„A gyerekeink bajban vannak: annyira megváltozott, felgyorsult körülöttünk a világ, hogy elveszítettük azokat a struktúrákat, amik azt tették lehetővé, hogy a gyerekek normál ütemben fejlődjenek, és minél stabilabb idegrendszerrel tudjanak az iskolába kerülni” – mondja a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában Gruber Andrea, a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány vezetője.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Ma a gyerekek 20-25 százalékának van valamilyen mentális kihívása. Gruber Andrea szerint nem az a válasz, hogy ezeket a gyerekeket – vagy legalábbis jelentős részüket – kell valahogy „másképp tanítani”, hanem a gyerekekkel általában kell másképp foglalkozni, és van az intézményrendszernek felelőssége, feladata abban, hogy megtalálja a válaszokat.

A pedagógusok, nevelők kevéssé vannak felkészülve a „problémás”, viselkedészavaros, adott esetben akár agresszív gyerekek kezelésére, és nagyon kevés segítséget is kapnak, hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudják. Így érhető, hogy próbálnak szabadulni ettől. Gyakran a fegyelmi vétségre alapozott eltanácsolás lesz a „megoldás”.

A viselkedészavar sok esetben látszik (verekedés, vagy teljes passzivitás és „megbújás” az órán). Amikor legalább feltűnik, azt sem nagyon tudják kezelni, és ilyenkor történnek próbálkozások szakértői bizottsághoz küldéssel, vagy pszichológus, pszichiáter keresésével, de az utóbbiakból is óriási hiány van. Nagyjából ezer vagy még több gyermekre jut egy iskolapszichológus, és a gyerekpszichiátriai ágyak száma is minimális. Van azonban olyan befelé forduló, folyamatosan szorongó, önmarcangoló magatartás is, amely legalább ennyire veszélyes, de erre sokszor fel sem figyelnek az iskolában.

A NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány Bruce Perry amerikai pszichiáter neuroszekvenciális modelljét követi. Eszerint a különböző viselkedészavarok alapvetően valamilyen kora gyerekkorban elszenvedett trauma tünetei, ahol traumán nem feltétlenül egyszeri nagy negatív hatást kell érteni, hanem a folyamatos stressznek való kitettséget.

Amint Gruber Andrea elmondja, „az ember mint faj úgy van összerakva, hogy 30-40 fős klánokban tudjunk jól működni”. Ezek az idők során felbomlottak, és ezzel eltűnt az a biztos támogató közeg, ami segítette az ott növekedő gyerekek stabil felnőtté válását. Valójában ma is sok nyugodt felnőtt kell, kellene a gyermek fejlődési környezetében ahhoz, hogy a felnőtté válás útján megfelelő támogatást kapjon.

Gruber Andrea és a podcast házigazdája, Holtzer Péter

„Nem elég, hogy egy kütyüt nyomunk a gyerek kezébe, vagy megvesszük az összes játékot és mindent, amit a gyerek megkíván, nem erre van szüksége, hanem a mi figyelmünkre, arra, hogy leüljünk vele, amikor még egész pici baba, akkor gügyögjünk, azt a színes kockát háromszor, négyszer, ötvenszer tegyük az egyik oldalról a másikra” – mondja Gruber Andrea.

A módszer amerikai kifejlesztője szembe megy a mainstream pszichológiai megközelítésekkel, és azt is vallja, hogy biológiai, fiziológiai elváltozások jóval kisebb százalékban vannak jelen a gyerekeknél, mint azt a diagnózisok sejtetik. Eszerint az ilyen diagnosztikai címkék közül sok valójában levehető a gyerekről. Mindeközben a valóban fiziológiailag „beteg” gyerekeknek is érdemben tud segíteni, fejleszteni a sok pozitív felnőtt figyelem, környezet, a biztonságos, kiszámítható közeg.

A segítségadáshoz nem kell „pecsétes papíros hivatalos” terapeutának lenni, viszont azt kell elsajátítani, hogy sok, folyamatos pozitív felnőtt figyelemmel, támogatólag forduljunk a gyerekhez, és ezt a viselkedést kell tudni konzisztensen alkalmazni. Az ösztönös reakciók átalakítása elsődleges:

Amikor odakerülsz abba a helyzetbe, hogy jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van, és vajon miért rúgott belém, hanem visszarúgok vagy megpofozom, vagy ráordítok, hogy azonnal takarodj ki a teremből.

Egy iskolákat, tanárokat mindebben támogató alapítvány az olyan közeg megteremtésében segíthet, ahol a gyerekekkel legtöbb időt töltő pedagógus is tud aztán gyógyító hatással lenni. Kutatásokkal, az agyról készült nagy felbontású képalkotó eljárásokkal kimutatható, hogy már napi 7-15 perc pozitív interakció gyógyító hatással van a gyerekekre.

Az alapítvány iskolákon belüli és saját programokat is folytat. A partneriskolákban a módszertan átadása és mentorálás zajlik, ezek hosszú folyamatok lehetnek. A nem túlzottan támogató, nehéz közegben akadnak pozitív példák is, például amikor a módszertant sok éve használó, hátrányos helyzetű iskolához egyszer csak elkezdtek (vissza)áramlani az érintett gyerekek, mert a térségben híre ment, hogy itt van nyitottság és lehetőség valódi segítő hozzáállásra.

Ugyanakkor olyan tapasztalat is van, hogy az alapítványnak azért kell küzdenie, hadd dolgozhasson és segíthesse a rászoruló iskolát, és így akad példa arra, hogy az egyeztetések végén a tankerület különösebb indoklás nélkül azt jelzi, hogy ennek mégsem kíván teret adni. A fenntartó elköteleződésére pedig minden esetben szükség van, hiszen a program elindításakor kapott – akár sokáig tartó – segítséget követően a fenntartónak kell azt hosszú távon működtetni. A közeg tehát ebből a szempontból is nagyon változó, a helyi hozzáállástól függően akadnak erősen támogató és elzárkózó felek is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásbanPályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákbaEgyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukatHafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” - így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformjaEgyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

The post Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Nyilvánvalóan senki nem állítja azt, hogy a minimálbérnek bizonyos szint felett nincs nagyon komoly destruktív hatása a foglalkoztattságra. Az a kérdés, hogy hol van ez a szint. Viszont fontos, hogy nagyon sokáig arról vitatkoztunk, hogy kell-e minimálbér egyáltalán, vagy nem. Most már szerintem a legtöbb közgazdász között az a vita, hogy milyen szintű kell. És ez egy másik komoly kérdés, és nem könnyű megválaszolni – mondta el a G7 Podcastban Linder Attila, a University College London közgazdaságtan professzora.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Az elmúlt évtizedekben nagyon nagyot változott az, ahogy a közgazdászok a minimálbér munkaerőpiaci hatásairól gondolkodnak. Ennek az az oka, hogy a kilencvenes évektől kezdve a tudományág a korábbi elméleti fókusz helyett egyre inkább empirikus adatokra és a természettudományos kísérletekéhez jobban hasonlító módszertanra kezdett el támaszkodni.

A közgazdászoknak régi intuíciója volt, hogy a minimálbér a versengő piac bérszintje fölé emeli a bérszintet, ami negatívan kell hogy hasson a foglalkoztatottságra. Az 1990-es években aztán két közgazdász, David Card és Alan Krueger New Jersey és Pennsylvania államokat vizsgálva – az elsőben volt minimálbér-emelés, a másikban nem – azt az eredményt kapta, hogy a minimálbér emelése még növelheti is a foglalkoztatottak számát. Ez mind módszertani szempontból, mind a vizsgálatok megközelítését tekintve jelentős változásokat indított el a terület kutatásában.

Lindner Attila – aki a témával kapcsolatos kutatásaiért nemrég megkapta a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület Kézdi Gábor Kiváló Fiatal Kutató Díját – szerzőtársával egy idei műhelytanulmányában a minimálbérrel kapcsolatos új kutatási eredményeket gyűjtötte össze. A tanulmány egy része arról szól, hogy milyen csatornákon keresztül képes a piac felszívni a minimálbér-emelés következtében létrejövő költségnövekedést.

Az emelés hatására emelkednek a bérek az alacsonyan képzettek között, de nem csökken a foglalkoztatottság. Akkor ebből egyértelműen következik, hogy növekszik a bértömeg, amit ezek az emberek keresnek. Három csatornát lehet beazonosítani, hogy a bértömeg honnan jön. Egyrészt jöhet a vállalatoktól, tehát kevesebb lesz a profitjuk. Jöhet abból, hogy megemelkednek az árak, tehát a fogyasztók fizetnek érte, és valamennyi jöhet abból is, hogy a cégek növelik a hatékonyságukat

– mondta Lindner, hozzátéve, hogy általánosságban nagyjából 50 százalékban az árnövekedés, 30 százalékban a hatékonyságnövekedés és 20 százalékban a profitcsökkenés magyarázza a bértömeg növekedését.

Lindner szerint abban is változás volt az elmúlt évtizedekben, hogy egyre több kormányzat mozdult el olyan irányba, hogy már nem csak jóléti intézkedésként tekint a minimálbérre, amivel az alacsonyan képzettek életszínvonalát lehet növelni. Most már egyre inkább azt igyekeznek megakadályozni vele, hogy a vállalatok az alacsony béreikre alapozva hozzanak létre versenyelőnyt.

A kutatások alapján arról is egyre többet tudni, hogy a minimálbér-emeléseknek milyen hatása van a bérskála különböző szintjein. Ez azért is aktuális kérdés, mert a magyar kormány 2028-ig tempósabban növelné az átlagbéreket és közben felzárkóztatná a minimálbéreket is. Ez a két cél Lindner szerint nem mond ellent egymásnak.

A minimálbér alkalmas arra, hogy növelje a béreket az alacsony keresetűeknél, van egyfajta tovagyűrűződő hatása is, de ezek a hatások a legtöbb tanulmány alapján körülbelül 30-40 százalékkal a minimálbér felett már eltűnnek. Az átlagbérekre van valamekkora hatása a minimálbérek emelésének, de ez a hatás nagyon kicsi

– mondta.

A podcastban szó volt még arról is, hogy:

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

The post A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, de korábban nem kapott megfelelő hangsúlyt a cégek kommunikációjában. Manapság azonban egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében.

Az epizódot ide kattintva vagy bármely podcastlejátszón lehet meghallgatni.

