John Paget 1835-ben két társával útnak indul, hogy az akkoriban kevésbé népszerű turistacélpontnak számító Magyarországot és Erdélyt felfedezze. Az útjukról 1839-ben Magyarország és Erdély címmel könyvet jelentetett meg, amely hatására több angol utazó követte példájukat a század második felében. És bár Paget az Erdélyt leíró részben sokat panaszkodik például az utak minőségére, azért a környék rabul ejti a szívét. Annyira, hogy végül a Kolozsvártól 40 km-re található Aranyosgyéresen telepszik le, és épít magának kastélyt. Igaz, döntésében meghatározó volt az is, hogy az erdélyi tájon kívül más is igényt tartott a szívére. Nevezetesen Wesselényi Polixéna, akivel még Rómában találkozott és akivel egyaránt osztoztak az utazás szeretetében. 

Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább!

Elérsz bennünket: 

Facebook: /hetedheterdely

Instagram: /hetedhet.erdely/

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Minden viccnek fele igaz, ahogy mondani szokás: Vlad Țepeș élettörténete tényleg szolgáltat alapokat a róla kialakult rémes képnek, és akár egy olyan vérszomjas alakot is elképzelhetünk személyében, mint amilyen Bram Stoker Draculája. A törcsvári kastély részleteiben tényleg hasonlít a Dracula gróf válogatott rémtettei című könyvben leírt várkastélyhoz, még akkor is, ha Stoker soha nem is járt Erdélyben. Így pontos leírást sem adhatott a kastélyról. Ami viszont biztos, hogy nem igaz, hogy Vlad Țepeș tulajdonosa vagy lakója lett volna a törcsvári kastélynak. Nem is bizonyítható, hogy járt volna ott. 

A csillagok milyen sorozatos együttállása révén látogatják manapság turisták tömegei a törcsvári kastélyt Dracula otthonaként? Ki volt a Dracula gróf alakját ihlető Vlad Țepeș és tényleg annyira vérszomjas volt-e, mint ahogy róla pletykálták? Mi a törcsvári kastély igaz története? Miért szeretett bele Mária román királyné és milyen alakításokat végzett a kastélyon? Átverés vagy remek marketingstratégia a kastélyt a Dracula-sztorival eladni? Mindezekről az epizódban. Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább. 

Elérsz bennünket: 

Facebook: www.facebook.com/hetedheterdely 

Instagram: www.instagram.com/hetedhet.erdely/ 

Íratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Mi köze van Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbachnak, vagy ahogy mindenki ismeri, Sisinek hárommillió, a századfordulón elültetett fához? Egyszerű a válasz: mind neki állít emléket. Ez alapján mondhatjuk, hogy Sisi az a történelmi személyiség, akinek a legtöbb emlékművet állítottak (mégha azok fák is) a magyar nyelvterület egészén, így Erdélyben is. 

Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit nem szeretett a bécsi udvar, a magyar nép rajongását olyannyira elnyerte, hogy a magyar kormány halála után elrendelte, hogy tiszteletére parkokat, ligeteket hozzanak létre? Mi valós a róla őrzött képből és mi az, ami csak a kultuszteremtés eszköze? Egyáltalán mennyire ismerhetjük az igazi Sisit? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Hetedhét második epizódjában, és természetesen olyan helyszíneket is ajánlunk, amelyek még mindig őrzik Erzsébet királynő emlékét. Például a kolozsvári Erzsébet-hídat és a Fellegvárat, vagy éppen a sepsiszentgyörgyi parkot. Hallhatsz olyan helyekről is, ahol, bár szintén erős volt a Sisi iránti rajongás, a történelmi ügyködések erősebbnek bizonyultak, és mára már nyoma sincs a Sisinek állított szobornak. 

Ha tetszett az epizód, meséld tovább!

Elérsz bennünket: 

Facebook.

Instagram. 

És ha még több történetet szeretnél, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!

Miért van Brassóban a világ egyik legnagyobb török imaszőnyeg gyűjteménye? Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, meg kell ismernünk a város egykori kereskedői jellegét, a 15-17. században itt élő szászokat, a céhek, kereskedők és patríciusok tevékenységét. Közben persze beszélhetünk arról is, hogyan alakították mindezek a város építészetét, hogy végül eljussunk a Fekete templomhoz, amely az európai gótika egyik legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. És nem mellesleg majdnem kétszász értékes török szőnyeget őriznek benne. 

Megtalálsz bennünket: 

• Facebookon
• Instagramon

Ha pedig még több történetet szeretnél iratkozz fel a hírlevelünkre ITT.

Borítókép: © Á. H. Szász Evangélikus Egyházközség Brassó