Miután a dél-szerbiai Veliki Trnovacban ötödszörre sikerült szabályosan lebonyolítani a választást, a Köztársasági Választási Bizottság kihirdette az április 3-ai parlamenti választások végeredményét. A bizottság adatai szerint legtöbb mandátumot a Szerb Haladó Párt szerzett, 120 képviselőjük lesz a parlamentben. A Vajdasági Magyar Szövetségnek 5 képviselője lesz.

A közúti, a vasúti és a vízi közlekedésben megvalósuló határellenőrzésről írt alá megállapodást Nikola Selaković szerb külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Az Egyesült Államok belgrádi nagykövete az ország függetlenség napi ünnepe alkalmából tartott fogadáson ismételten azt üzente Szerbiának, hogy Washington készen áll továbbfejleszteni a kapcsolatokat, de ennek érdekében országunknak is lépéseket kell tennie.

Belgrád és az unió közlése szerint váratlan volt Pristina azon döntése, amellyel további adminisztratív nyomást gyakorol majd az ott élő szerb közösségre.

Az Egyesült Államokban két érzékeny társadalmi téma váltott ki jelentős reakciókat. Az ország jogrendjében ugyanis változások történnek a fegyvertartásra és az abortuszra vonatkozó szabályokban.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Az Európai vezetők továbbra is arra próbálják rávenni Belgrádot, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, kiemelve, hogy Szerbia uniós csatlakozása nem folytatódhat a közös külpolitikához való igazodás nélkül. Néhány térségbeli kormány képviselője ugyanakkor a felzárkózás újabb, a tagjelöltek számára kedvezőbb módozatait javasolta a tagállamoknak.
Műsorunkban ezen kívül összefoglalót hallhatnak a VMDK tisztújító közgyűléséről. Külpolitikai rovatunkban pedig a kínai űrprogram új mérföldkövét és annak globális szerepét tekintjük át.

Eheti műsorunkban a hétvégén megtartott nemzeti összetartozás napi ünnepségekről hallhatnak összefoglalókat.

Szerbia nemzetközi helyzete tovább bonyolódhat, hiszen a Nyitott Balkán kezdeményezés keretében egyebek között olyan országokkal is együttműködésre készül, amelyek légterük lezárásával megakadályozták az orosz külügyminiszter belgrádi látogatását.

Külpolitikai rovatunkban arra keressük a választ, hogy napjainkban milyen társadalmi és politikai szerepet töltenek be a még létező monarchiák, elsősorban a brit királyi család, amelynek feje, Erzsébet királynő a napokban ünnepelte uralkodásának 70. évfordulóját.

Letette esküjét Aleksandar Vučić, és ezzel megkezdte második mandátumát Szerbia köztársasági elnökeként.

Továbbra is időszerűek a Szerbia geopolitikai hovatartozására vonatkozó kérdések, amelyek elsősorban arra keresik a választ, hogy országunk meddig maradhat semleges.

Minél tovább késlekedik Belgrád az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz való csatlakozással, annál távolabb kerül az EU-tagságtól, mondja Kovács Elvira, a parlament eurointegrációs bizottságának elnöke.

Lehet, hogy novemberben mégsem lesznek nemzeti tanácsi választások, ahogy azt a törvényes rendelkezések előírják.

A koszovói kormányfő bejelentése szerint Pristina az Európa Tanácsba való tagságra benyújtott kérelme mellett jelenleg az unióba és a NATO-ba való belépésre vonatkozó kérelmek előkészítésén dolgozik.

Külpolitikai rovatunk témája az ENSZ emberi-jogi biztosának kínai látogatása, illetve az Ausztráliában csaknem egy évtized után bekövetkezett hatalomváltás. Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Orbán Viktort hivatalosan a múlt héten választotta a magyar Országgyűlés ismét miniszterelnöknek. Tegnap  az új magyar kormány tagjait is kinevezte.

