„s rendezni végre közös dolgainkat,

ez a mi munkánk; és nem is kevés.”

Ezek a sorok gyakorlatilag már önálló életre kelve verstől és költőtől függetlenül

töltik be mindig az aktuális szerepüket. József Attila immár szoborként – néha

egy kicsit arrébb ül – de nézi továbbra is a Dunát. Bronzkalapjába olykor

üzenetet rejtenek. De a szlogeneken kívül vajon mit mondhat a mai fiataloknak

ez a tragikus sorsú és így már örök fiatalember? A beszélgetőtárs H. Bagó Ilona a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítási főosztályának vezetője.

Kép: József Attila egy Móricz Zsigmond tiszteletére rendezett esten

Szerkesztő: Nagy György András

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

Erdő-mező virágai, színpompás pillangók, díszes pávák, tájjellegű motívumok, hagyományos és modern formavilág kerül Kriegné Puskás Ilona porcelánfestő alkotásaira. A szakma fortélyait a Herendi Porcelángyárban tanulta ki, ma már leginkább a saját ötleteit, terveit festi fel a hófehér anyagra.

Képek forrása: https://www.facebook.com/pilonart/photos

Szerkesztő: Kozák Annamária

Nem volt még magyar tagja - a testület csaknem 70 esztendős fennállása óta - a Pápai Történettudományi Bizottságnak. Egészen a közelmúltig. Molnár Antal számára nem újdonság a terep, hiszen évekig Rómában dolgozott. Korábban tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, szűkebb szakmájára nézve pedig egyháztörténész. Bár a felkérés hétköznapi módon e-mailben érkezett, a megtiszteltetés, hogy tagja lehet a nemzetközi kutatók alkotta csoportnak, vagyis a harmincketteknek – váratlan megtiszteltetésként érte. A Hagyományok éltetői mai vendége - új, vatikáni megbízatása kapcsán - az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Történettudományi Intézetének igazgatója.

Kép: Molnár Antal a Falconieri-palota tetőteraszán, a Római Magyar Akadémia igazgatójaként (2014.). Fotó: Várhelyi Klára

Szerkesztő: Nagy György András

Barkó Ágoston bencés szerzetessel, tihanyi plébánossal és győri tanárral beszélgetünk.

Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor

Mivel terítettek egy parasztlakodalmon száz évvel ezelőtt? Milyen fogásai voltak az ünnepségnek? Miben főtt az étel a nagy vendégseregnek? Hogyan készültek a házasulandók és családjuk? Németh Annával, A Magyar Mezőgazdasági Múzeum múzeumpedagógusával beszélgetünk.

A kép forrása: https://mmgm.blog.hu/2021/02/12/_tanyert_villat_hozzanak_hogy_ehen_ne_haljanak

XVI. Gergely pápaságának első évében, kicsivel a rendszeres dunai gőzhajózás megindulása után és nem sokkal előbb, hogy a lengyel felkelés egyik tisztje, bizonyos Józef Bem kiérdemli az osztrolenka véres csillaga címet – szóval 1831. február 14-én tartja első közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. A 180 éve még Magyar Tudós Társaságnak hívott intézmény léte ma már természetes, de az talán kevésbé közismert, hogy megalakulása nemzetformálódásunk része volt. Vendégünk: Fónagy Zoltán történész, aki az egykori MTA-elnök, Eötvös Loránd nevét viselő tudományegyetem oktatója.