Hetedhét Erdély

A torockói jobbágy jobban élt, mint máshol a szabad ember, gazdagságukat a mesterségbeli tudásnak köszönhették és annak, hogy nemcsak bányászták a vasat, hanem ők maguk értékesítették a belőle készült portékákat. A közösség mégis szabadságra, adómentességre vágyott, az ehhez való jogukat pedig több különböző módon próbálták bizonyítani. 

Találtak ehhez egy “középkori” szabadságlevelet, aminek a hitelességét aztán másfél századon át próbálták bizonyítani. 

Kik élnek a Székelykő lábánál és miért nem székelyek? Hogyan határozza meg egy közösség identitását egy hamis okirat, és hogyan gyűrűzik be az identitáskeresés az épített örökségbe? A festői szépségű Torockó fehérre meszelt házai között keressük a feltett kérdésekre a választ a Hetedhét legújabb epizódjában. Ebben segít Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi oktató, akivel arról is beszélgettünk, hogyan sikerült Torockó látképét megőrizni olyannak, amilyen. 

0:00 Intro: na de hol van Vikiiii?

1:38 Székelyek laknak-e a Székelykő lábánál és ha nem akkor kik?

7:32 Álláshirdetés: vasbányászokat keresünk!

11:45 Vasérctől az ekevasig vezet a gazdagság útja

15:54 A szomszéd fűje és szabadságjoga

23:36 Egy igazi történelmi krimi, ármánykodással, külföldi befolyással, profi hamisítókkal

30:57 Az én házam, az én váram, az én identitásom

40:52 Mindenki tudja hol a helye

49:07 „Nem volt tehetségünk új házat építeni." Szerencsére.

56:32 Torockó, ahol az egész falu műemlék

1:03:39 Identitásképlet: a somodi kalács mellett az épületnek is helye van

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon: ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints: ⁠bit.ly/4gXhJns

Második részéhez érkezett a gróf Teleki Sámuelről szóló epizódunk. 

A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy éppen rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?

Mi vonzotta a vadász szenvedélyéről is híres grófot Afrika addig még ismeretlen vidékében? Hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra? És mi az, ami a legpontosabb tervezés mellett is váratlanul érte az utazókat? 

Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének második részét ismerheted meg ebből az epizódból.

0:00 Bevezető - avagy az első rész levezetője

1:56 Öntsünk tiszta vizet a pohárba: miért megy Teleki Afrikába?

9:55 Kapd elő az Afrika térképed!

11:34 Mit pakolj a bőröndbe ha Afrikába készülsz?

17:07 Valamivel tovább - avagy hogyan hazudj finoman a karavánodnak?

20:48 Te Teleki! Tudnál varázsolni egy kis esőt? - Persze, fogd meg a puskám!

25:26 Ha már itt vagyunk szaladjunk fel a Kilimandzsáróra

31:24 És akkor egyszer csak megpillantották a tavat

37:31 A varázsló és a vulkánja

41:47 Teleki, aki nem-csak-úgy-mellékesen afrikakutató

45:10 Senki nem lehet varázsló a saját monarchiájában

53:12 Vége

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:

 ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:

 ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

A Teleki család több tagjának nevéhez kötődnek nevezetes tettek. Nem csoda, hogy Teleki Sámuel sem akart kimaradni a sorból. Úgy döntött, hogy Afrikában keresi a hírnevet. De az is lehet, hogy csak egy jót akart vadászni. Vagy szerelemi bánat űzte messzi földre? Vagy rossz fát tett a tűzre és forróbb volt számára Bécs, mint Afrika?

Gróf Teleki Sámuel afrikakutató történeténének első részét ismerheted meg ebből az epizódból: kapcsolatát Rudolf trónörökössel, szerelmi viszonyait, de szenvedélyes vadászatairól is szó lesz. 

0:00 Csak úgy mellékesen: az afrikakutató Teleki történetét meséljük

1:27 Teleki Sámuel a Teleki Sámuelek között

5:46 A különc, aki matematikát tanul

8:18 Bepillantás egy háborúba

11:22 Mesterségem címere: monarchiapárti arisztokrata

17:35 Rezső és Samu örök barátsága

21:41 A sáromberki bozótgróf vadászszenvedélye

26:59 Sáromberke pompája

32:53 Na de hol a nő?

