Hogyan omlott össze a Fidesz rendszere április 12-én, és miért maradt vak a hatalom a saját bukására?Lakner Zoltán és Kéri László negyedéves rendes beszélgetésén a Tisza-párt kétharmados győzelmének anatómiáját tárják fel. Ebben az adásban nem a felszíni pletykákról, hanem a társadalom mélyén végbement tektonikus mozgásokról van szó. Kéri László szerint a Fidesz alól egyszerűen elfogyott a társadalmi bázis, és csak a puszta hierarchia, a médiafölény és a riogatás maradt .A videóból kiderül:- A március 15-i „lejátszás”: Miért volt ez a nap a választás valódi főpróbája, ahol eldőlt a két tömeg mérete és minősége? - Fáziskésésben a Karmelita: Miért csak az utolsó 24 órában próbálták felpörgetni a kampányt, és hogyan vesztettek el értékes napokat a propaganda fogságában? - A Tisza-szigetek titka: Hogyan vált a karitatív tűzifagyűjtés és a helyi szolidaritás valódi politikai erővé, amit a pesti elit sem értett? - Orbán Viktor csapdája: Miért képtelen a bukott hatalom az önkritikára, és miért menekül a revansvágyba a tények elismerése helyett? - Hirtelen ébredő elemzők: Szarkasztikus körkép azokról a szakértőkről, akik 16 évig nem látták az inflációt, de a meg sem alakult kormányon már számon kérik .Kéri László elemzése rávilágít: míg a kormányzati média „ukrán ügynöközött”, a Tisza-szigetek elvégezték a vidék politikai egyenjogúsítását.Iratkozz fel a Jelen csatornájára, és támogasd a független, tényalapú újságírást!

Milyen korszakát éli most az Orbán-rendszer, és mi lesz a miniszterelnök legsúlyosabb történelmi öröksége? Tóth Ákos Lakner Zoltánnal, a Jelen főszerkesztőjével beszélgetett a Jelen és a Partizán közös kiadásában megjelent, Félmúlt portrék című új kötet apropóján.Az elemzés rávilágít: az Orbán-rezsim 2022 óta a megnyúlt agónia szakaszába lépett, ahol a rendszer gazdasági és morális alapjai egyaránt recsegnek. Orbán Viktor beszédeiből mára eltűnt a nemzetnek szóló jövőkép; a politikai tét kimerül annyiban, hogy ő maga maradjon a miniszterelnök. A miniszterelnök valódi, különleges képessége nem az országépítésben, hanem a pusztító megosztásban rejlik – ahogy Lakner fogalmaz: ha bemegy egy húszfős terembe, úgy jön ki onnan, hogy az a húsz ember azonnal egymásnak esik.A beszélgetés során szóba kerül továbbá:- Miért jelent hatalmas kockázatot az országra nézve Orbán és Gyurcsány "halálpárosának" évtizedes szembenállása? - Mi a szerepe Angela Merkel "jóváhagyó félrenézésének" a magyar autokrácia kiépülésében? - Hogyan élednek újra a történelmi traumák, és miként hosszabbította meg az Orbán-rendszer a magyar társadalom "hideg polgárháborúját"? - Van-e esély arra, hogy a társadalom végre visszavegye az irányítást a politikai elittől? 📚 Értsd meg a jelent a félmúlt megismerésével! Lakner Zoltán új könyve és a Kijutunk című kiadványok megrendelhetők (akár csomagban is) a Jelen webshopjában: https://jelen.media/alakulhatott-volna-jol-is/Kövess minket a további tartalmakért, és iratkozz fel a csatornára!

