedezetű digitális pénzként működik, akkor a betétek kivándorolhatnak a bankrendszerből. Erre válaszul a bankok saját „stablecoin-szerű” megoldásaikat keresik: például tokenizált bankbetéteket, amelyek szabályozott környezetben, akár privát láncon működhetnek - és adott esetben kamatozhatnak is, ami versenyelőny lehet.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Suppan Mártonnal, a Peak alapítójával és Sajtos Istvánnal, a Peak AI üzletágának vezetőjével beszélgetett a generatív mesterséges intelligencia piacot meghatározó trendekről. A diskurzus messze túlmutatott a szokásos „AI-hype” kérdéseken: szó esett befektetési trendekről, munkaerőpiaci átalakulásról, információfogyasztási sokkról – és arról is, hogy az emberi gondolkodás hogyan változik visszafordíthatatlanul.

Suppan Márton egy londoni befektetési bankárral folytatott friss beszélgetést idézett fel, amely jól mutatja a globális pénzpiaci hangulatot: 2025-ben gyakorlatilag minden tőke az AI-hoz kötődő vállalatok felé áramlik, miközben minden más szektor – legyen szó bankokról, energetikáról vagy iparról – háttérbe szorul.

Nem azért, mert mindenki biztos benne, hogy ez a legokosabb stratégia, hanem mert mindenki ezt csinálja. Ez klasszikus önbeteljesítő jóslat: ha a befektetők jönnek, az árfolyamok nőnek, ami újabb befektetőket vonz. Az AI így valódi „pénzügyi mágnessé” vált.

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés – és talán a leginkább félreértett is. Sajtos István szerint ma már sokkal óvatosabban fogalmaznak azok is, akik korábban konkrét éveket jósoltak az „ember feletti AI” megjelenésére.

„Nem az a kérdés, hogy meghaladja-e az embert, hanem az, hogy melyik embert és miben.”

A kép inkább a specializált AI agentek irányába mutat: olyan mesterséges intelligenciák jelennek meg, amelyek egy-egy jól körülhatárolt területen - jogi elemzésben, pénzügyi modellezésben, kódírásban vagy ügyfélszolgálati automatizmusokban - már ma is felülmúlják az emberi teljesítményt.

Az általános, „mindent tudó” mesterséges intelligencia viszont még messze van. A GPT-3 és GPT-4 közötti ugrás kivételes volt: ez a fejlődési sebesség nem tartható fenn. Konszolidáció jön, nem robbanás.

A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy az AI-t nem „svájci bicskaként”, hanem munkatársakként érdemes elképzelni.

Ahogy egy cég sem egyetlen polihisztorra épül, úgy az AI esetében sem működik az „egy megold mindent” logika. A jövő a különböző, célzott AI agentek összekapcsolásáról szól – amelyek ugyanazon adatvagyonra támaszkodnak, képesek egymással kommunikálni, és jól definiált feladatokat látnak el.

Ennek egyik legnagyobb akadálya nem is maga az AI-technológia, hanem az adatok állapota: széttöredezett, silószerű, strukturálatlan adatvagyonra nem lehet csodát építeni.

Az adás egyik legérdekesebb paradoxona a tartalomipart érinti. A nagy nyelvi modellek – részben – a Wikipedia és a nyílt web tartalmaiból tanultak. Most viszont éppen ezek a platformok szenvednek.

A Wikipedia forgalma 23–24%-kal csökkent az elmúlt időszakban, döntően a keresőforgalom visszaesése miatt. Ha a Google keresési találatai felett AI által generált összefoglaló jelenik meg, a linkek átkattintási aránya akár 60%-kal is visszaesik.

A felhasználók már nem forrásokat akarnak, hanem válaszokat. Ez radikálisan átalakítja a médiát, a webshopokat, a tudásmegosztást – és a teljes figyelemgazdaságot.