38:45 Ahol valami történik Teleki Samu ott van

45:12 Túl rövid? Túl hosszú? Írd meg!

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:

 ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

 Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:

 ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

Az ország nemzetközi stabilitását hivatott megerősíteni az a döntés, hogy Románia élére királyt helyezzenek. Az akkori előljárók pedig Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen mellett döntöttek, akit később I. Károlyként koronáztak királlyá. Na de milyen volt az akkori „király piac”? Egyáltalán hogyan volt érdemes királyt választani? És miért éppen Károlyra esett a választás? Első körben ezt tisztázzuk az epizódban.

Károly király és felesége, Carmen Sylva (igen ő az, aki Sisivel is barátkozott) karakteres személyiségek voltak. Önköltségen építették saját családi rezidenciájukat, a Peleș-kastélyt, ahol aztán szívesen láttak vendégül román és külföldi művészeket és értelmiségieket. Megfordult náluk Gustav Klimt is, az igazán szemfülesek ma is felismerhetik munkáit a Peleș-kastély falain.

De nem csak ezért izgalmas az épület, a környéken először volt benne elektromos áram, központi fűtés és központi porszívórendeszer!!! Na meg egy lélegzetelállító panoráma tetőablak is. Maradjunk annyiban, Károly szeretett tervezni, lakberendezni, a királyi teendők terhét – főleg hogy tényleg komolyan vette a rábízott ország vezetését –, ez enyhítette számára leginkább.

0:00 HEH? Azaz Hetedhét Erdély Határáról

3:06 Birodalmak találkozási pontján a két román fejedelemség, ami azért okoz némi bonyodalmat

14:58 Hajtörténeti intermezzo (ha túl hosszú az epizód, itt ugorhatsz)

16:29 Na de, mi a helyzet a „király piacon”?

18:54 Karl, az álruhában érkező király

24:40 A gyakorlatias király álmodozó királynéja

33:20 14 nyelvű ének, vita és káromkodás - vagyis a Peleș-kastély építése

42:50 Kastély a jövőből: árammal, meleg vízzel és központi porszívó rendszerrel

53:34 Gomba a kastély kincseinek védelmében

58:48 Mit keres Gustav Klimt a Peleș-kastélyban?

01:05:02 Felvágott nyelvű Eminescu és éhező Enescu a Peleș-kastélyban

01:10:21 Peleși nem szürke és poros, de hétköznapok

Vágó: Kristály Orsolya, hangmérnök Sebők Botond. Köszönjük a munkátokat.

Ha támogatnál bennünket megteheted a Patreonon:

 ⁠https://bit.ly/4ijEBNz⁠

 Ha feliratkoznál a hírlevelünkre, akkor a következő linkre kattints:

 ⁠bit.ly/4gXhJns⁠

Tudod, mi a közös Sisi, azaz Erzsébet császárnéban és Carmen Sylva, vagyis Erzsébet román királynéban? Többek között az, hogy mindketten rajongtak Herkulesfürdőért. De nem csak emiatt alakult ki barátság közöttük.  

Herkulesfürdő pompája az Osztrák Magyar Monarchia idején vetekedett Európa legnagyobb fürdőhelyeivel. Az arisztokrácia kedvenc fürdőhelye volt, mostanra viszont jóformán romokban hever. A Hetedhét Erdély podcast legújabb epizódjából megismerheted a monarchiabeli fürdőkultúra sajátosságait, sőt olykor furcsaságait is. De szó lesz a két Erzsébet királyné, Sisi és Carmen Sylva találkozásáról is.

Az epizód különlegessége, hogy közönség bevonásával, a Kolozsvári Magyar Napok idején rögzítettük. Köszönjük azoknak, akik eljöttek, a REFO Udvarnak pedig, hogy befogadta a rendezvényünket.

0:00 Egyszer volt, hol nem volt, a Kolozsvári Magyar Napok idején, volt egy élő podcastfelvétel

1:47 A két oláh lány fantáziáján is túl

13:44 Pihenni márpedig illik

16:37 Útjaink ketté válnak: vízi toilette avagy fürdői kihágások

30:20 Hörghurut mellé kalandok, avagy a fürdőbeli társasági élet

36:22 "Kurvilág" Herkulesfürdőn

47:29 Jó jó, de mit csinált itt Herkules?

50:23 A két Erzsébet találkozása

58:30 Herkulesfürdő tragédiája és egyebek

01:09:10 Szolgálati közlemények és köszik

A felvételkor arra buzdítottuk közönségünket, hogy ha tehetik támogassák a Herculane Project fiataljait, hogy folytatni tudják Herkulesfürdő ikonikus épületeinek megmentéséért folytatott munkájukat. Ha te is támogatnád őket ide kattints: https://bit.ly/42G6YjK

Ha pedig a mi munkánkat szeretnéd segíteni ide kell kattintanod: https://bit.ly/4ijEBNz

A Kolozsvári Magyar Napok idején hirdettünk egy játékot is azok számára, akik kitöltik a kérdőívünket. Köszönjük a Polis Könyvkiadónak és a Korzo Egyesületnek a felajánlott kiadványokat. A kérdőív továbbra is nyitott, érdekel a véleményed: https://bit.ly/hetedhét_kérdőív

Éééés, ha eljutottál idáig az olvasásban, akkor a hírlevelünkre is feliratkozhatsz, hogy például ne maradj le olyan képes tartalmakról sem, mint a monarchiabeli fürdőruhák divatját szemléző írásunk. bit.ly/4gXhJns

Orbán Balázs néprajzkutató szerint a Sóvidék Erdély mondákban leggazdagabb vidéke, és régi várromokból is akad pár. A parajdi sóbánya tragédiája kapcsán rengetegen ismerhették meg Sóvidék nevét, olyanok is, akik addig nem is hallottak róla. Ennek a régiónak egy kiemelkedő látványossága volt a parajdi sóbánya. Még a májusi első vízbetöréskor írt nekünk egy hallgatónk, arra kérve bennünket, tudósítsunk testközelből a tragédia körülményeiről. Sajnos erre nincs lehetőségünk, de már akkor eldöntöttük, hogy szeretnénk a Sóvidékről mesélni. 

A Sóvidék gazdaság- és kultúrtörténeti fogalom is, nevéből adódóan is sokban meghatározta a sóbányászat. Ebben az epizódban mesélünk a székelyföldi sóbányászatról és a székelyre vonatkozó sajátos jogrendszerről, a parajdi bánya történetéről és más még mindig látogatható nevezetességekről. De kiderül az is, hogy a székelység alapjáraton egy alulról szerveződő társadalom, mégha a történelem folyamán nem is ezt a kifejezést használták a jelenség kifejezésére. 

Hallgasd és meséld tovább! És ha teheted, látogass el Parajdra, foglalj szállást a községben, ezzel is támogatva a katasztrófa áldozatait. 

Most a mi munkánkat is segítheted. Készítettünk egy kérdőívet, hogy jobban meg tudjuk tervezni a következő évadot. Kérünk, ha van néhány perced, töltsd ki. Ha augusztus 25-e előtt megteszed, résztveszel egy ajándék sorsoláson is. Itt éred el a kérdőívet: https://linktr.ee/HetedhetErdely Köszönjük!

0:00 Bevezető

2:47 A parajdi sóbánya katasztrófájának története címszavakban

12:06 Mindennek a határán és mindennek a közepén: Sóvidék

15:54 Mi volt hamarabb: a székely vagy a só?

23:49 Amit a rómaiak meghagytak, abból a székelyek gazdagodtak

27:05 Középkor kiváltságokkal

33:21 A habsburgok természetesen ide is beteszik a lábukat

34:57 A parajdi sóbánya története

45:44 Közösségi várak, tündérek és özvegyasszonyok

1:01:07 Bánya nélkül, de törve nem 

1:05:09 Hetedhétre szóló hivatalos közlemények

Találkozz velünk és szólj bele a következő epizódba! Szó szerint, ugyanis a Kolozsvári Magyar Napokon tartunk egy közönség előtti podcastfelvételt, s szívesen odaadjuk a mikrofont. Gyere el a Farkas utcai templom mellé, a REFO udvarba augusztus 22-én, pénteken, 12 órakor! Részletek itt: https://linktr.ee/HetedhetErdely   

