Ebben az epizódban egyszerre foglalkozunk erdély gasztronómiájával, rácsodálkozunk a történelemkutatás izgalmaira és rejtélyeire, és ismerkedünk a háromszáz évvel ezelőtti magyar nyelvvel. Közben pedig, karácsony közeledtével, főzünk is.

Több mint háromszáz évvel ezelőtt valaki, feltételezhetően a csíksomlyói ferences rend barátai közül, fontosnak látta, hogy szakácsuk receptjeit lejegyezze. Ez a kézirat később óriási karriert futott be, folyamatosan felbukkant későbbi korok gasztronyomtatványaiban, még úgy is, hogy szerzőjének kilétére, mai tudásunk szerint, nincs egyértelmű bizonyíték. 

A kisméretű Szakácskönyvecske egy igazi kincs. Meg lehet-e ismerni az 1600-as évek végén élő erdélyieket néhány recepten keresztül? A Ferencesek főztje című könyv, amely 2023-ban a Tortoma kiadónál jelent meg, erre tesz kísérletet. Miközben ma is ínycsiklandó recepteket kínál.

0:00 Bevezető

5:11 De ki ír és főleg ki olvas szakácskönyveket az 1600-as években? 

11:40 Negyven fogás és egy páva

14:00 Mendel és a borsó, azaz egy jó ferences mindenhez ért

19:50 Erdélyben, sőt Csíksomlyón is színre lépnek a barátságos barátok (ferences rendi szerzetesek)

29:25 A fáradhatatlan gyűjtögető, Kájoni János

34:31 Lehet-e köze Kájoninak a Szakácskönyvecskénkhez?

39:26 A kálvinista nyomdász, akinek ízlenek a katolikus receptek

50:53 Vissza a Szakácskönyvecskéhez, de maradva a nyomdászoknál

53:38 Jelentkezik szerzőnek, Zsófia

56:28 Hal tiszta borssal, dió sása, körtvély béles, avagy érted-e a háromszáz évvel ezelőtti ferencest?

1:10:56 „Teljék mindebben öröme annak is, aki főz, meg annak is, aki eszik”

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: https://bit.ly/4gXhJns

A nagyszebeni Brukenthal palotában rendezték be Erdély első múzeumát. Az egykori tulajdonos szenvedélyes gyűjtő volt, legyen szó festményekről, pénzérmekről vagy éppen kőzetekről. Samuel von Brukenthal élete 82 éve során értékes gyűjteményt halmozott fel, és mivel nem volt egyenes ági leszármazottja végrendeletében meghagyta, hogy a gyűjteményei az evangélikus gimnázium tulajdonába kerüljenek és múzeumként látogathatóak legyenek.

Ki volt Samuel von Brukenthal, családjának legkisebb királyfia? Kiderül az epizódból. De nagyszebeni városi berendezkedésről és a “naaagy” nagyszebeni festménylopásról is. A Brukenthal múzeumból 1968-ban 8 darab értékes festmény tűnt el, a körülmények azóta sincsenek teljes egészében feltárva. A 8 festmény közül viszont 4 előkerült, amelyeket szintén láthatunk a múzeumban.

0.00 Bevezető

3.35 Szeben, a szászok fővárosa az 1700-as években

13.31 Mindeféle céhek, egyesületek és egyletek

15.46 Nem a ruha teszi a szászt, s főleg nem pénz nem öltöztet

23.23 Színre lépnek a szabadkőművesek

25.19 Megszületik a legkisebb királyfi, Samuel von Brukenthal

32.16 Családi tragédia és politikai karrier

41.53 A kísérletező Brukenthal

44.43 A festmények gyűjtője, Brukenthal

52.06 A szerencsés örökös: az evangélikus gimnázium

1.00.06 A szebeni Brukenthal Múzeum

1.09.32 A “naaagy” nagyszebeni festménylopás

1.20.57 The End

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is.  Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre:  https://bit.ly/4gXhJns

Kolozsvártól nagyjából húsz kilométerre fekszik Gyalu, amelynek zsongásában rejtőzik a Rákóczi-Bánffy kastély. A főúton haladva alig észrevehető, a főépület nem is föltétlenül látszik. Pedig története végtelenül gazdag. Itt volt Erdély első, reneszánsz elemekkel díszített palotája, amelyet végül azért bontottak le, mert az akkori tulajdonost, Rákóczi Györgyöt zavarta, hogy a palotából nem elég jó a kilátás. A fejedelem egyéb átalakításokat is végzett, például létrehozott egy úgynevezett bokályos házat, amely gazdagsága, Törökországból rendelt egyedi csepéi ámulatba ejtették a látogatót. 

Rákóczi György nemcsak “építészi” és “belsőépítészi” elképzeléseiről volt híres. Feleségét, Lorántffy Zsuzsannát egyenlő félként kezelte. Fennmaradt levelezésük bizonyítja, hogy emellett szerették is egymást. Ami, valljuk be, nem mindig volt jellemző a nemesi körökben kötött frigyekre. 

A várkastély a hányattatott évek után újra látogatható. Arról is beszélgettünk, hogy mire lehet/érdemes használni egy várkastélyt 2024-ben.

0.00 Bevezető

1.25 Az ifjú György

5.25 A jól házasodó György

7.10 Szerelmes fehér hollók

14.11 Lorántffy “feminista” Zsuzsanna

20.49 György, a fejedelem

25.08 A stabilitást hozó és vagyongyarapító György

29.21 Színre lép a gyalui várkastély

32.48 György: jött, bontott, épített

49.20 Tulajdonosváltás további Györgyök és Dénesek főszereplésével

53.22 Várkastély, majd iskola, majd rom, majd várkastély

59.06 Várkastély, mint esküvőhelyszín? Nemcsak a mai lányok álma

1.05.16 Ingyen ötlet és búcsú

Megtalálsz bennünket Facebookon és Instagramon is. 

Ha pedig még több történetet szeretnél, iratkozz fel a hírlevelünkre: 

⁠https://bit.ly/4gXhJns

John Paget 1835-ben két társával útnak indul, hogy az akkoriban kevésbé népszerű turistacélpontnak számító Magyarországot és Erdélyt felfedezze. Az útjukról 1839-ben Magyarország és Erdély címmel könyvet jelentetett meg, amely hatására több angol utazó követte példájukat a század második felében. És bár Paget az Erdélyt leíró részben sokat panaszkodik például az utak minőségére, azért a környék rabul ejti a szívét. Annyira, hogy végül a Kolozsvártól 40 km-re található Aranyosgyéresen telepszik le, és épít magának kastélyt. Igaz, döntésében meghatározó volt az is, hogy az erdélyi tájon kívül más is igényt tartott a szívére. Nevezetesen Wesselényi Polixéna, akivel még Rómában találkozott és akivel egyaránt osztoztak az utazás szeretetében. 

Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább!

Elérsz bennünket: 

Facebook: /hetedheterdely

Instagram: /hetedhet.erdely/

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Minden viccnek fele igaz, ahogy mondani szokás: Vlad Țepeș élettörténete tényleg szolgáltat alapokat a róla kialakult rémes képnek, és akár egy olyan vérszomjas alakot is elképzelhetünk személyében, mint amilyen Bram Stoker Draculája. A törcsvári kastély részleteiben tényleg hasonlít a Dracula gróf válogatott rémtettei című könyvben leírt várkastélyhoz, még akkor is, ha Stoker soha nem is járt Erdélyben. Így pontos leírást sem adhatott a kastélyról. Ami viszont biztos, hogy nem igaz, hogy Vlad Țepeș tulajdonosa vagy lakója lett volna a törcsvári kastélynak. Nem is bizonyítható, hogy járt volna ott. 

A csillagok milyen sorozatos együttállása révén látogatják manapság turisták tömegei a törcsvári kastélyt Dracula otthonaként? Ki volt a Dracula gróf alakját ihlető Vlad Țepeș és tényleg annyira vérszomjas volt-e, mint ahogy róla pletykálták? Mi a törcsvári kastély igaz története? Miért szeretett bele Mária román királyné és milyen alakításokat végzett a kastélyon? Átverés vagy remek marketingstratégia a kastélyt a Dracula-sztorival eladni? Mindezekről az epizódban. Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább. 

Elérsz bennünket: 

Facebook: www.facebook.com/hetedheterdely 

Instagram: www.instagram.com/hetedhet.erdely/ 

Íratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns

Mi köze van Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbachnak, vagy ahogy mindenki ismeri, Sisinek hárommillió, a századfordulón elültetett fához? Egyszerű a válasz: mind neki állít emléket. Ez alapján mondhatjuk, hogy Sisi az a történelmi személyiség, akinek a legtöbb emlékművet állítottak (mégha azok fák is) a magyar nyelvterület egészén, így Erdélyben is. 

Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit nem szeretett a bécsi udvar, a magyar nép rajongását olyannyira elnyerte, hogy a magyar kormány halála után elrendelte, hogy tiszteletére parkokat, ligeteket hozzanak létre? Mi valós a róla őrzött képből és mi az, ami csak a kultuszteremtés eszköze? Egyáltalán mennyire ismerhetjük az igazi Sisit? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Hetedhét második epizódjában, és természetesen olyan helyszíneket is ajánlunk, amelyek még mindig őrzik Erzsébet királynő emlékét. Például a kolozsvári Erzsébet-hídat és a Fellegvárat, vagy éppen a sepsiszentgyörgyi parkot. Hallhatsz olyan helyekről is, ahol, bár szintén erős volt a Sisi iránti rajongás, a történelmi ügyködések erősebbnek bizonyultak, és mára már nyoma sincs a Sisinek állított szobornak. 

Ha tetszett az epizód, meséld tovább!

Elérsz bennünket: 

Facebook.

Instagram. 

És ha még több történetet szeretnél, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!

Miért van Brassóban a világ egyik legnagyobb török imaszőnyeg gyűjteménye? Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, meg kell ismernünk a város egykori kereskedői jellegét, a 15-17. században itt élő szászokat, a céhek, kereskedők és patríciusok tevékenységét. Közben persze beszélhetünk arról is, hogyan alakították mindezek a város építészetét, hogy végül eljussunk a Fekete templomhoz, amely az európai gótika egyik legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. És nem mellesleg majdnem kétszász értékes török szőnyeget őriznek benne. 

Megtalálsz bennünket: 

• Facebookon
• Instagramon

Ha pedig még több történetet szeretnél iratkozz fel a hírlevelünkre ITT.

Borítókép: © Á. H. Szász Evangélikus Egyházközség Brassó