A hatékonyságnövekedés ára az információs túlterhelés. Az AI lerövidíti az információhoz jutás útját, de nem ad automatikusan jobb megértést. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: az emberek egyre kevésbé ellenőrzik az információkat, és egyre inkább elfogadják az AI válaszait végső igazságként. A kritikus gondolkodás és a forráselemzés így nemhogy elavuló készség, hanem kulcskompetencia lesz – a munkaerőpiacon és a mindennapi életben egyaránt.

Egy meglepő adat is elhangzott: míg 2024 elején az AI-eszközöket főként munkajellegű feladatokra használták, ma a használat közel 70%-a személyes, magánjellegű problémákhoz kapcsolódik.

A beszélgetés egyértelmű konklúziója:  az AI-használati készség hamarosan alapelvárás lesz, nem versenyelőny. Egy munkaadó számára nem lesz kérdés, hogy azt a jelöltet választja-e, aki rutinszerűen használ mesterséges intelligenciát, vagy azt, aki bizalmatlan vele szemben. Az AI ugyanarra a szintre kerül, mint korábban az Excel, a CRM vagy az ERP-rendszerek ismerete.

Talán a legmeglepőbb állítás a szoftverfejlesztést érintette: a jövőben a szoftverek jelentős részét nem programozók írják, hanem mesterséges intelligencia – természetes nyelvű utasítások alapján.

A „legfontosabb programozási nyelv” az angol lesz. Ha valaki pontosan meg tudja fogalmazni, mit szeretne, és üzletileg ellenőrizni tudja az eredményt, fejlesztőcsapat nélkül is képes lehet komplex rendszerek létrehozására. Nem a fejlesztők évtizede jön, hanem a gondolkodó, rendszerszinten látó embereké.

A beszélgetés végén egy dologban minden résztvevő egyetértett: a generatív AI nem egy múló trend, hanem egy visszafordíthatatlan átalakulás kezdete. Hogy öt vagy tíz év múlva hogyan dolgozunk, tanulunk, kommunikálunk, ma még nyitott kérdés. De az biztos, hogy az AI már most formálja a gazdaságot, a munka világát és az emberi gondolkodást.

z év első Fintech Világa adása nem a szokásos lendülettel indul: fáradt péntek, újévi visszazökkenés, de közben a stúdióban ott van a két Sparks-kiadványból a második, az AI fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgetnek, hogy mit mutat meg 2025 az AI-piacról. Kik a nyertesek-vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy év volt, hanem legalább három”.

A „hogyan készült” blokk: a korábbi Sparksok statikus PDF-ek voltak (80–100 dia). Az idei webes formátum viszont tartalomban úgy nőtt meg, hogy külön-külön is kb. 200 diának felelne meg – vagyis összesen ~400 dia anyag.

Bence ráadásul konkrét eszközt is mond: a Replit nevű, ügynök-alapú AI segített összerakni az oldalt. Nem csak szöveget generál, hanem „megcsinálja a munkát”: prompt alapján felépít, átrendez, módosít – jellemzően pár perces iterációkkal.

A műsor ráfordul arra a problémára, ami sok cégnél most jön ki: a generatív AI valóban tud időt spórolni, de a megtérülés sokszor nem fordul át automatikusan.

A kulcsmondat: a szervezetek (HR/controlling) nincsenek felkészülve arra, hogy mérjék és visszacsatornázzák az így felszabaduló kapacitást. Ha egy feladat 5 óra helyett 2 óra, attól még nem biztos, hogy:

Közben viszont van egy fontos „puha” hozadék: jobb élmény dolgozni, könnyebb a toborzás, „szexibb” a cég. Csak ezt ritkán írják bele a ROI táblázatokba.

A nyerteseknél nem érkezik nagy csavar: Google, OpenAI, Anthropic az első sorban. De van egy izgalmas negyedik is: a Hugging Face, mint nyílt platform lehetővé teszi, hogy kisebb szereplők is építkezzenek milliárdos modelltréning nélkül.

Konkrét számok is elhangzanak (fejlesztők, modellek/adathalmazok, értékelés, bevételi sáv), és a Google év végi hajrája a Gemini fejlesztésével.

A vesztesek blokk hozza a klasszikus tanulságot: nem elég a nagy név - például ex-Apple mérnökök - és nem elég a sok pénz.

Kiemelt sztori a Humane AI Pin: látványos vízió, képernyő nélküli „jövőkütyü”, aztán a piac visszajelzése: nem működik jól. 

A végjáték pedig még beszédesebb: felvásárlás jóval alacsonyabb áron, termékek visszavonása – tankönyvi példa arra, hogy az AI köré épített hardware-nél a „wow” nem helyettesíti a használhatóságot.

Előkerül a nagy kérdés is: AGI (Artificial General Intelligence), „legyőzés”, időtávok – és ezzel szemben a műsor üzenete kifejezetten földhözragadt:

Ebbe a vonalba illeszkedik az a példa is, hogy az OpenAI-nál az AgentBuilder fejlesztésében már jelentős szerepe volt a kódoló AI-nak (az „AI már önmagát építi” gondolatkör).

Az adás egyik legfontosabb hazai piacra vonatkozó megállapítása a kettősség:

A beszélgetés hozzáteszi a torzítást is: sokan „céges használatnak” mondják azt is, amikor magán fiókkal, ingyenes eszközzel kérdeznek rá munkahelyi témákra, feladatokra. Ez viszont biztonsági és szabályozási kérdéseket nyit ki.

A zárásban van egy erős, könnyen átélhető kép: ha valaki aktívan használ AI-t, akkor 2025-ben annyi változás történt (kép, videó, ügynökök, hozzáférhetőség, árak), hogy az agyunk nem egy évként tárolja el.

Erre jön a popkulturális „teszt”: Will Smith spagettije – nézd meg a két évvel ezelőtti AI-videót és a mait, és azonnal érthető, mit jelent a fejlődési ugrás.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi Ándrás műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látja vendégül. Az adás középpontjában a Peak friss fintech piaci kiadványa, a Fintech Sparks 2025: az éves nagy leltár, ahol toplisták, statisztikák, nyertesek, vesztesek, botrányok és trendek egyetlen, könnyen böngészhető csomagban állnak össze.

Az adás egyik fő sztorija maga a formátumváltás: a Sparks korábban klasszikus PDF-ként élt, idén viszont egy kattintható, webes felületté alakult. A beszélgetésből kiderül, miért számít ez valódi szintlépésnek, hogyan tette ezt megfizethetővé a mesterséges intelligencia, és mi az a fajta plusz érték, ami korábban milliós fejlesztési tétel lett volna. A kiadvány bővül emellett egy AI Asszisztenssel is, akivel beszélgetni lehet majd a fintech piacról. Vagyis a Sparks nem csak olvasmány, hanem interaktív tudásbázis.

A karácsonyi hangulat ellenére az év összképe nem csak ünnepi: előkerülnek az idei nagy adatszivárgások és hekkertámadások. Köztük egy történelmi léptékű belépési adat-kiszivárgás, valamint a kriptovilág egyik legnagyobb rablása, amely még a „biztonságosnak hitt” hidegtárcás logikát is új megvilágításba helyezi. 

És persze nem marad ki a politikai-kripto szappanopera sem: Trump és Melania memecoinjaival a beszélgetés rávilágít arra, hogyan működik a hype, mit jelent a likviditás „eltűnése”, és miért kerül elő újra és újra a bennfentes kereskedés gyanúja.

A műsorban külön blokkot kap a hazai piac: a Sparks alapján a magyar fintech ökoszisztéma nagyjából 200–210 cég körül stabilizálódott. Ez elsőre akár jó hír is lehet, de az adásban megjelenik a kérdés: ez a stabilitás valódi erő, vagy inkább azt mutatja, hogy kevés az új alapítás, és inkább konszolidáció, felvásárlás, összeolvadás és csődök formálják a térképet. A kép árnyalt: nem omlik össze a piac, de nem is robban.