Az új szerb kormány viszont a nyár végén, vagy az ősz elején várható - ezt jelentette ki médiaházunknak Pásztor Bálint a VMSz alelnöke, köztársasági parlamenti frakcióvezető.

Merre tovább Szerbia az Európai Unióba vezető úton? Erről beszélget Guszton Andrással Ternovácz István.

Dani Zsolt heti összefoglalóiban arról hallhatnak, hogy miközben további uniós és amerikai illetékesek tárgyalnak Belgrádban, nem hivatalos értesülések szerint Szerbia rövidesen szembesülhet az első konkrét nyugati lépéssel az ukrán konfliktus miatti semleges álláspontja miatt. Az uniós parlament ugyanis állítólag az javasolja majd, hogy ne kerüljön sor további klaszterok megnyitására Szerbiával.

A NATO vezetése továbbra is azt az álláspontot képviseli, miszerint különösebb nehézségek nélkül valósul majd meg Svédország és Finnország csatlakozása a szövetséghez. Ugyanakkor Törökország többször is megismételte, hogy a jelenlegi állapotok közepette nem járul hozzá az észak-atlanti szövetség bővítéséhez. A témát és az ahhoz kapcsolódó politikai kérdéseket Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Novák Katalin magyar köztársasági elnök beiktatási beszédében kiemelte: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami a személyes meggyőződéséből fakad.

Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz - jelentette ki Orbán Viktor az Országgyűlésben, miután a magyar parlament újraválasztotta miniszterelnöknek.

A romos templomok jövőjéről tanácskoztak Nagybecskereken a Szerbiai Katolikus Egyház szervezésében.

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében szakmai megbeszélést tartottak az aracsi pusztatemplom konzerválásáról és fejlesztéséről.

Hetek múltán sem zárult le a Szerbia és az Európai Unió közötti részletes egyeztetéssorozat. Belgrád és Pristina viszonyát pedig egy újabb diplomáciai háború jellemzi, ugyanis a felek ismét lobbizásba kezdtek miután Koszovó hivatalosan is jelezte az Európa Tanácshoz való csatlakozási szándékát.

A főváros mindennapi működését eddig nem tapasztalt hamis bombariadók sorozata zavarta meg.

Az ó-kontinensen a múlt héten vette kezdetét az Európa-napi ünnepségsorozat, amely apropóján konferenciát is rendeztek a tagországok. A közösségen belüli erőviszonyokat és a jövőre vonatkozó kilátásokat Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztő: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A szerbiai vezetés továbbra is számos találkozót tart a nyugati kormányok illetékeseivel. Belgrád az Európa-napi ünnepségsorozat keretében kiemelte, hogy az uniós integráció napjainkban fontosabb, mint valaha. A hatalmi koalíció egyes politikusai ugyanakkor az orosz vezetést támogató fővárosi felvonuláson vettek részt.

Gyűlöletbeszéd témakörében tartottak konferenciát Szabadkán.

Harminc évvel ezelőtt Oromhegyesen kezdődött el a vajdasági magyarság számára talán legfontosabb
háborúellenes megmozdulása. Az ellenállás kilencven napig tartott, ez idő alatt megalapították a Zitzer Szellemi Köztársaságot, a Zitzer Club nemzetközi vonatkozásban is a békés tiltakozás és polgári engedetlenség jelképévé vált. 

Május 9-én ünnepeltük a második világháborúban a németek felett aratott győzelmet és az európai háború végét. Egyesek a felszabadulás, mások a győzelem napjának nevezik és nem is tartja mindenki ugyanazon a napon. Wilhelm József történésszel beszélgettünk a témáról.  

Az évtizedek óta társadalmi instabilitással küzdő Észak-Írországban tovább gyorsíthatja a változásokat, hogy első alkalommal az Írországgal való egyesülést támogató párt jutott legtöbb képviselőhöz a minap tartott szavazáson. A történtek jelentőségét Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Hétfőn megalakult Magyarország új Országgyűlése.