„Az irodaterek kialakításánál fontos, hogy a design mellett olyan művészeti alkotások is figyelmet kapjanak, amelyek képesek egyedi és hosszú távú értéket hozzáadni a terekhez” – emelte ki Vattay Csilla, a GTC bérbeadási igazgatója. A belsőépítészet szerepe is különösen hangsúlyos, hogy a művészeti elemek már a tervezési szakaszban megtalálják helyüket. Ezek nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem pozitív hatást gyakorolhatnak a munkavállalókra és az irodaterekben zajló folyamatokra is.

Major Krisztina szerint Magyarországon a kortárs művészek kínálata rendkívül sokszínű, és számos műalkotás elérhetőbb árkategóriában mozog, mint egyes designbútorok. „Fontos felismernünk, hogy a műalkotások nem csupán esztétikai értéket képviselnek, hanem a vállalati identitás erősítéséhez és a presztízs növeléséhez is hozzájárulhatnak. A design része kell, hogy legyen a művészet is, hiszen ezek együttesen tudják igazán emelni az irodatér színvonalát. A mi cégünk megfelelő kapcsolati hálóval rendelkezik a művészeti szcéna szakértő szereplőihez, akik segíthetnek abban, hogy a művészetet hatékonyan integráljuk az irodaterekbe. Célunk, hogy rávilágítsunk a művészet jelentőségére, és támogassuk annak térnyerését” – tette hozzá.

A podcast megjelenését az iO Partners támogatta.

The post Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

A Mastercard Doppio nevű programja még 2019-ben indult azzal a céllal, hogy megduplázzák a kártyaelfogadó terminálok számát Magyarországon. Ez sikerült: jelenleg nagyjából 300 ezer terminál üzemel itthon, ami nagyon szép szám, különösen úgy, hogy 10-15 százalékkal csökkent a Covid alatt a boltok száma.

A környező országokhoz képest ezzel behoztuk a lemaradást. Nehéz megmondani, mikor érjük el a plafont, mert van még hova fejlődni, de az elmúlt időszakban már nyugodtan tudtam fizetni kártyával akár a lángososnál is – mondta Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója a G7 Beszélgetések legfrissebb epizódjában.

A podcastot ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban lehet meghallgatni:

A jegybank statisztikája szerint 38 százalékos a digitális fizetések aránya jelenleg Magyarországon – pár éve ez még 32-33 százalék volt. Az MNB célja, hogy 2030-ra elérjük a 60 százalékos arányt. Ezt mi a kártyás oldalon szeretnénk még hamarabb elérni, sőt, bizonyos szektorokban – például a kiskereskedelmi hálózatokban – már most 60-70 százalékos a kártyás fizetés aránya a készpénzzel szemben. Ha mindenhol egyszerűbbé, kényelmesebbé tesszük a fizetést egy gombnyomásosra, akkor a kereskedők is inkább elkezdik kínálni a digitális fizetést a vevőknek – mondta a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.

A kártyaelfogadás ma már 90 százalékban technológiai szolgáltatás, kis része kapcsolódik banki műveletekhez – hangsúlyozta Szász Ferenc. Ennek megfelelően az a trend a magyar piacon is, hogy egyre több pénzintézet lép ki erről a piacról, és szervezi ki vagy alakítja át közös vállalatba ezt a tevékenységet. Most már több mint 60 kártyaelfogadási szolgáltatást kínáló cég van itthon, telített a piac.

Örülünk annak, hogy minél több digitális fizetési lehetőség jelenik meg a piacon, a lényeg, hogy elmozduljunk a készpénztől – jelentette ki Szász Ferenc. A vevőkre bízzuk, melyik digitális fizetést választják, mi azon dolgozunk, hogy ez a kártyás legyen – de például a lengyeleknél a QR-kódos fizetés nagy szeletet hasított ki a fizetésekből, a személyek közötti kifizetéseknél. Részünkről a fő fókusz a kártyaalapú fizettetések innovációján, valamint az elfogadói hálózat építésén van és lesz, ami hosszútávon biztosítja a bankkártyás fizetések térhódítását a készpénzzel szemben.”

A podcast megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.

The post Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Most először csökkent négy év után a digitális fizetéssel kapcsolatos tudásunk, ami a folyamatos edukáció fontosságát mutatja. Bár az iparág és a szabályzó is folyamatosan tesz ezért, látszik, hogy még többet, még fókuszáltabban kellene csinálni, a fiatalok mellett az idősebbekre, az alacsonyabban edukáltabbakra is kiterjeszteni – mondta Martinovic Boris, a Mastercard public policy igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében a Mastercard által negyedik alkalommal publikált Digitális Fizetési Index (DFI) kapcsán.

Az epizódot ide kattintva, vagy bármely podcast-lejátszóban lehet meghallgatni:

Bár a tudás alindex most először 1 ponttal csökkent tavalyhoz képest, így 54 ponton állt, ezt nem önmagában, hanem a piaci változások tükrében kell vizsgálni – emelte ki. A hazai fizetési infrastruktúra évről-évre egyre kiterjedtebb, például egyre több a POS-terminál, és egyre több fizetési megoldás is elérhető – ezzel együtt magasabbra is került a léc, amit meg kell ugrani, ezért csökkenhetett az idei pontszám.

