Az Európai Parlament képviselői többnyire elégedetten zárták belgrádi látogatásukat, miközben az ellenzék az elfogadott választási szabályok gyakorlati végrehajtásában kételkedik. Kiderült, hogy a hatalmi haladók és a szocialisták mégis külön listát állítanak a parlamenti választáson, az európai irányultságú ellenzék pedig továbbra sem zárta le véglegesen a közös jelöltről szóló vitát.

A környezetvédelmi aktivisták a napokban sem függesztették fel tevékenységüket, egyebek között a levegőszennyezés megelőzésére vonatkozó szabályok betartását kérték, de arra is rámutattak, hogy a Rio Tinto vállalaton kívül más cégek is veszélyeztethetik a természetet.

Az egyetemes magyarság csonkítatlanul csakis akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad – hangsúlyozta Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Palicson, a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségén, ahol átadták neki a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Aranyplakettjét.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A kormány állítása szerint pontot tettek a Rio Tinto bányászati vállalat lítium kiaknázási projektumára, ezzel szemben a környezetvédő szervezetek azt közölték, hogy részletesen áttanulmányozzák a döntést. Hozzátették, hogy ezzel csak a követeléseik egy része teljesült, mert meglátásuk szerint Szerbiában be kell tiltani az érc bányászatát.

 Az ellenzék az elmúlt hetekben már elhalasztotta a közös elnökjelölt kinevezését, a napokban pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalmat bíráló tömörülések nem egységesek a kérdést illetően.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyik alelnökévé választottak Kovács Elvirát.

Ezen a héten az alósók jelenléti, a felsősök és a középikolások kombinált oktatással járnak iskolába.

Európában és most már világszerte is dominánssá vált az újtípusú koronavírus fertőzés omikron variánsa.

Külpolitikai rovatunkban a kelet és a nyugat között továbbra is nagy feszültséget keltő ukrajnai válság fejleményeiről lesz szó.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A polgárok a vasárnapi népszavazáson támogatták a szerb alkotmány módosítását.

Az Európai Unió illetékesei üdvözölték a szerbiai alkotmány módosításáról szóló referendum sikerét, elemzők ugyanakkor más-más véleményt formáltak arról, hogy az eredmény mit is jelent a hatalom és az ellenzék harcának szempontjából. Dani Zsolt szokásos heti összefoglalói mellett Guszton András elemzi a referendum eredményeit.

Az elmúlt hetekben tüntető környezetvédők pedig a blokádok helyett munkabeszüntetéseket helyeztek kilátásba, ha az illetékesek nem teljesítik követeléseiket.

Külpolitikai rovatunk témája a brit kormányfő pozícióját veszélyeztető politikai válság, de szó lesz a brexit folyamat eddigi hatásairól is.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Az alkotmánymódosításról tartanak vasárnap népszavazást Szerbiában. Korhecz Tamás alkotmánybíróval beszélgettünk arról, hogy miről is szól pontosan a referendum.

Szerbiában az ünnepek alatt sem állt le a környezetvédők mozgalmának aktivitása, akik most már a kormány számára elfogadhatatlan módon radikalizálnák tüntetéseiket. Az országos hatalom közben a dél-Szerbiában tapasztalt muzulmán kisebbség ellenes történések kezelésére kényszerül összpontosítani. A szerbek és a muzulmánok között politikai feszültséget keltett a boszniai Szerb Köztársaság fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepség sorozat is, amelyen részt vett a belgrádi hatalom számos képviselője.

Az elmúlt napokban Kazahsztánban történt zavargások geopolitikai hátterét Márton Attila újságíró elemzi.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Kihívásokkal, megpróbáltatásokkal teli év áll mögöttünk, melyet elsősorban a világjárvány és az annak következtében megjelent szociális és gazdasági bizonytalanság határozott meg – fogalmazott a szokásos újév előtti újságírói fogadáson adott nyilatkozatában Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke.

Kovács Elvira, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezető-helyettese is elmondja műsorunkban, hogy számára mely politikai események határozták meg az idei évet.

Az országos vezetésnek a napokban ismét gondot jelent az energetikai rendszer stabilitásának a megőrzése, a témára pedig már a külföldi sajtó is felfigyelt. Közben a környezetvédők azt üzenték, hogy folytatják az eddigi harcot, miután az államfő azt közölte, hogy a követelések ellenére sem szűntetik be a lítiumkiaknázási projektumot.

Eheti külpolitikai rovatunkban azokat a történéseket összegezzük, amelyek a legnagyobb hatással voltak a világpolitika alakulására 2021-ben.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli magyar minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz – jelentette be Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Bővítik a horgosi autópálya határátkelőt.

A közlekedést illetően pedig a Szeged-Szabadka vasútvonal felújításának aktuális állapota is szinte mindennapi téma Vajdaságban. A magyar oldalon is elindul látványosan a rekonstrukció. Erről Lázár János magyarország kormánybiztosa számolt be.

A hivatalos Belgrád meglátása szerint a Nyitott Balkán kezdeményezés keretében Albániában megkötött államközi megállapodások egy nagy és egyre erősödő gazdasági tér alapjait fektetik le. A szerb, albán és észak-macedón vezetők most a nyugat támogatását várják a projektumhoz.

Belpolitikai téren a szerbiai hatalom fokozatosan az egy hónap múlva várható alkotmánymódosítási referendumra összpontosít, azt állítva, hogy annak sikertelensége esetén megreked országunk uniós integrációja.

A hat éve tartó migrációs hullám ideje alatt Szerbián több mint egymillió menekült haladt át. A napokbana az országban található 13 befogadóközpntban 4578 menekült tartozkodik – hangzott el a menekültügyi főbiztos év végi sajtótájékoztatóján.

Az Omikron újtípusú koronavírus-variáns miatt Európa több országa újra bezárkózásra kényszerül.

Külpolitikai rovatunkban a NATO és Oroszország közötti növekvő feszültség hátterét és kilátásait elemezzük.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

A napokban kimondottan aktív volt a Szerbiai külpolitika. Azon kívül, hogy Belgrád hosszú szünet után az unióval megtartott kormányközi konferencián klasztert nyiott meg, országunk képviselői több orosz, brit és amerikai illetékessel is megbeszélést folytattak. Közben a környezetvédő szervezetek más-más álláspontot foglaltak a több hete zajló hétvégi tüntetések folytatásával kapcsolatban, miután a hatalom eleget tett a vitatott törvényekkel kapcsolatos követeléseiknek.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke átvette Az emberi és kisebbségi jogok területén kifejtett érdemeiért adományozott tartományi Ljudevit Mičatek-díjat.

Újabb négy éven át Máriás Endre, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese tölti be a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnöki tisztségét.  

December elején Vass Zoltán nyílt levele bejárta a vajdasági magyar sajtót, melyben a tarthatatlan állapotokra hívta fel a magyarországi rendőrség figyelmét annak tükrében, hogy állítólag új informatikai rendszert üzemeltettek be a szerb-magyar határokon.

Szerkesztette: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Szerbia megnyithatja a négyes klasztert.

Az országban tovább fokozódik a hatalom és környezetvédők illetve az elégedetlen tüntetők közötti feszültség, amelyet a felvonulások második hetében is erőszak kísért.

Nagybecskereken tartott előadást Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, ahol az uniós kisebbségvédelemről, autonómiáról és a magyar nemzetpolitikáról beszélt.  

A migránsválság sújtotta Rábé és Majdány másfél millió dinárt kap a művelődési otthonaik felújítására a Szerbiai Menekültügyi Főbiztosságtól.

Külpolitikai rovatunkban az osztrák belpolitikai válság újabb történéseit vizsgáljuk, illetve arra keressük a választ, hogy az Egyesült Arab Emírségek minek köszönheti azt, hogy az ország alapítása óta eltelt ötven év alatt hogyan nőte ki magát globális gazdasági és politikai jelentőségű tényezővé.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

„Aki mer, az nyer.” Mondta  Aleksandar Vučić államfő magyarul a Szabadka–Szeged vasút alapkövének elhelyezésekor. Ez mindarra vonatkozik, amit Orbán Viktor véghez vitt. A magyarok és szerbek közötti viszony fejlődése a bátorságnak és a helyes víziónak köszönhető - fogalmazott a szerb államfő.
Szerbiában ismét szervezett bűnözéssel kapcsolatos, egykori rangos tisztségviselőt érintő botrány látott napvilágot. Az ügyet ezúttal letartóztatás is követte. Miközben a hatalom megkezdte a pártközi dialógusban megbeszélt intézkedések végrehajtását, tanúi lehettünk az egyes ellenzéki tömörülések közötti együttműködés kialakításának is.

Koszovóban helyhatósági választást tartottak, amelyet megelőzően erőszakot is eredményezett az ottani politikai feszültség, viszont a voksolás látszólag egyetlen nyitott kérdés megoldásában sem jelentett előrelépést.

A Magyar Nemzeti Tanács megvitatta a Tanyaszínház idei tájolási körútját. „Tartalmas vita folyt. A vitázók bármennyire is ütköztették véleményüket, a lényeg az volt, hogy a jövőben a Tanyaszínház nagyon fontos, nagyon jelentős szervezetünk továbbra is, és ami a legfontosabb, hogy párbeszéddel meg kell találni mindazokat a gondokat és problémákat, amelyek a korábbi időszakban voltak.” - nyilatkozta Hajnal Jenő elnök az ülés után.

Az Európát, de lassan a világ többi részét is érintő energia-ügyi válság következményeit Márton Attila újságíró elemzi.

A szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt

Mit hozott az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetőinek szlovéniai csúcstalálkozója az uniós felzárkózásra váró hat ország: Szerbia, Koszovó, Észak-Macedónia, Albánia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina számára?

Miközben Szerbia nemzetközi szinten az uniós integrációjával kapcsolatos tárgyalásokra, illetve az El Nem Kötelezett Mozgalom belgrádi csúcsára összpontosít, belpolitikai téren az egyes politikai vezetőket érintő, már korábbról ismert botrányok kerültek ismét reflektorfénybe.

A napokban Ausztriában és Csehországban is potenciálisan nagy politikai következményekkel járó bizonytalanság alakult ki. Az osztrák kormányválságról és a cseh választásról is szó lesz a műsorban.

Maria Ressa Fülöp-szigeteki és Dmitrij Muratov orosz újságírónak ítélték oda megosztva az idei Nobel-békedíjat. 

Albán, koszovói, montenegrói, horvát, észak-macedón és szerbiai közszolgálati médiák képviselőinek részvételével tartottak konferenciát Újvidéken. Célja volt feltárni, hogy a nyugat-balkáni régió közszolgálati rádiós és televíziós csatornái miként adnak teret az országukban élő nemzeti kisebbségeknek.

Szerkesztők: Muci Szántó Márta és Dani Zsolt