16 év telt el azóta, hogy a NER és a korrupció fogalma összefonódott, de vajon elérkeztünk a rendszer végjátékához? A Jelenleg legújabb adásában Tóth Ákos és Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója járja körül a magyar politika és gazdaság legégetőbb kérdéseit. A beszélgetés során nemcsak azt elemezzük, hogy miért foszlott szét a korrupcióval szembeni társadalmi apátia, hanem azt is, hogy egy esetleges hatalomváltás képes-e valódi rendszerváltássá érni. A beszélgetés főbb csomópontjai:- A kenyér ára és a korrupció: Miért kezdte el zavarni az embereket a lopás most, hogy a reálbérek növekedése megállt, és Magyarország az EU legszegényebb tagjává vált? - Magyar Péter-jelenség: Hogyan vált a Tisza Párt a rendszer valós kihívójává, és miért más ez a politikai konstelláció, mint a korábbiak? - Vagyonvisszaszerzés és elszámoltatás: Mit lehet kezdeni a „lepapírozott” lopásokkal, a magántőkealapokkal és a 35 évre kiosztott koncessziókkal? - Mélyállam és a kétharmad hiánya: Lehet-e rendszert váltani feles többséggel egy olyan országban, ahol a gazdaság harmada NER-es szereplők kezében van? - Az EU és a jogállamiság: Miért késett el Brüsszel, és mi vár ránk, ha nem sikerül visszakormányozni az országot az európai fősodorba? „A király meztelen” – fogalmaz Martin József Péter, rámutatva, hogy a lojalitásra és központosításra épített autokrata modell gazdasági zsákutcába jutott. De vajon van-e visszaút a függőség kultúrájából egy demokratikus piacgazdaság felé? Tarts velünk az elemzésben!

Kijutunk-e abból az oktatási rendszerből, ami igazságtalan, szelektív és rossz minőségű oktatást biztosít a tanulóknak? Az Újratervezés podcast harmadik részében Ónody-Molnár Dóra és Radó Péter oktatáskutató az oktatás minőségének kérdését járja körbe.Sokat elárul a jelenlegi kormányzat hozzáállásáról, hogy az oktatási törvényből szinte teljesen kigyomlálták a „minőség” szót: míg a 2010 előtti utolsó állapotában 52-szer szerepelt a jogszabályban, a 2011-es törvényben ez a szám drasztikusan lecsökkent. Ez jól mutatja az állami szerepzavart, hiszen a hatalom ma már kizárólag a központilag rögzített elvárásoknak való megfelelést tekinti minőségnek. Radó Péter kíméletlenül elemzi, hogyan tette tönkre a rendőrminiszteri tempó az iskolai visszajelzéseket. A 2001-ben indult, eredetileg az iskolák fejlesztését szolgáló kompetenciaméréseket Pintér Sándor 2022 után egyfajta büntető teljesítménymenedzsment eszközként kezdte el használni, amit még a pedagógusok egyéni értékelésével is összekapcsoltak – ami szakmailag totálisan nonszensz. A magyar iskola mára egy fekete doboz lett: sem a szülők, sem a diákok, de még a pedagógusok sem kapnak valódi visszajelzést arról, hogy mennyire jó az, amit csinálnak. Adásunkból kiderül, miért szoronganak a diákok a magolásra kondicionált rendszerben , és miért az intézményi autonómia, valamint a szakmai elszámoltathatóság kombinációja az egyetlen kiút a jelenlegi bürokratikus mocsárból. 📌 TARTALOMJEGYZÉK / IDŐKÓDOK:02:44 - Eltűnt a "minőség" szó a törvényből: mit árul el ez a kormányzatról? 05:22 - Mi is a minőség, és kinek az elvárásait kell kiszolgálnia az iskolának? 09:47 - Szülői igények vs. állami diktátum: az iskolai autonómia jelentősége 17:14 - A munkaerőpiac nyomása: mik az irreális gazdasági elvárások? 23:33 - A kompetenciamérés eredeti, fejlesztő célja 2010 előtt 27:20 - Pintér Sándor rendőrminiszteri tempója: büntetőeszköz lett a mérésből 31:46 - Fekete dobozzá vált a magyar iskola: senki sem tudja, mi folyik bent valójában 35:52 - "12 év kuka" - Tényleg csak szorongást és felesleges magolást ad az iskola? 44:11 - A megoldás kulcsa: intézményi autonómia és szakmai elszámoltathatóság 51:08 - Lefojtott gazdaság, lefojtott oktatás: az állami beavatkozások ára 📖 AJÁNLÓ:Támogasd munkánkat a jelen.media oldalon, és rendeld meg a "Kijutunk?" című bookazint, amely a 2022 és 2025 közötti belpolitikai folyamatokat elemzi!

Miért érezzük úgy, hogy a magyar társadalom lassan egy évszázada egy folyamatos, hol fellángoló, hol befagyasztott polgárháborúban él? A Jelen podcastjában Lakner Zoltán és Kormos Lili vendége Hatos Pál történész, akinek legújabb, Hidegpolgárháború című kötete a Horthy-korszak kezdeteit és az 1918 utáni széthullott ország mindennapjait dolgozza fel.Ez az adás nem egy poros történelemóra. A beszélgetés kíméletlen pontossággal mutatja be, hogy a politikai emancipáció és a társadalmi integráció 1848 óta tartó kudarca hogyan ágyazott meg a mai napig velünk élő kasztosodásnak. Bár a mindenkori elit előszeretettel hivatkozik a nemzeti egységre, a tények azt mutatják, hogy a „belső ellenség” megkonstruálása mindig is jövedelmező hatalmi eszköz volt. Hatos Pál rávilágít: az 1920-as évek cinikus, sokszor felülről, titkos hálózatok által szított antiszemitizmusa sem egy természetes népi indulat volt, hanem a politikai és gazdasági térfoglalás eszköze.Tarts velünk, és ismerd meg a történelmi párhuzamokat! Főbb témáink:- Mítosz és valóság: Fehér terror, orgoványi erdő és a háttérállam – hogyan csináltak pénzt és hatalmat a gyűlöletből? - Társadalmi mobilitás helyett kasztrendszer: Miért maradt közömbös a magyar társadalom többsége a nagy sorsfordító időkben, és miért érezzük ennek hatását ma is az iskolarendszerben? - Karinthy és a Barabás-effektus: Miért dönt a tömeg újra és újra irracionálisan, a saját érdekeivel szöges ellentétben? - Evolúciós drive: Vajon a mai, végletesen polarizált szekértábor-logika nem más, mint a magyar polgár túlélési stratégiája egy kiszámíthatatlan világban? A történelem nem tanítómesterünk, és nem ad kész recepteket a mára. De ha megértjük, hogyan zúzták be azt a bizonyos történelmi kirakatot, talán kevésbé dőlünk be a mai politikai szimulációknak.+4📚 Ne felejtsd el elolvasni a Jelen legújabb, Kijutunk? című bookazinját, amelyben az elmúlt négy év magyarországi politikai változásait elemezzük a "depressziótól a reményig"! Megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

Lezárult a második világháború, a nagyhatalmak megegyeztek, ha úgy tetszik, az egész világ sorsáról. Jóformán azonban ki sem hűltek a fegyverek, háború tört ki Koreában, jött a kubai rakétaválság, a vietnámi háború, az öbölháború, a délszláv háború, folyamatos feszültség a Közel-Keleten.Hogy alakultak ki a második világháborút követő erővonalak? Milyen sikeres és kevésbé sikeres akciók jellemezték a Pax Americana korszakát? Mit csinált eközben Kína és Oroszország, hogy jutottunk el Jelcin külpolitikájától Ukrajana 2022-es megtámadásáig? Többek között ezeket az eseményeket tárgyalja legújabb könyve első felében Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár. Miközben a Hannibal ante portas a világpolitika eseményein keresztül próbál keretet adni napjaink értelmezéshez, a könyv második fele, Hírünk a világban címmel négy jelentős külföldi lap tizenötévnyi anyagát viszgálva mutatja be az Orbán-kormány és ezáltal Magyarország megítélését.A Jelennek adott interjújában Romsics Ignácot a sajtó szerepéről, a világháború lezárásában kódolt további konfliktusokról kérdeztük, továbbá arról is, hogy a megváltozott világunkban másképp kell-e közelítenie vizsgálata tárgyához egy történésznek.