Idén is az infrastruktúra alindex volt a legmagasabb, most 78 pontot ért el a 100-ból (64-gyel kezdtük 2020-ban). Ennek fő oka, hogy a covid nyomán sokkal jobban elterjedtek a kártyás elektronikus fizetési lehetőségek, de segítették az azonnali fizetést behozó szabályozási változások és a piaci trendek is. Van ugyanakkor tér még fejlődésre ebben a mutatóban is, hiszen jelenleg az itthoni kereskedelmi egységekben kicsit kevesebb mint 50 százalékos arányban tudunk csak kártyával fizetni. Továbbra is készpénz használnak jellemzően a mikrovállalkozások, a kkv-k, és például civil szervezetek, egyéni vállalkozók, fodrászok, gázszerelők. A piac feladata, hogy őket is proaktívan megszólítsa.

Ugyanakkor attól még, hogy rendelkezésre áll az infrastruktúra, ez nem jelenti azt, hogy mindenki automatikusan elkezdi használni is. Fel kell építeni a tudást, a bizalmat az emberekben – hangsúlyozta a Mastercard igazgatója.

Például még mindig a készpénzt tartjuk a legkényelmesebb és legbiztonságosabb fizetési módnak az indexhez végzett reprezentatív kutatás szerint. Szerintem ez egyszerűen megszokás, a kényelmet gyakran azonosítjuk azzal, hogy mit szoktunk meg. Előfordul, hogy valami objektíven kényelmesebb, de mivel meg kell ismerni, meg kell tanulni, eleinte kevésbé érzékeljük kényelmesnek – mondta.

Az iparágban legtöbben most a jövő generációjára, a fiatalokra, különösen a gimnazistákra koncentrálnak, akik már használják a digitális fizetési módokat. Szerintünk nagyon fontos, hogy köztük is célzottabban elérjük és edukáljuk például az elmaradott térségekben élő fiatalokat. Erre indítottuk a Pénziránytű Alapítvánnyal közösen a Bázisiskola projektet – már tíz olyan iskola van országszerte, ahova odaviszik a gyerekeket a közeli településekről, hogy ők is ismerkedjenek a digitális fizetéssel. Nehéz még az idősebbeket elérni edukációval, és ugyancsak nehéz a nagyon szegény, nagyon aluledukált térségekben élőkhöz eljutni. Ezért is támogatnánk például a szociális juttatások kiosztásának digitalizálódását – mondta Martinovic Boris.

A podcast megjelenését a Mastercard támogatta.

The post Csökkent a digitális fizetési tudásindex, de az infrastruktúra tovább fejlődött first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Egyre többen választják az Ausztriát új otthonuknak. A szomszédos ország magasabb életszínvonala és főként a magasabb fizetések vonzóak a magyarok számára. De vajon valóban boldogabbak-e az ausztriai magyarok, mint ha itthon maradtak volna? Az Ausztriában élő magyarok úgy nyilatkoztak, hogy a kiköltözés előtti elégedettségük az életükkel az 5,9-6 körüli volt, tehát országos átlag alatti, és jelenleg Ausztriában pedig ez 7,4-re növekedett – mondta el a G7 Podcastban Németh Ádám, az Osztrák Tudományos Akadémia Urbanisztikai- és Regionális Kutatások Intézetének kutatója.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Ez igen nagy javulás, tehát egyértelműnek tűnik, hogy aki Magyarországról Ausztriába költözött, annak sokat javult a jóléte, amit köznapi értelemben boldogságnak hívunk. Ez a szint is azonban nagyban elmarad az osztrák 2022-ben 7,9-es átlagtól. A MIGWELL nevű kutatás részletes eredményeit ezen a honlapon lehet megismerni.

A kivándorolt magyarok boldogsága magasabb a magyarországi 6,8-6,9-es értéknél. A jólét mérése és az eredmények értelmezése nem egyszerű, ahogy erről Németh Ádám részletesebben is beszélt az adásban. A szubjektív jóllét mérésének három pillére van.

Az alábbi grafikon az európai országokat mutatja be az alapján, hogy hol mennyire érzik magukat jól az emberek. Itt is látszik, ez nem csak az egy főre jutó GDP-től vagy a jövedelem nagyságától függ: Románia és Lengyelország úgy a kontinens legboldogabb országai, hogy közben nem a leggazdagabbak.

Az ausztriai magyarok esetében a jóllétükre a transznacionális életformájuk is hatással lehet. Ez egy viszonylag új fogalom a migrációkutatásban, és azokra vonatkozik, akik két vagy több országban egyszerre vannak otthon, és emiatt bizonyos mértékig több helyhez is kötődnek. A kapcsolati hálójuk egyre nagyobb távolságokat fed le országhatárokon át, a családtagjaik több országban szóródnak szét, és gyakran több háztartást is fenntartanak, azok között kisebb-nagyobb rendszerességgel ingáznak.

Az adatok azt mutatják, hogy az Ausztriában élő magyaroknak körülbelül kétharmada továbbra is fenntart lakcímet vagy háztartást Magyarországon. Döntő többségüknek továbbra is megmaradt a magyar baráti, ismeretségi köre. Legalább a felük egy évben minimum négyszer-ötször, tehát kvázi legalább kéthavonta hazalátogat Magyarországra.

– mondta erről Németh Ádám.

Az erős kapcsolatot az is mutatja, hogy az ausztriai magyarok 47 százaléka utal haza pénzt, illetve támogat egy Magyarországon élő családtagot. Az interjúk tapasztalata alapján az ausztriai magyarok azonban egymásról gyakran nincsenek jó véleménnyel, és nem is igazán segítik egymást – ez eltér más migráns csoportoktól, ahol jobban jellemző a segítségnyújtás.

A kutatási adatok egyik legérdekesebb eredménye, hogy

a Bécsben élő osztrákok összességében véve kevésbé elégedettek az életükkel, mint az ország más tartományaiban élők.

Az Economist szubjektív elemekre épülő, a helyi lakosság életminősége helyett a multik külföldi kiküldetésben lévő (expat) kollégáinak igényei alapján összeállított listája szerint Bécs rendre a világ egyik legélhetőbb városa. A városi boldogsági lista azonban más mutat, mint a városban élők saját életével való elégedettsége. Ausztrián belül a bécsi osztrákoknál a legalacsonyabb a boldogság szintje.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

The post Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Idén már sokkal jobb a helyzet a kereskedelmi ingatlanpiacon tavalyhoz képest, amikor az üzemeltetési költségekben volt egy nagy ugrás az energiaárak miatt. Szerencsére most az ellenkezőjét látni – mondta Pál Tamás, az iO Partners üzletfejlesztési igazgatója a G7 Beszélgetések legújabb részében.

Beruházói oldalon ugyanakkor kihívást jelent Hancz Anita, a WING iroda értékesítési igazgatója szerint, hogy ha már egyszer fejlesztünk, akkor akár 15 évre előre gondolkozunk, fenntarthatóbb épületeket építünk, ami nagyobb költséggel is jár, de a bérlők jellemzően még nem fogadják ezt el.

A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:

Ha egy bérlő költözik, akkor fenntarthatósági szempontból jobb épületbe akar csak menni, ha pedig marad, akkor is ebbe az irányba kell alakítania a működését – vélekedett a WING irodákért felelős értékesítési igazgatója. Ezért az új fejlesztéseket már közel karbonsemleges technológiával tervezik, aminek megvan az ára: négyzetméterenként havi 24-25 euró bérleti díj alatt nem lehet kihozni a beruházást. Ha a bérlői oldalon ez nem elfogadott, akkor nehéz lesz továbblépni, de Hancz Anita szerint azért ebbe az irányba haladunk.

Korábban mindenki növekedett, a fejlesztések vitték fel a bérleti díjakat, prosperált a piac; ezzel szemben most nagyobb tervezést kíván, egy pici kivárás érzékelhető a piacon a meglévő irodáknál és a fejlesztéseknél is – szögezte le Pál Tamás. Most nagyon sok bérlő újratárgyal, területeket csökkentenek, optimalizálnak – ez segíti a helyben maradást. Vannak új épületek, amelyek szeretnék megcsípni a nagy bérlőket, de nem indították el időben a fejlesztést, ami így nem tud megvalósulni addig, amíg lejár egy-egy cég bérleti szerződése. Előfordul, hogy a bérlő nem szeretné kifizetni a bérleti díjat, mert talál kedvezőbbet is a piacon, vagy a saját, meglévő helyén dönt épületmodernizálás mellett. Sok a bizonytalansági tényező, ami miatt nem indul el újabb fejlesztés, és így befagy a verseny.

Lehet, hogy visszatérünk abba az időszakba, hogy nem lesznek spekulatív fejlesztések az irodapiacon, azaz nem indul úgy beruházás, hogy még nincs meg a bérlő – vélte Hancz Anita.

A podcast megjelenését az iO Partners támogatta.

The post Keresik a fenntartható irodaépületeket a cégek, de a magasabb bérleti díjakat inkább megúsznák first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Nem szabadott volna ilyen mesterséges módon és ilyen durván belemártania magát a politikának abba, ahogyan eddig fejlődött az autóipar, mert ezzel szerintem nem tettünk jót magunknak. Egy organikus, kicsit lassabb, de jobb alapokkal rendelkező átmenet szerintem egy stabilabb alapokon nyugvó zöld átmenetnek lehetett volna a megalapozója.

Most pontosan azt a visszacsapást érzékeljük a vásárlók esetében, ami abból fakad, hogy nagyon sok esetben egyszerűen túlzottan optimista, és szerintem egyszerűen félrevezető módon volt kommunikálva sok minden, ami a valós előnye egyébként az elektromobilitásnak, sok minden pedig egyszerűen el volt hallgatva – mondta Várkonyi Gábor a G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Szinte minden nap érkezik mostanában valamilyen hír az európai autógyártás válságáról. A Volkswagennél gyárbezárások merültek fel, de a BMW és a Mercedes is szenved. Ráadásul mindez még csak a jéghegy csúcsa, ugyanis egyáltalán nem csak a nagy német gyártók néznek szembe mostanában hatalmas kihívásokkal.

Az autóipari válságot a magyar ipar is nagyon megérzi, többek között emiatt is gyengébb a vártnál a magyar gazdasági növekedés. A G7 Podcast vendégei Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants járműipari tanácsadócég ügyvezető igazgatója és Várkonyi Gábor autópiaci szakértő voltak, akikkel megpróbáltunk a fenti híreket kontextusba helyezni.

Rózsa Tamás szerint az európai autógyártás az elmúlt időszakban egyszerre néz szembe ciklikus és  strukturális válságtünetekkel. A strukturális problémát az elektromos átállás és az ahhoz kapcsolódó szabályozásnak való megfelelés jelenti. 2025-ben szén-dioxid-kibocsátási szigorítások lesznek az Európai Unióban, az autógyártók ezért erre az évre időzítik számos elektromos modelljük bevezetését. Ha a kibocsátáscsökkentés nem jön össze, szigorú büntetésekre számíthatnak. A problémát az okozza, hogy az elektromos autók gyártásának költségei nem csökkentek a tervezett ütemben, és az autóvásárlók sem lelkesednek annyira ezekért a modellekért.

Túl volt képzelve a kereslet, a kínálat meg drágább. Valakinek viszont meg kell fizetnie ezt a fajta átállást, és senki sem szeretné. Az autógyártó, az autóvásárló a saját zsebéből, az államok a támogatásban. De hát nyilván akkor lesz nagyobb a piac, ha több autót költséghatékonyabban gyártanak le, és akkor ez egy körkörös gondolatmenet. Ez a nagy probléma, hogy az elektromos átállást hogyan lehet kivitelezni

– mondta Rózsa Tamás.

Szerinte az iparágban a mai napig is az a forgatókönyv az igazodási pont, hogy 2035-re betiltják az új robbanómotoros autók értékesítését. Ebből az következik, hogy egy lényegesen nagyobb elektromosításnövekedésnek kell bekötekeznie Európában. „Ez egy olyan forgatókönyv, aminek az esélye a 2024-es számok és a mögötte lévő fundamentumok alapján csökken” – mondta. Hozzátette, mivel a 2050-es nettó zéró célkitűzés így is igazodási pont marad, ezért a 2035-ös határidő kitolását jelentheti csak a gyakorlatban (nem pedig a teljes elengedését), ha ez a forgatókönyv nem teljesül.

Várkonyi Gábor szerint az elektromos autók számának növelése önmagában eleve rosszul megfogalmazott cél. „A megtett kilométerek minél nagyobb számában kellene emissziómentesen, fenntartható energiával működtetve mozgatni egy autót. A kettő egyszerűen nem ugyanazt jelenti” – mondta. Szerinte például a nagyobb akkumulátorral ellátott, drágábban gyártható, sok esetben feleslegesen nagyobb elektromos autók akkumulátormennyiségét elérhetőbben lehetne szétosztani sok plug in hibrid autóra.

Az ilyen autó esetében, kombinálva a megújuló energiából származó áramot szintetikus üzemanyaggal, minimálisra lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat, ahelyett hogy azt szubvencionálnánk, aki tud magának venni 30 millió forintért egy 100 kilowattórás akkumulátorú, drága és bonyolult villanyautót

– mondta.

Az biztos, hogy Kínában az elektromos autók piacán az európai gyártóknak nincs esélye a helyi cégekkel szemben, de az egyelőre még egy nyitott kérdés, hogy a kínai gyártók mekkora piaci részesedést szerezhetnek Európában.

Rózsa Tamás szerint több tényezőtől is függ, hogy a kínai gyártóknak milyen esélyeik lesznek Európában, nagyon fontos lesz például, hogy hogyan alakul majd az elektromos autók piaca.

Az egyszerre nem lehetséges, hogy nincs elektromosautó-értékesítés, és a kínaiak mégis nyomulnak, mert a kínaiaknak nincs versenyképes robbanómotoros technológiájuk. Ők elektromos autóval törnek be az európai piacra

– mondta.

Várkonyi Gábor szerint viszont akár még a hagyományos meghajtású autók piacán is okozhatnak meglepetést a kínai gyártók, és ehhez az is hozzájárul, hogy az európaiak elhagyták az alsóbb kategóriás, belépő szintű autók szegmensét, ahol több kínai gyártó is erősen kopogtat. „Szerintem ezt a piaci szegmenst jó eséllyel le fogják tarolni a következő években” – mondta.

A podcastban szó volt még arról is, hogy:

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

The post „A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

„Azt szeretnénk elérni, hogy középiskolás diákok ne egy pontszerű pályaválasztási döntésként gondoljanak arra a szóra, hogy pályaorientáció” – mondja Lendvai Viktor, a HiSchool Alapítvány megálmodója és vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában. Míg pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni arról, hogy egyes szakmák mit jelentenek, valójában sokkal fontosabb a diákokat végigkísérni egy úton 9. osztálytól érettségiig. Ezalatt fejleszteni lehet önismeretüket és képességeiket, azonosítani valódi érdeklődési körüket, majd ezekre építve további segítséget adni.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Lendvai Viktor szerint míg a szakirányú képzés területén előrébb jár például az együttműködés ipari szereplőkkel, a gimnáziumokban a pályaorientáció komplexebb, nehezebb folyamat, ahol a pedagógusoknak jellemzően sem kapacitása, sem megfelelő tudása nincs feltétlenül meg ahhoz, hogy ezzel érdemben foglalkozzanak. Jó egyedi példák természetesen vannak, de a tananyagban sem kap szerepet a téma. Ezért a cél egyre jobban beépülni a középiskolai oktatásba, a folyamat támogatásába.

