Hatvanon túl...

A 2026-os év Janikovszky100 emlékév.

Janikovszky Évát, az írót (nem írónő, mert az nemszerette) Magyarországon biztos nem kell bemutatni. Immár három generáció konkrétan az Ő könyvein nőtt fel itthon. Miután több, mint 30 nyelvre lefordították a gyerekeknek, illetve a gyerekekről a felnőtteknek szóló könyveit - a világban is nagyon sok kedvelője van.

A fia, JANIKOVSZKY JÁNOS mesél ebben a beszélgetésben az emlékév születéséről, és az április 23.-i emléknap - meglepetésekkel teli - programjáról.

Az új év általában új lehetőségeket hoz, de akad, akinek a véget. Beszélgetőtársam számára az utóbbit - MATUSEK-FALUDI VIKTÓRIA hamarosan befejezi aktív éveit. Mégpedig olyan  éveket, amibe a szívét, lelkét beletette. Nyomdász családba született, Ő maga is nyomdász, majd nyomdamérnök lett, végül a Grafika című nyomdászok számára készült folyóirat főszerkesztője. Ilyenformán, sose szakadt el a nyomdákról. Hogy hogyan élete, éli ezt az életet, erről szól a beszélgetés.

A napokban kerestem egy régi jegyzetemet. Leültem agépem elé, és elkezdtem olvasni… Az idő ment, én meg belefeledkeztem, a már elfelejtett írásaimba…Találtam néhány kedves emléket, ami most újra megfogott…  arra gondoltam, - még kicsit az ünnepek hangulatában - megosztom Önökkel. Pontosabban, megkértem Meskó Bánkot, hogy tolmácsolja Ő. Talán nem csak nekem kedvesek ezek... (Kéri Juli)

Az elhangzó jegyzetek:

A madarak, és mi…

Csak néhány perc volt?

Érzelmek…

Amikor felkértem beszélgetőtársamat a következő interjúra, az volt az első reakciója, hogy „ez az az eset, amikor a hóhért akasztják” Valóban, Ő magazinunk egyik riportere, TORDA JUDIT… Egy apró mozzanat megvilágította számomra, hogytulajdonképpen korábbi interjúi között sok segítségre szoruló embert, időseket segítő intézményt, segítő személyeket mutatott be. Miközben, Ő maga is szociálisan érzékeny, aki évtizedek óta különböző formában segít, ahol, akinektud. Hogy honnan látott példát, hogyan éli meg ezeket a helyzeteket, feladatokat - erről beszélgettünk mikrofon előtt…

Nemrégen jelent meg Dr. Pikli Natália tudományt népszerűsítő monográfiája „Shakespeare minden időkre” címmel. Több mint 30 éve kutatja Shakespeare-t - vallja, hogy még mindig van mit kutatnia. Mellette egyetemi oktató, színi előadásokat rendez, színikritikus, és aktívan foglalkoztatják a mai adaptációk is. Mind ezekről, és a könyv létrejöttéről, tartalmáról mesél a beszélgetésben…

10 évvel ezelőtt, egy hideg januári délután, Kukorelly Endreírót olyan mértékben sokkolta egy aluljáróban a hajléktalanok látványa, hogy hazament, és elindított egy bankszámlát… Így született meg a Nyugodt Szív A Lakhatásért Alapítvány. Most az Alapítvány elnökével, Hoffmann Andreával beszélgettünk az elmúlt évekről és az eredményekről. Valamint, hogy mennyire igazolódott be az alapító állítása, „hogy igenis, az emberek jók!”

Megyesi Balázs műtárgyszakértőt, azt hiszem már nem kell bemutatni. Bő egy évvel ezelőtt az egyik kereskedelmi csatorna Kincsvadászok című sorozata hozta meg számára a nagy ismertséget. Akkor kértem Őt egy interjúra, amiben egy fantasztikus életút tárult fel a hallgatók számára.

Azóta is követem szinte mindenütt a megjelenését - médiafelületeken, de élőben is sokféle, és most valami egészen fantasztikus dologba vág bele!!! Ezekről mesél most….

(A régi interjú elérhető ezen a platformon is: https://creators.spotify.com/pod/profile/hatvanon-tul/episodes/Mindenrl--ami-mtrgy-MEGYESI-BALZS---Kri-Juli---2024-05-e2jue11 )

Mai beszélgetőtársam, BALLA BENCE FERDINÁND. 7 éve az első találkozásunkkor még érettségi és pályaválasztás előtt álló fiatalember volt, tele tettekkel és ötlettel. Mára a Mohorán működő Tolnay Klári Emlékház művészeti vezetője, és ösztöndíjasként alkot tovább….

Mindazok, akik nem jártak még Idősek Klubjában, mindenfélét elképzelnek, hogy milyen hely lehet. Gondolhatnak jót, rosszat, de azt, amit én a Keveháza Idősek Klubjában tapasztaltam, el sem tudják képzelni! Beszélgetve Mátics Katalinnal, az Újbudai Szociális Szolgálat vezetőjével, a hozzá tartozó 6 intézményről mesélt

2023-ban a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent egy könyv, LEVELEK A KNER CSALÁD ÉLETÉBŐL 1938-1949 címmel. Szerkesztője Dr. Erdész Ádám, a Békésmegyei Levéltár nyugalmazott igazgatója.

A kötet két korszakot ölel fel, a II. Világháborút megelőző éveket, majd közvetlen a háború utáni éveket. A család egyik tagja Amerikába emigrált. A levelezés közte és az itthon maradottak között zajlik. Hiteles korképet kapunk az első részben az itthon a háborúrakészülő országról, benne a család értékrendjéről. A másodikban a megcsonkult család életének újrakezdéséről és újabb családtag kivándorlásának tépelődéseiről.

2024-ben Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója kezdeményezésére színházi felolvasóest készült a Vígszínház művészeinek előadásában. A darab 1938-1946-ig követi a család levelezését.

2024-2025 között volt alkalmam beszélgetni azelőadókkal, megismertem a gondolataikat a történetről, láncba fűztem, és most közzéteszem… - az elhangzás sorrendjében a könyv szerkesztőjével, Dr Erdész Ádámmal, az állandó színészekkel Hirtling Istvánnal, Hegedűs néző D. Gézával, Hegyi Barbarával, és végül Szabó Dorottyával beszélgettem, aki a nézőket képviselete.