A Fidesz közzétette országos listáját, amely többet árul el a kormánypárt belső állapotáról és kampánystratégiájáról, mint bármilyen hivatalos közlemény. Valódi generációváltás zajlik, vagy csupán a technokrata „háttéremberek” szorulnak ki a biztos befutó helyekről? A Jelenleg adásban Tóth Ákos és Vető Balázs politológus (Forrástársadalom Kutatóintézet) járják körül a legégetőbb kérdéseket:- Menekülés a listára: Miért maradtak le a biztos helyekről az egyéni jelöltek, és miért tűnik úgy, hogy a pártvezetés már a választási vereség utáni parlamenti túlélésre készül? - A Navracsics-dilemma: Mit jelent a miniszter beismerése a TISZA Párt 10-12 százalékos vezetéséről, és hogyan illeszkedik ez a brit konzervatívoktól eltanult „káosz-stratégiába”? - AI-háború és félelemkeltés: Hol van a határa a kampányretorikának, amikor már kivégzéseket imitáló videók jelennek meg a kormánypárti kommunikációban? - Stratégiai csapdák: Hogyan válhatott az orosz olajfüggőség és az Ukrajnával szembeni keménykedés a Fidesz utolsó kampányfegyverévé? Iratkozz fel csatornánkra, és támogasd a független újságírást!Vásárold meg legújabb bookazine-unkat, amiben részletesen elemezzük, hogy hogyan jutottunk el a 2022-es depressziótól oda, hogy reális esélye van a kormányváltásnak! Megrendelhető itt: https://jelen.media/kijutunk/

„Valahogy az alagút végéhez eljutunk majd a végére” – mondja Krekó Péter a beszélgetés elején, de a kérdés az: mi vár ott ránk? Fény vagy egy újabb fal?A Jelen Podcast legfrissebb adásában Lakner Zoltán és Krekó Péter, a Political Capital igazgatója nem kevesebbre vállalkozik, mint a magyar politikai valóság „varáztalanítására”. Megkerülhetjük-e az illúziókat, amikor a 2026-os választások tétjéről beszélünk? Egyáltalán: létezik-e még tiszta választás egy olyan rendszerben, amely a bizonytalanságot és a kiszámíthatóság hamis ígéretét használja fegyverként?A beszélgetés főbb csomópontjai:- Hízelgés-diplomácia: Hogyan lavírozik az Orbán-kormány a globális érdekek és a transzatlanti fordulat árnyékában?- Értékelvű realizmus: Miért nem elég a puszta technokrata megközelítés a demokrácia védelmében?- A bizonytalanság ára: Miért kellene újratanulnunk a demokratikus bizonytalanság tűrését a „bebetonozott” stabilitás helyett?Ez a beszélgetés nem politikai jóslat, hanem mélyelemzés azoknak, akik a felszín alatti összefüggésekre kíváncsiak, és nem érik be a napi pártpolitikai adok-kapokkal.Olvasd el a részleteket arról, hogy hogyan jutottunk el 2022 depressziójától mostanra oda, hogy van remény a kormányváltásra. Rendeld meg a bookazine-t itt: https://jelen.media/kijutunk/Iratkozz fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradj le a legújabb elemzésekről!

Kijutunk-e abból a végletekig központosított, igazságtalan és rosszul teljesítő oktatási rendszerből, amelyet a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben felépített? Az Újratervezés című ötrészes podcast sorozatunk első epizódjában a legfontosabb alapkétdést tesszük fel: valójában kié az iskola?Bár a kormányzati retorika olykor az egyházi vagy magániskolák autonómiáját hirdeti, a valóság az, hogy az állam mindent bekebelezett és túlszabályozott. A pedagógusok mellé hivatalnokokat állítottak, a tankerületek pedig a központi akarat puszta végrehajtói lettek.Ónody-Molnár Dóra és Radó Péter oktatáskutató nem a múlt sebeiből, hanem a jövő lehetőségeiből indul ki. Megbeszélik, hogyan lehetne felszámolni a jelenlegi káoszt , miként kaphatnák vissza a döntési jogokat a helyi közösségek, az önkormányzatok és a valódi felhatalmazással rendelkező iskolaigazgatók. Tények és szakmai érvek mentén vázolják fel azt is, mi a különbség a 2010 előtti szétaprózódott rendszer és egy egészségesen decentralizált, esélyteremtő modell között.📌 TARTALOMJEGYZÉK:- Kié az iskola? Kisajátítás helyett az állampolgárok közössége - A jelenlegi helyzet: teljes állami túlszabályozás és látszatautonómia - A 2010 előtti rendszer hibája: nem a decentralizáció, hanem a szétaprózódás - A szemfényvesztő tankerületek: kinyújtott kormányzati kar a pedagógusok torkán - Ki garantálja a minőséget, ha nem az állam? - Bábok vagy vezetők? Az iskolaigazgatók és a tantestületek valódi felhatalmazása - Hová tűnik a pénz? A normatív finanszírozás vs. a jelenlegi buta "input" rendszer - Iskolaszerkezet és iskolahálózat: miért kell az egységes állami szabályozás és a helyi döntés? 47:52 - A szakképzés drámája: miért kell azonnal visszaintegrálni a közoktatásba? - Szükség van-e önálló Oktatási Minisztériumra?Keresd a Jelen "Kijutunk?" című bukazinját, amely a 2022 és 2025 közötti belpolitikai eseményeket elemzi, és arra keresi a választ, hogyan jutott el az ellenzéki közvélemény az apátiából a reménykedésig! https://jelen.media/kijutunk/🔔 Ha tetszett a beszélgetés, iratkozz fel a csatornánkra, és támogasd a független újságírást egy szuper lájkkal!

A magyar politika szintet lépett: ahol a tények elvéreznek, ott marad a hergelés és a karaktergyilkosság. Miközben a közvélemény figyelmét Magyar Péter állítólagos szexvideójával és a „karmelitás” titkosszolgálati módszerekkel igyekeznek lekötni, a háttérben egy sokkal súlyosabb, húsbavágó valóság körvonalazódik. Gödön ugyanis kiderült: a Samsung-gyár környezetszennyezése nem csupán elméleti fenyegetés, hanem tízezrek egészségét érintő rendszerszintű mulasztás.

A Jelenleg új adásában Galgóczi Eszterrel (Forrás Társadalomkutató Intézet) és Tóth Ákossal (Jelen) járjuk körül a legfrissebb eseményeket:

🔹 A magánszféra mint politikai fegyver: Miért vált a lejáratás a kormányzati kommunikáció alapvetésévé, és hogyan reagálnak a választók a szexvideós vádakra egy olyan országban, ahol a „kocsmai stílus” lett az új norma?

🔹 A Samsung-gate és a „mérgező” kormányzás: Miért hallgatták el évekig a gödi akkumulátorgyár egészségkárosító hatásait, és miért ér többet a propaganda, mint a lakosság biztonsága?

🔹 A jogállam zárójelbe tétele: Beszélünk a legújabb rendeleti kormányzásról is, amely akár bírósági ítéleteket is képes felülírni – legyen szó környezetvédelemről vagy politikai érdekekről.

🔹 Választási esélylatolgatás: Hogyan alakítja át az ellenzéki térfelet a Tisza Párt előretörése, és marad-e tere a szakmaiságnak a hergelés zajában?Tartsanak velünk a mélyfúráshoz, mert a felszín alatt dől el az ország sorsa.

👉 Iratkozzon fel a Jelen csatornájára, hogy ne maradjon le az elemzéseinkről!

👉 Támogassa a független újságírást: https://jelen.media/tamogatas/

👉 Olvassa el a kapcsolódó cikkeinket a jelen.media oldalon!