Miközben az ukrán válság hátterében továbbra is sorakoznak a szerbiai vezetés tárgyalásai a nyugati illetékesekkel, a volt Jugoszlávia területén létező államokban feszültséget kelt a korábbi háborúk áldozataira való emlékezés, hiszen a történéseket nem minden ország értelmezi azonos módon.

Arany János-érmet vehetett át Budapesten Kasztori Rudolf az agrártudományok doktora a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Csányi Erzsébet egyetemi tanár, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium alapítója és vezetője a Vajdasági Magyar Akadémia Tanács új elnöke.

Új kormánya van Montenegrónak.

Az ukrajnai konfliktus évszázadokra visszanyúló előzményeiről Mészáros Zoltán történész nyújt áttekintést.

Külpolitikai rovatunkban szó lesz még a Vikilíksz kiszivárogtató portál alapítójáról, Dzsulijan Asszánzs újságíróról, aki már nagyon közel került ahhoz, hogy Nagy-Britannia kiadja őt az Egyesült Államoknak. Kitérünk arra is, hogy a török bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Oszman Kavala milliomos emberi jogi aktivistát. Mindkét ügy nemzetközi visszhangot keltett.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A magyar kormány által támogatott Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program a jövőben is folytatódik - jelentette be szabadkai látogatásakor Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével közös sajtótájékoztatóján hozzátette, köszönettel tartoznak a határon túli magyaroknak, hiszen az április harmadikai választásokkor a vajdasági magyarság rekord számban vett részt a szavazáson.

Az amerikai külügyi tárca rangos illetékesének belgrádi látogatása minden bizonnyal azt jelenti, hogy koránt sem ért véget a nyugati hatalmak Szerbiára nehezedő nyomása.

A Belgrád és Pristina közötti, sikertelenül zárult Brüsszelben tartott párbeszédet követően tovább nőtt a feszültség a felek között. Ennek ellenére nemsokára újabb tárgyalási fordulóra is sor kerül.

Másorunkban riportot hallhatnak a vranjei központban tartózkodó ukrán menekültekkel.  

Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom pártja nyerte meg a választásokat és alakíthat kormányt Szlovéniában. Külpolitikai rovatunkban Ördögh Tibor politológus elemzi az eredményeket. Valamint arra is keressük a választ, hogy milyen kihívások és feladatok várnak az újraválasztott francia elnökre és kabinetjére. Erről Márton Attila újságíró szól.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Továbbra is ismeretlen, hogy hogyan is néz majd ki a fővárosi és a köztársasági hatalom, az ellenzék soraiban pedig újabb átrendeződés vette kezdetét.

Nyugati diplomaták szerint nem zsarolásról, hanem az értékek gyakorlati alkalmazásáról van szó, amikor arra szólítják fel Belgrádot, hogy csatlakozzon a Moszkva elleni szankciókhoz. Az ukrajnai válság kitörése óta pedig Oroszország is első alkalommal mutatta ki nyilvánosan, hogy elégedetlen Szerbia egyes lépéseivel.

A Nato most már túllépte a képzeletbeli piros vonalat, arra vonatkozóan, hogy nem avatkozik bele közvetlenül az ukrajnai harcokba. Hiszen világos, hogy a páncéltörő fegyverek mellett olyan katonákat is küldeniük kellett, akik kiképzik az ukránokat a rakéták használatára - mondja Aleksandar Radic katonai elemző, akit arról is kérdeztünk, hogy  mivel Szerbia az elmúlt években Franciaországból, Oroszországból, Kínából is szerzett be hadi fölszerelést hogyan lehet ezeket kompatibilissá tenni?  

A kínai kovid lezárások okozta zavargásokat és az ismét időszerűvé vált svedországi muzulmán bevándorlókkal kapcsolatos társadalmi feszültségeket Márton Attila újsagíró elemzi.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt