A magyar sereg augusztus 29-én reggel 6 órától délután 3-ig várakozott, tudva hogy a magaslatok mögött ott a török haderő. Csak ezután kezdődött a csata, ami aztán a nemzeti emlékezetben szimbólummá is lett. A Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet című tudományos program indulásakor azt tűzte ki célul, hogy segít túllépni a sztereotípiákon. Leginkább, hogy a negatívumként megélt tragédiában meg tudja mutatni a pozitívumot, vagyis a helytállást. A Hagyományok éltetői vendége: Fodor Pál történész, a project egyik vezetője, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont korábbi főigazgatója.

Kép: A mohácsi csata török miniatúrán | Szerkesztő: Nagy György András

| Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

| Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

| Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

125 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Millenium évében, 1896-ban írta alá az intézmény alapító okiratát. A múzeum épületét, a városligeti Vajdahunyadvárat a Budapest városképét meghatározó nagy építész, Alpár Ignác tervezte.

Milyen funkcióval jött létre egykor a múzeum, s mi jelenkori feladata? A csodás Vajdahunyadvárban beszélgettünk erről Estók János főigazgatóval.

A képek forrása: www.mezogazdasagimuzeum.hu/ | Szerkesztő: Kozák Annamária

| Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

"Dőltömre Tökmag Jankók lesnek" - Ady Endre ismert sora ez, a Muszáj Herkules című vers felütése. A költemény a Nyugat hivatalos indulásának évében jelent meg a folyóiratban. Babits Mihály, aki Ignotus nevének lekerülése után előbb Móricz Zsigmonddal párban, majd egyedül jegyezte a lapot, nagyon hasonló gondolatot fogalmazott meg. Az ő mondata érthető a modernista programot meghirdető, majd számos új irányzatnak teret adó, s kinyilvánított értékeit őrizve az évtizedekkel folyamatosan alakuló teljes szellemi körre is. Pontosabban az ellenlábasokra. "Jönnek a kis sakálok, a jobboldali és baloldali senkik, a minden tehetség irígyei.”

Valóban a szerkesztőségnek meglehetősen sok küzdelmet kellett folytatnia: néha csak hétköznapi kis ügyek miatt, olykor a puszta megjelenésért, az anyagiak okán; de természetesen a politikai tér változásai szintén nyomot hagytak. Persze szakmai kérdésekre is választ kellett adni, például hogy a művészeti forradalmat az akadémizmus követi-e, vagy egyszerűen csak átveszi a terepet a beérett irodalom és a tisztító kritika. Lett volna mód népszerűvé, jóval szélesebb körben olvasottá válni, ám Babits váltig ragaszkodott magas eszményéhez. Emberi, költői és szervezői tragédiája, hogy bár valójában nem lettek hozzá hűtlen a szavak, az égi és ninivei hatalmak úgy rendezték: halálával lezárult a Nyugat korszaka is.

A Hagyományok éltetői vendége: Sipos Lajos irodalomtörténész, a Babits Kutatócsoport alapítója.

Kép: A nyugat utolsó számának címlapja

| Szerkesztő: Nagy György András

| Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

| Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

| Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa

Milyen alkotások formálódnak a hagyományőrző kézműves szaktudás és design, a régi és az új találkozásából? Miként lesz etikus és fenntartható egy kézműves együttműködés? Mai összeállításunkban erről beszélgetünk Lébényi Annával, a Vuuv Works alapítójával. Az együttműködésben a kézművesek és a művészek bútorokat, berendezési tárgyakat, egyedi intarziás felületeket, ruhadarabokat és kiegészítőket készítenek, amelyben egyszerre jelennek meg a hagyományos technikák és motívumok a kortárs esztétikával és dizájnnal. | Szerkesztő: Kozák Annamária

| Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Ebben az évben az orosz állam megalapítójának tartott (egyébként varég vezérként indult) Oleg sikeres hadjáratot indít Bizánc ellen; ekkor kezdik megalapozni országukat a mai Mandzsúria területén a kitajok, akiknek a nevét aztán sok nép a kínaiakra alkalmazza. Ugyanebben az időben menetel Gyermek Lajos serege apja korábbi szövetségese ellen, s a korabeli krónikák megfogalmazása szerint „nagyon szerencsétlen harcban” döntő vereséget szenved. Ez az ütközet a magyar honfoglalás bebiztosításának, sőt megkoronázásának is tekinthető, hiszen Árpád utódainak 907 júliusa után bő 120 esztendeig nem kell komoly nyugati támadástól tartaniuk. A pozsonyi csatáról beszélgettem Négyesi Lajos hadtörténésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával.

Kép: Aventinus krónikájának XVI. századi kiadása | Szerkesztő: Nagy György András

| Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

| Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa