
Sign up to save your podcasts
Or


Minden viccnek fele igaz, ahogy mondani szokás: Vlad Țepeș élettörténete tényleg szolgáltat alapokat a róla kialakult rémes képnek, és akár egy olyan vérszomjas alakot is elképzelhetünk személyében, mint amilyen Bram Stoker Draculája. A törcsvári kastély részleteiben tényleg hasonlít a Dracula gróf válogatott rémtettei című könyvben leírt várkastélyhoz, még akkor is, ha Stoker soha nem is járt Erdélyben. Így pontos leírást sem adhatott a kastélyról. Ami viszont biztos, hogy nem igaz, hogy Vlad Țepeș tulajdonosa vagy lakója lett volna a törcsvári kastélynak. Nem is bizonyítható, hogy járt volna ott.
A csillagok milyen sorozatos együttállása révén látogatják manapság turisták tömegei a törcsvári kastélyt Dracula otthonaként? Ki volt a Dracula gróf alakját ihlető Vlad Țepeș és tényleg annyira vérszomjas volt-e, mint ahogy róla pletykálták? Mi a törcsvári kastély igaz története? Miért szeretett bele Mária román királyné és milyen alakításokat végzett a kastélyon? Átverés vagy remek marketingstratégia a kastélyt a Dracula-sztorival eladni? Mindezekről az epizódban. Hallgasd, és ha tetszett meséld tovább.
Elérsz bennünket:
Facebook: www.facebook.com/hetedheterdely
Instagram: www.instagram.com/hetedhet.erdely/
Íratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le további epizódokról: https://bit.ly/4gXhJns
Mi köze van Erzsébet Amália Eugénia von Wittelsbachnak, vagy ahogy mindenki ismeri, Sisinek hárommillió, a századfordulón elültetett fához? Egyszerű a válasz: mind neki állít emléket. Ez alapján mondhatjuk, hogy Sisi az a történelmi személyiség, akinek a legtöbb emlékművet állítottak (mégha azok fák is) a magyar nyelvterület egészén, így Erdélyben is.
Hogyan alakult, hogy egy bajor hercegnő, akit nem szeretett a bécsi udvar, a magyar nép rajongását olyannyira elnyerte, hogy a magyar kormány halála után elrendelte, hogy tiszteletére parkokat, ligeteket hozzanak létre? Mi valós a róla őrzött képből és mi az, ami csak a kultuszteremtés eszköze? Egyáltalán mennyire ismerhetjük az igazi Sisit? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Hetedhét második epizódjában, és természetesen olyan helyszíneket is ajánlunk, amelyek még mindig őrzik Erzsébet királynő emlékét. Például a kolozsvári Erzsébet-hídat és a Fellegvárat, vagy éppen a sepsiszentgyörgyi parkot. Hallhatsz olyan helyekről is, ahol, bár szintén erős volt a Sisi iránti rajongás, a történelmi ügyködések erősebbnek bizonyultak, és mára már nyoma sincs a Sisinek állított szobornak.
Ha tetszett az epizód, meséld tovább!
Elérsz bennünket:
Facebook.
Instagram.
És ha még több történetet szeretnél, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!
Miért van Brassóban a világ egyik legnagyobb török imaszőnyeg gyűjteménye? Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, meg kell ismernünk a város egykori kereskedői jellegét, a 15-17. században itt élő szászokat, a céhek, kereskedők és patríciusok tevékenységét. Közben persze beszélhetünk arról is, hogyan alakították mindezek a város építészetét, hogy végül eljussunk a Fekete templomhoz, amely az európai gótika egyik legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. És nem mellesleg majdnem kétszász értékes török szőnyeget őriznek benne.
Megtalálsz bennünket:
Ha pedig még több történetet szeretnél iratkozz fel a hírlevelünkre ITT.
Borítókép: © Á. H. Szász Evangélikus Egyházközség Brassó
From the publisher's feed