G7 Beszélgetések

Tanulmányai során tízből hat diák választja a szakképzés rendszerét, amely már ajtót nyitott a felsőoktatás felé – mondja Erdélyi Margit, a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatója a Dirik podcastban.

Az iskola egyik legfontosabb feladata a szocializáció, a közösségi nevelés, mert információhoz ma már máshol is könnyű hozzájutni – mondja Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója.

A megszüntetett teljesítményértékelés helyett olyan rendszerre lenne szükség, amely a saját célok teljesítésén és a vezetői értékelésen túl a diákok és a szülők visszajelzéseit is figyelembe veszi – mondja Varga Péter, a Lauder Javne Iskola oktatásért felelős főigazgató-helyettese a G7 Dirik podcastjában.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok erősítik a társadalmi szelekciót, de pedagógiailag előnyösebbek lehetnek a 8+4-es modellnél – mondja Horn Dániel oktatáskutató közgazdász a G7 Dirik podcastban.

A Nestlé Hungária top 100-as, exportvolument tekintve top 10-es cég Magyarországon, a PwC elemzése alapján éves szinten 0,5 százalékkal járul hozzá a magyar gazdaság működéséhez. Noszek Péter ügyvezető igazgató volt a vendégünk, aki már 35 éve dolgozik a cégnél. Kérdeztük a hazai gyártásról és a magyar piac sajátosságairól, de azt az érdekességet is megosztotta velünk, hogy milyen véletlen vezetett ahhoz, hogy a részese lett a Nestlé kelet-európai piacra lépésének 1991-ben.

Irodából hotel, hotelből apartman: sosem látott mozgás indult a magyar ingatlanpiacon.

Miközben százmilliárd forintért létesít kétséges megtérülésű és hasznosságú kikötőt Triesztben a kormány, válságos helyzetbe került a dunai teherhajózás.

Nem egyedül azt kell nézni, milyen az oktatási színvonal, hanem az iskolák másodlagos, közösségszervező, lakosságmegtartó funkcióját is – mondta Szabó Andrea szociológus, politológus a 28. óra oktatási podcast legújabb adásában.

A G7 Beszélgetések legújabb részében egy egész piaci szegmens átrendeződését jártuk körül. Mondovics Péter, a Mastercard marketingmenedzsere meséli el, mi történt az e-kereskedelemben az elmúlt években: hogyan nyomultak be a nemzetközi platformok, miért lett hirtelen kulcstényező a kiszámítható kézbesítés, és miért kezdenek a kereskedők médiacéggé válni?

A közúti fuvarozás biztonságának egyik kulcsa a tachográf: ez az apró, de annál fontosabb készülék rögzíti, hogy a sofőr mennyit vezet, mikor pihen, és milyen sebességgel halad. Az így rögzített adatok nemcsak a szabályok betartását támogatják, hanem a közlekedés biztonságát is növelik. Nem véletlen, hogy az Európai Unió szigorú keretek között szabályozza a használatát – 2026. július 1-től pedig új korszak kezdődik, hiszen a tachográfok a nemzetközi fuvarozásban a 2,5 tonnánál nagyobb össztömegű kishaszongépjárművekben is kötelezőek lesznek.