A tanulók egy jól összerakott folyamat során az érdeklődési körük alapján minél több élményszerű projekten keresztül próbálhatják ki magukat és építhetik készségeiket, képességeiket. Az ilyenben külső szereplők, segítők nagy mértékben tudhatnak együttműködni iskolákkal, amely a pályaválasztási tanácsadás mellett kiterjedhet csapatban, projektlogikában lefolytatott versenyekre is, bár itt is fontos lenne, hogy ez is pontszerű esemény helyett egyre inkább egy folyamat része legyen.

Ebben a keretrendszerben a HiSchool Alapítvány által nyújtott eszköztár egy kutatással kezdődik arról, hogy az iskola, a diákok hogyan állnak a pályaorientációs témával, erről visszajelzés is születik, és ez adja a közös munka alapját. Az első pályaorientációs esemény keretében „impulzusokkal bombázzák” a 9-10. osztályos diákokat, a konkrét ismeretszerzésen túl azért is, hogy másként gondolkozzanak a pályaorientációról.

Az együttműködés során – jellemzően önkéntesként segítő – coachok, trénerek fejlesztik a diákok önismeretét, illetve készségeit, képességeit. A valódi érdeklődési körök beazonosítását a terület közelebbi megismerését célzó látogatások is követik vállalatoknál, egyetemeken, kutató intézményeknél, majd erre épülhet a mentorálás, a csapatban végzett projektmunka. Mindezt a folyamatot erősíthetik az azonos érdeklődési körrel rendelkező diákokból kialakított „klubok”, és az is, ahogy a projektmunkák eredményét egymással megismertetik, megvitathatják.

Holtzer Péter, a 28. óra szerkesztő-műsorvezetője és Lendvai Viktor, a HiSchool Alapítvány vezetője

A beszélgetésben Lendvai Viktor több okot is említ, ami miatt első lépésben az eleve jobb helyzetben lévő gimnáziumokkal tudtak elkezdeni dolgozni, de cél a folyamatos bővítés. „Azok az iskolák, ahol akár már ők maguk szerveztek mentorprogramot, pályaorientációs napokat, nyitottabbak, mint azok, ahol adott esetben a 12. évfolyamos diákokat elküldik az edukációs kiállításra, és ezt jelenti az iskolaszintű pályaorientáció. Sokkal érettebb fázisban vannak abban, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a témakörhöz, és mennyire tudják a diákokat támogatni.”

Ugyanakkor nemcsak magát a pályaorientációs folyamatot lehet azután eljuttatni azokba az iskolákba is, ahol esetleg távolabbról kell indítani. „Vannak olyan elit gimnáziumok, akik az alumniépítésben is nagyon élen járnak, és a forrásszerzésben is vannak nagyon jó gyakorlataik, és ha ezeket mi összegyűjtjük és utána a többi iskolában terjesztjük, akkor nagyon nagy változásokat lehet ezáltal indukálni. Akkor már nemcsak arról beszélünk, hogy magára a pályaorientációra hatunk, hanem arról, hogy egy integráltabb társadalmat építünk.”

Az iskolákban jellemző kapacitáshiány mellett hivatalos anyagi források sem igen állnak rendelkezésre. Általában egy igazgatóhelyettessel lehet a témában együtt dolgozni, aki egyéb feladatai mellett igyekszik a pályaorientációt is a lehetőségei szerint koordinálni. Ezekre plusz iskolai, tankerületi költségvetési keret nem szokott adódni. Az iskolai alapítványok tudnak szülőktől, esetleg öregdiákoktól ilyen tevékenységekre is pótlólagos forrásokat megpróbálni kérni. Korábban inkább, ma már kevésbé vannak pályázati lehetőségek, és ezeknél is mindig gond volt ezek kifutását követően a fenntarthatósággal.

A külső segítők, egyének, szervezetek részben „lelkesedésre” és önkéntesek bevonására, részben pedig hatékony, egységesen kifejlesztett módszerekre és infrastruktúrára alapozva tudnak a viszonylag kevés pénzből egyre többet elérni. Ahogy Lendvai Viktor mondja saját tapasztalatairól, „ezt nagyon hatékonyan lehet egy központi szereplőként elvégezni. Most, ha három héten keresztül minden nap máshol dolgozna a pályaorientációs szakember, nagyjából annak a költségnek felel meg az alapítvány teljes működési költsége.”

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákbaEgyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok - így látják az egyetemen a saját utánpótlásukatHafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” - így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformjaEgyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMás szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA segítő fejlesztések elfogadására is nehezen van energiájuk az egyre leharcoltabb tanároknakA munkaerőpiacon egyre fontosabb képesség az együttműködés és önérvényesítés, és pont ezek fejlesztésében nem remekel a magyar közoktatás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikraA Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

The post Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

Míg Észtország és Litvánia globális szinten is jegyzett technológiai központtá emelkedett, Magyarország erősen küzd az innovációval. A balti országokat érdemes tanulmányozni, mert sikeres gyakorlatuk a hasonló fejlettségű Magyarországon is jól működhetne.

A magyar köztudatban hagyományosan él az az elképzelés, hogy innovatív az országunk, sok sikeres magyar kutató van. Közép-Európában mégis Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol nem sikerült a világpiacon sikeres, legalább egymilliárd dollár értékű startupot felépíteni.