A beszélgetés egyik legélesebb része a Revolut kriptós döntéssorozata: befagyasztás, részleges visszaengedés, majd a szolgáltatás megszüntetésének bejelentése. Szóba kerül a MiCA-licenc, a magyar validációs bizonytalanság, és az is, hogy egy ekkora szereplő miért nem engedheti meg magának a szabályozási kockázatot – még akkor sem, ha a döntés sok magyar ügyfélnek frusztráló. A műsor egyértelműen felteszi a kérdést: a magyar szabályozási szigor vajon mennyi innovációt tolhat ki az országból.

Az év végi mérleg másik serpenyője is előkerül: idén sem maradtunk ikonikus nyertesek nélkül. A beszélgetésben szó esik olyan nevekről, amelyek évek óta stabilan hozzák a növekedést, és olyanokról is, amelyek most váltak igazán figyelemre méltóvá – például egy afrikai neobank, amely hosszú évek után lett nyereséges, miközben felhasználói bázisa sokszorosára nőtt. A nagyoknál pedig továbbra is zajlik a „szuperszereplők” versenye: értékeltség, volumen, globális terjeszkedés, és az örök kérdés, hogy mikor lehet majd egyes nevekre tőzsdén is rárepülni.

A Sparks a Fintech.hu-n valamint az alábbi linken elérhető, a csapat pedig kifejezetten kéri a visszajelzéseket – hogy a következő kiadás még jobb legyen. A teljes adás pedig az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Ötszázadik adásához érkezett a Fintech Világa a Trend FM-en – fél ezredik péntek délután, amikor Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beül a stúdióba beszélgetni a pénz jövőjéről, a technológia innovációról, kriptóról, bankokról, meg néha arról is, amikor a bitcoin eltűnik egy tárcából. Ha nagyon számszerűek akarunk lenni: kb. 9000 perc adás, vagyis több mint hat teljes nap rádiózás egymás után.

Az ünnepi adásban rendhagyó módon nem trendeket elemzünk, hanem visszanézünk majdnem tíz évre:

Szóba kerül a PayPal Mafia és a Revolut-jelenség, a hazai „fintech-maffia”, az első vendégek, az MKB Fintech Club, a Fintech Szövetség, a Fintechzone, a Fintech.hu és a Fintech Radar születése. És az is, hányan indultak innen, majd lettek alapítók, vezetők, szakértők a hazai és nemzetközi piacon.

Az adásban felidézik, milyen volt 2016-ban kriptóról beszélni. Akkoriban a bitcoin árfolyama még 400 dollár körül járt, ma már százszoros árfolyam növekedéssel a hátunk mögött nézünk vissza az első kriptós adásokra. 

Előkerül Debreceni Barnabás, a Mr. Coin és a sikeres exit Bali felé, a Binance-tárca kirámolása, és az örök tanulság: a fintech világa mindig izgalmas, de soha nem kockázatmentes.

Suppan Márton felidézi a „Marko Polo” korszakot is:

Szó esik arról is, hogyan épült a műsor köré a Peak saját fintech médiaportfóliója – Fintech.hu, Fintechradar.hu, Fintech Futures (korábban Fintech Fast / Sparks) – és miért nem üzleti kérdés első sorban, hanem stratégiai befektetés a piacba, és miért lelkesednek érte különösen a fiatal peakes szakemberek, akik ma már rendszeres vendégei a stúdiónak és a nemzetközi konferenciáknak is. 

És hogy mi a terv innen? Márton szerint egyszerű:
„Már csak még egyszer ennyit kell kibírni, és meglesz az ezredik adás.”

Ha érdekel, hogyan lett a fintech szóból önálló iparág, egy rádióműsorból közösség és egy cégből média- és tudásközpont, hallgasd meg a Fintech Világa 500. jubileumi adását a Trend FM-en és a Spotify-on!