Bánffy Miklós egy igazi reneszánsz gondolkodású erdélyi nemes volt, aki egyszerre volt író, díszlet- és jelmeztervező, rendező és még politikusként is jeleskedett. Annak ellenére, hogy utolsó erejéig hazájáért és annak kulturális és politikai boldogulásáért élt és dolgozott, a sors nem volt túl kegyes hozzá. Mint ahogyan otthonához, a bonchidai Bánffy-kastélyhoz sem. A második világháborút követően Bánffy Miklós elvesztette vagyonát, osztályellenségként, nélkülözve élte napjait. Az Erdély Versailles-jaként emlegetett kastélyt pedig a visszavonuló német katonák felgyújtották. 

Évadzáró epizódjához érkezett a Hetedhét Erdély podcast. De már dolgozunk a következő részeken. Addig is hallgasd az eddig megjelenteket és kirándulj minél többet Erdélyben!

0:00 Erdély Versailles-jának története

13:24 Lépj be velünk a kastélyba

21:23 Pompában született Bánffy Miklós

25:49 Sissi beleszól a gyermeknevelésbe

28:47 A művészarcú, nagyvilági, reneszánsz műveltségű Bánffy Miklós, akit minden érdekel

36:43 Az államférfi Bánffy Miklós

42:20 Botrány: Bánffy Miklós szívét Váradi Aranka ejti rabul

46:36 Aki mindig visszatér

57:01 Az örök múzsa: Szilvássy Carola 

01:05:55 Bánffy Miklós legnagyobb bűne (szerintünk)

01:11:50 A égő kastéllyal összefonódó emberi sors

01:25:37 A méltóságos úr, aki 500 év után elhagyja Erdély földjét

01:29:39 Az összetört tükör darabjai és szezonzárás

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

Csíksomlyó mindig is Erdély egyik legfontosabb ferences központja volt. Mégsem erről a leghíresebb, hanem a templomban található csodatévő szoborról és arról, hogy évente több tízezer zarándokot vonz. Csíksomlyóra meg lehet érkezni gyalogosan, vonattal, autóbusszal. 

Meg lehet érkezni lélekben is. És meg lehet érkezni történetek által. 

Mesélünk ebben az epizódban a ferencesekről és legendákba illő csatáról is az unitáriusokkal. Megnézzük, mióta figyeli lágy tekintetével a Szűzanya szobra és a kis Jézus a híveket és milyen csodák kötődnek hozzá. Szóba kerül az is, hogy a mai hívek hogyan zarándokolnak el a helyszínre a pünkösd előtti napokban.

Hallgasd és meséld tovább!

0:00 A búcsú mint olyan, nem csak a csíksomlyóiaké

4:15 Szent Ferenc kisded nyája és a csíksomlyói tevékenységük

12:46 A kegytemplom és a tanulmányútra küldött építész

20:15 Kegyszobor megosztó eredettörténettel

26:36 A napba öltözött asszony, a csodálatos, az eretnekek ellenében megsegítő anya és a hozzá kötődő csodák

39:43 Szemek és lábak serege

45:00 A kegyszobor titkai: művészettörténészi viták és ámulatok

1:01:13 A vértelen csata?, ami mindent elindított

1:13:08 Keresztalják, csengettyűsök és bólogató keresztek

1:29:06 István pap híveinek elsőbbsége, egyházi jelképek és iskolás emlékek

1:40:28 Búcsú - második felvonás

1:48:14 Búcsújárás a kommunista rezsim idején

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre!

 Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

Derékszögű vonalzóval rajzolták meg Szamosújvárt a tervezésekor, a belvárosa pedig mai napig sajátos barokk jelleggel bír, bár maga a település már nem föltétlenül erről híres. Erdélyben mindenképpen egyedi, hogy egy várost nulláról tervezzenek és építsenek fel, Viki szerint a város kiegyensúlyozottan túldíszített, ha létezik egyáltalán ilyen, a barokknak egy messze földön egyedi változatát láthatjuk itt. 

Mindez pedig nem jöhetett volna létre az 1700-as években ideköltöző örmény családok nélkül. Az epizódot ezért az erdélyi örmények történetével kezdjük, de szó lesz a szamosújvári örmény nagytemplom úgynevezett Rubens-képéről is.

0:00 Nincs Szamosújvár örmények nélkül

6:08 Örményországból Erdélybe

16:30 Gregoriánus keresztények vs. római katolikusok, és a különbségekből adódó bonyodalmak röviden

24:26 Világosító Szent Gergely és tsai

27:05 A nullánól felépített város, az építészek álma: Szamosújvár

39:56 Az örmények nagy temploma, balsorsú toronnyal

48:23 Művészi igényesség és egy áhított Rubens-kép

55:57 Akkor Rubens vagy nem Rubens, ez itt a kérdés?

1:03:25 Az örmény identitás, Szongott Kristóf és az ángádzsábur leves

Kövess bennünket a közösségi médiában is (

Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre!

 Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.

A mára már több mint 380 millió feliratkozóval rendelkező MrBeast 2024-ben jó néhány youtuber társával a tordai sóbányában forgatott, amelynek ereményeként egy 20 perces videóban fedezik fel a „földalatti város” rejtelmeit, amit szerintük egy több mint ezer éves bányában építettek fel rejtett kamrákkal és alagútakkal.

Bár a videónak nem az volt a célja, hogy a tordai sóbánya történetét bemutassa, azért mégis úgy érezzük az erdélyi sóbányászat sokkal jelentősebb volt annál, hogy említést se tegyünk róla. Arra vállalkozunk tehát, hogy bemutassuk azt a több száz éven át alakuló bányászatot, amely Erdély gazdaságát sok esetben meghatározta. Fókuszban a tordai sóbányával, ami mára tényleg inkább egy a föld mélyében felépített futurisztikus erődítményre hasonlít.  

A só fontos, ezt támasztjuk alá számtalan érvvel. El tudod képzelni, hogy elmész a piacra és konyhasóval fizetsz a paradicsomért? Az ókorban ez is lehetséges volt. Azt leszámítva, hogy nem volt a piacon paradicsom. De volt olyan magyarországi királyné, aki férjétől sóbányát kapott ajándékba. Nem gyémántgyűrűt. Sóbányát! Arról nem is beszélve, hogy számtalan szabály, szokás kötődött a sóbányászat gyakorlatához. Aki sóvágásra adta a fejét annak le kellett mondania arról, hogy víg sanzonokat fütyülgessen munka közben, nehogy a bányarémet felébressze.

0:00 Bevezető

4:41 A rejtélyes idegen, aki kibérel egy bányát

9:31 Szörny úr és csapata

15:42 Ami MrBeast videójából kimaradt

19:07 Lehetett-e sóval paradicsomot vásárolni az ókorban?

23:50 Honnan származik ez a rengeteg só Erdélyben?

27:50 Sóbányászat Erdélyben az Árpád-korban

34:09 Sóhajósok, sókocsisok, sóvágok - és egyéb (só)állatfajták

43:11 A sóvágónak lenni nem sétagalopp, sem leányálom, de még férfiálom sem. Főleg, ha még a bányarém is színre lép

52:15 A bécsiek is beszállnának az erdélyi sóbányászatba

58:53 Ééééééés megérkeztünk a tordai sóbánya történetéhez is: ha csak ez érdekel, innen kapcsolódj be

1:02:29 Só helyett aranybányászat

1:07:38 Leszállunk a mélybe

1:09:15 A visszhang terem – Viki saját, Bea számára vérfagyasztó történetével

1:13:15 Emelőszerkezet terme, ahol mindig egy kicsit elszomorodunk

1:16:40 A gazdagok lépcsője, kiállításra tett kísérlettel

1:18:14 A két sztár(látványosság): Rudolf és Teréz (tárna)

1:24:20 Vissza föld fölé

1:26:56 Szerinted?

Kövess bennünket a közösségi médiában is (Facebokon vagy Instagramon), de ha semmiképpen nem szeretnél lemaradni további történeteinkről iratkozz fel a hírlevelünkre! Ha pedig tetszik a munkánk, támogass bennünket a Patreon-on.