Az innováció kutatásával évtizedek óta foglalkozó, jelenleg a Matthias Corvinus Collegium (MCC) Technológiai Jövők Műhelyét vezető Cséfalvay Zoltánnal a hazai innovációs környezet számos kérdését jártuk körbe a G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Érdemes legelőször is azt tisztázni, hogy miről szól a kutatás-fejlesztés (k+f) és az innováció, melyiktől mit várhatunk.

Amikor a kutatás-fejlesztésben finanszírozunk, akkor pénzt veszünk be a rendszerbe, és tudás jön ki a végén. Az innováció ennek éppen fordítottja. Tudást teszünk be a rendszerbe, és pénz jön ki a végén terméken keresztül

– emelte ki Cséfalvay Zoltán.

Magyarországon első ránézésre nem állunk rosszul a k+f kiadásokkal, különösen a vállalati költésekben. Ennek java része azonban multinacionális cégekhez köthető, amelyek itthon ugyan sok ezer embert alkalmaznak, de az innovációk hasznát az anyavállalatokban könyvelik el.

Mégis, a több évtizede itthon működő multik azok, amelyek igyekeznek a hazai oktatási és kutatói szférával aktívabb kapcsolatot létesíteni. A hazai központú nagyvállalatok közül egyedül a Richter Gedeon Nyrt. emelkedik ki, amely stabilan Európa 1000 és a világ 2500 legnagyobb k+f befektetője között szerepel.

Erre a listára évi 30 millió eurónyi k+f költéssel lehet bekerülni. A szereplők átalakulását jól mutatja a Delivery Hero esete: a hazai Foodora mellett világszerte számos hasonló szolgáltatást működtető vállalat évente nagyságrendileg 400 millió eurót költ k+f-re. Ez mutatja, hogy a versenyképes szolgáltatásokhoz ma már jelentős k+f befektetésre van szükség.

Nem kell azonban arra gondolni, hogy csak forradalmian újszerű ötlettel lehet üzletet építeni. Cseh és lengyel e-kereskedelemi, logisztikai cégek a régió országaiban gyorsan növekedtek, és a digitális gazdaság lehetőségeit kihasználva megszerezték a magyar versenytársak hazai piacának nem csekély részét. Közben magyar vállalatok jellemzően nem tudtak hasonló utat bejárni a régióban.

Miben állhat a különbség? Egyrészt a vállalkozói kultúrában, de más szempont is fontos:

ezek mögött nincsen olyan nagy csúcstechnológia. Megfelelő marketing, piaci stratégia, ezek állnak mögötte, amik a magyar vállalkozásoknál sajnálatos módon még abban az értelemben hiányoznak, hogy nem globális léptékben gondolkodnak.

– mondta el Cséfalvay Zoltán.

Csehországban és Lengyelországban az uniós pénzek jelentős részét az oktatás és a kutatás fejlesztésére fordították.

Fontos szerepe van a kormányoknak abban, hogy mennyi sikeres innovatív cég lesz: kiszámítható szabályzást kell teremteni, nem szabad kiszorítani a piaci szereplőket.

Az alapvető állami szolgáltatásokat kell egyszerűvé tenni, Észtországban a teljes államigazgatás digitalizált, alig három percig tart egy céget bejegyezni.

Magyarországon viszont gyakran átalakultak az állami programok, támogatási rendszerek. Változott, hogy a startupokba milyen formában és mekkora befektetést támogat a kormány, módosult az egyetemi és különösen a kutatói hálózatok felépítése és finanszírozása. Az innovációban azonban fontos a hosszú távon stabil intézményrendszer.

Érdemes a vállalkozói és a kutatói, oktatási intézményrendszer kapcsolatait minél szorosabbra fűzni. Ebben a főként német tulajdonú autóipar cégek járnak élen, amelyek – az otthon megszokott módon – itthon is használják a duális képzés intézményét. Erre alapozva aztán később egyre szorosabb innovációs együttműködések tudnak kialakulni.

A kutatói és a vállalkozó szféra egymásra találását technológiai transzfer intézményekkel lehet segíteni: ennek jól bevett gyakorlatai vannak ma már a világban. Ez nem költséges megoldás, intézményenként néhány szakemberre van csak szükség.

Az oktatásban is nagyobb szerepet kaphat a vállalkozási, startup gondolkozás: Szingapúrban a diplomamunka arról szól, hogy különböző területeken tanuló diákok együtt hoznak létre startupokat. Ezek közül számos cég ténylegesen létre is jön – de ha nem sikerül ezt elérni, akkor is értékes tapasztalattal állnak munkába a fiatalok.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásaiA Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElviselhetetlenül sokat nyomkodja a gyereke a telefonját? Nem, ettől még nem lesz függő!Bár a szülők számára ijesztő lehet, ha a gyereket ránézésre más nem is érdekli, csak a telefonja, mégsem lehet függőségnek hívni ezt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélmegyebérlet lehet a Budapest-bérlet vita megoldása, de a jeggyel utazókról megfeledkeztekA kormánypárti városok nem kérnek a Lázár-féle vármegyebérletből, amit annyira erőltetnek a fővárosban.

The post Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.