A Fintech Világa legújabb adásában már a jövő heti, jubileumi 500. epizód árnyékában beszélgetünk: a stúdióban Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója, valamint Kovásznai Ádám, az MBH Efin Technologies üzletágvezetője. A téma viszont nagyon is a jelenről szól: mi történik akkor, ha a „beyond banking” nem szlogen, hanem kézzelfogható eszköz a kkv számára – és miért most lett ennek igazán tétje.

Az adás főszereplője az Iránytű, az MBH csoportszinten fejlesztett, augusztus végén bemutatott szolgáltatása. Az Iránytű célja egyértelmű: a KKV-kat nem (csak) banki termékekkel, hanem adat- és információalapú döntéstámogatással, proaktív problémamegoldással segíteni a mindennapi működésben.

A beszélgetésben előkerülnek olyan nagyon konkrét fájdalompontok, amelyek egy vállalkozónál hetente, néha naponta visszatérnek, és amelyekre az Iránytű megoldást kínál. Ilyen például az ÁFA-tervezés, amikor az ember nem szeretne az utolsó pillanatban szembesülni azzal, hogy „holnapra kellene négy és fél millió”. Az Iránytű nem általános tanácsokat ad, hanem a cég helyzete alapján levezetett, valós idejű iránymutatást.

Fontos ígéret az is, hogy a platform bankfüggetlen. Nem csak MBH-s ügyfeleknek szól, például OTP-s és K&H-s vállalkozók is használják. Ráadásul 30 napos próbaidővel kipróbálható – ami a vállalati világban önmagában is kihívás, hiszen itt nem egy esti app-letöltésről van szó, hanem komolyabb onboardingról és cégadatok megadásáról.

Az Iránytű – és a mögötte lévő beyond banking gondolkodás – akkor működik igazán, ha a rendszer személyre szabott ajánlásokat nyújt. 

Nem azt mondjuk, hogy „itt egy hiteltermék”, hanem azt, hogy „látszik, hogy gond lehet a likviditással – találjunk ki valamit”.

Ez a szemlélet egyszerre előny az ügyfélnek (mert relevánsabb), és a banknak is (mert értelmesebb, fenntarthatóbb kapcsolatot épít). A kulcskérdés viszont ugyanaz marad: hogyan lehet ezt a digitális valóságot eljuttatni oda, ahol még sokszor a digitális alapok is hiányoznak.

A teljes adásban szó esik a kkv-szektor digitalizáltságáról, az AI lehetőségekről, valamint az innovatív, nemrég bemutatott agrár vállalkozásoknak szóló platformról. Az adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

dásában Érczfalvi András műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak tanácsadója megvizsgálja, hogyan vált a fizetés és vásárlás “élményből” egy mindennapi háttérfolyamattá, amelyet már alig tudunk nyomon követni.

A Fintech Világa legújabb adásában Kajum Danival, a Peak tanácsadójával arról beszélgetünk, hogyan változott meg gyökeresen az, amit fizetésnek hívtunk – és miért állítja Dani, hogy a fizetés ma már inkább egy „nyelv”, mint egy cselekvés.

Régen a fizetés egyetlen mozdulat volt: pénzt adtunk, cserébe kaptunk valamit. Ma viszont egy láthatatlan, háttérben futó folyamat, amely a mindennapjaink szövetébe épült be. Sokszor úgy fizetünk, hogy szinte fel sem fogjuk – csak csipog egy terminál, levonódik egy előfizetés, vagy elindul egy gördülékeny szolgáltatás a háttérben.

Az adás egy nagyon plasztikus kontraszttal indul:

Hogyan tűnt el a fizetés, mint élmény a szemünk elől, miközben a tranzakciók száma megtöbbszöröződött? Ami régen egy hónapnyi pénzmozgás volt, azt ma egy egyetemista délelőtt „elintézi”. Mindeközben pedig van, hogy nem is nyúl a pénztárcájához, mert már nincs is nagyon mire.

Konkrét példák is előkerülnek:

A fizetés így válik folyamatos, halk háttérzenévé: mindig szól, de ritkán figyelünk rá.

A modern fizetés valójában rendszerek közötti kommunikáció. Egyetlen tranzakció alatt rengeteg folyamat fut le a háttérben, különböző rendszerek között, amelyek olyan kérdésekre adnak választ, mint:

Ezt a „párbeszédet” már nem mi folytatjuk, hanem a háttérben futó rendszerek. Mi legfeljebb jóváhagyjuk, vagy még azt sem, ha automatikus levonásról, előfizetésről, háttérben futó fizetési folyamatokról van szó.

Az adásban szóba kerül a láthatatlanság ára is. Miközben a fizetés gyorsabb, kényelmesebb, és élmény szinten szinte súrlódásmentes, közben könnyebben veszítjük el a kontrollt.

Az új fogyasztói szokások miatt kiemelten fontossá vált a tudatos pénzügyi önellenőrzés (időnként végignézni az előfizetéseket, levonásokat), és az alapvető pénzügyi edukáció – ideális esetben már családban, iskolában.

Mert ha a fizetés már egy láthatatlan háttérnyelv, amelyet az eszközeink és szolgáltatásaink beszélnek, akkor nekünk legalább értenünk kell: mennyi, honnan, mire, milyen gyakran?

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

alapítója az AI jövőjét vizsgálta: lehet majd szuperapp a ChatGPT-ből, és mikor válhat a bankolás chat-alapúvá?

Már régóta velünk van az AI a bankolásban – csalásdetektálás, tranzakciók elemzése, automatizáció. Ezek viszont a „régi típusú” megoldások, és nem azok a látványos, generatív AI-eszközök, amiket ma például ChatGPT-ként ismerünk. 

Most viszont fordulóponthoz érkeztünk: megjelent a demokratizált, nagy nyelvi modellekre épülő AI, amely egy kicsit mindenhez is ért. A trend ugyanakkor, hogy a tudása egyre mélyebb lesz, a közeljövőben pedig már a pénzügyekhez is jól fog érteni.

Az adás apropója egy friss, sokatmondó lépés: az OpenAI felvásárolta a ROI nevű fintech startupot, amely személyes pénzügyi menedzsment appot fejlesztett. A történetben csavar, hogy az appot le is kapcsolták, a felhasználókat elköszönő üzenet fogadta – tehát nem klasszikus „bővítjük a szolgáltatásportfóliónkat” jellegű akvizíció történt.

A technológia, a logika, a csapat és az alapító viszont nem tűnt el – csak átköltözött az OpenAI-hoz. Márton szerint ez sokkal többről szól, mint egy sima „equihire”:

Nem kell majd külön appot letölteni, regisztrálni, menüket böngészni: elég egy kérdés a chatben, és a háttérben egy pénzügyi „app” dolgozik helyettünk – akár úgy, hogy már a havi cash-flow-t elemzi, optimalizálja, vagy megmondja, hol érdemes számlát nyitni.

Ez az új, AI-chat alapú interfész valószínűleg fontosabb lesz, mint bármelyik netbank vagy mobilapp. Az emberek egyre kevésbé akarnak appokat letölteni, weboldalakat böngészni, árakat és díjakat Excelben összehasonlítgatni. Inkább azt szeretnék, hogy valaki megmondja:

És ez a „valaki” könnyedén lehet egy AI Asszisztens, amely mindent tud rólunk a pénzügyi lábnyomunk alapján, aggregálhatja a banki ajánlatokat, fintech-szolgáltatásokat, és ajánlhat konkrét bankot, konkrét terméket egyetlen válaszban.

Ez óriási kihívás a bankoknak, fintekeknek és bigtecheknek, viszont hatalmas lehetőség is. Főleg azoknak, akik ügyesen építkeznek az új AI ökoszisztémában.

Az adásban továbbá szó esik az AI-bankár adatvédelmi és szabályozási kockázatairól, valamint arról, mikor fogjuk AI-ra bízni a pénzünket. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.