Vége a liberális demokrácia aranykorának, vagy csak egy nehéz időszakon kell „átevickélnünk”? Míg a német és osztrák technokrata elit a régi receptekkel próbálja túlélni a válságokat, a szélsőjobb (AfD, FPÖ) már nemcsak a protestszavazókat gyűjti be, hanem identitást és közösséget kínál a szorongó választóknak.A Jelen Podcast legújabb adásában Lakner Zoltán vendégeivel, Kováts Eszter politológussal és Győri Gábor politikai elemzővel veszi górcső alá 2025 végén a nyugati szomszédainknál zajló drámai átrendeződést. Miért nem működik már a Merkel-korszak „mindent megoldunk okosban” stratégiája? Hogyan vált a politika puszta „szorongásmenedzsmentté”? És miért szavaznak már a nők is tömegesen a korábban férfiasnak tartott radikális jobboldalra?Témák az adásból:- Technokraták vs. Populisták: Miért tehetetlen a bürokratikus német elit (Scholz, Merz) az érzelmekre ható AfD-vel szemben? - A "tűzfal" lebomlása: Meddig tartható fenn a karantén a szélsőjobbal szemben, ha ők válnak a megkerülhetetlen erővé? - Identitás vagy szakpolitika: Miért nem érdekli a választókat, hogy a szélsőjobb gazdasági programja nekik is fájna? - Covid és klíma: Hogyan csatornázta be a járványkezelés és a zöldpolitikával szembeni dühöt az FPÖ és az AfD? - Jövőkép nélkül: Van-e B-terve Európának, vagy csak sodródunk a következő katasztrófa felé?Ha fontos számodra a független, elemző újságírás, támogasd a Jelent, és iratkozz fel a csatornánkra! 👉 https://jelen.media/tamogatas/

"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad" – a magyar közoktatás mára egy kasztrendszerré merevedett, ahol a kitörés esélye gyakorlatilag megszűnt. Radó Péter oktatáskutató a Jelen podcastjában kíméletlen látleletet ad arról, hogyan betonozza be a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolarendszer, és miért vetít ez előre egy latin-amerikai szintű összeomlást.A beszélgetésben Ónody-Molnár Dórával elemzi, miért lett csend a pedagógustüntetések után: a béremelés csak elfedte a bajt, vagy az ellenállás fáradt el végleg? Radó rámutat: miközben a kormányzat "izompolitizálást" folytat – fenyeget és utasít, de kormányozni képtelen –, a középosztály kimenekült az állami rendszerből, magára hagyva a leszakadó rétegeket egy latin-amerikai típusú, szegregált modellben.Miközben a világ elhúz mellettünk, a magyar iskola a 21. század kihívásai helyett a nagyszülők múltjára készíti fel a gyerekeket. Van-e még visszaút, vagy tényleg elértük a gödör alját?Témák a beszélgetésben: – A béremelés illúziója: miért hallgattak el a pedagógusok? – A kifulladás anatómiája: meddig lehet "forradalmi lázban" élni? – A Tisza Párt és az oktatás: van-e új politikai remény? – A nagy menekülés: hogyan hagyta cserben a középosztály az állami iskolát – Rendszerváltás az iskolában: az állam és a politika kipaterolása – Kasztrendszer Magyarországon: a mobilitás vége – Múltba néző iskola: miért nem a jövőre készítjük a gyerekeket?– Pazarlás és káosz: az iskolaszerkezet ésszerűtlenségei – "Izomkormányzás": miért csak erőből tudnak politizálni? Támogasd a Jelent! Ha fontos neked a független, tényfeltáró újságírás, és szeretnéd, hogy továbbra is ilyen mélységben foglalkozhassunk a közéletet meghatározó ügyekkel, támogasd munkánkat! 👉 https://jelen.media/tamogatas/

Hogyan lesz egy elismert jogállamiság-kutatóból egyik napról a másikra egy „titkos hálózat” vezéralakja és a haza ellensége? A NER propagandamédiája ezúttal Bárd Petrát pörgette ki, hogy rajta keresztül támadja Magyar Pétert. A vád szerint egy CEU-s háttérhatalom tagjaként áskálódik Magyarország ellen – a valóság azonban az, hogy az érintettek még csak nem is ismerik egymást.A Jelen Podcast adásában Ónody-Molnár Dóra vendégei Bárd Petra jogász és Tóth Balázs ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.Miről lesz szó?- A karaktergyilkosság anatómiája: Hogyan épít fel a sajtó egy teljes álvalóságot, és mit érez az ember, amikor a nyaralása közben szembesül a róla terjesztett gyűlöletkampánnyal? - Stratégia a túlerővel szemben: Miért nem elég, ha „igazad van”? Tóth Balázs beavat minket a sajtóperek kulisszatitkaiba: hogyan kell sakkozni a szűk határidőkkel és kiválasztani a megfelelő célpontot a média-túlerővel szemben.- A jogi győzelem határai: Bár a pereket sorra nyerik, a hazugság gyorsabban terjed, mint a helyreigazítás. Mennyit ér az ítélet, ha a sérelemdíjak összege nem visszatartó erő, és a hatalom sokszor egyszerűen figyelmen kívül hagyja a döntéseket?A gyűlölet ára: Amikor a politikai lejáratás fizikai fenyegetéssé válik – Bárd Petra a névtelen, halálos fenyegetésekről és a rendszer morális rombolásáról is őszintén vall.

Milyen a valóság ott, ahol a Fidesz a szavazatok közel 100%-át kapja? Miért tartanak ki a legszegényebbek egy olyan rendszer mellett, amely magukra hagyta őket?Ónody-Molnár Dóra vendége Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, aki az elmúlt hónapokban kamerával járta az ország legfideszesebb településeit. A videó nem csupán egy politikai beszámoló, hanem mélyfúrás a magyar vidék valóságába: a propagandától hangos, de reménytől csendes falvakba, ahol a közmunka gyakran nem szociális háló, hanem a politikai lojalitás feudális eszköze.Miről lesz szó az adásban?- A nyomor pszichológiája: Bedő Dávid megrázó élményeiről mesél – köztük arról a tiszaburai férfiról, aki zokogva vallotta be, hogy lehetetlen megélni havi 100 ezer forintból, mégis a rendszer foglya.- Propaganda vs. Valóság: Hogyan épül be a „Karmelitából kiadott” üzenet azoknak a mindennapjaiba, akikhez a valóság hírei nem jutnak el , és miért hiszik el sokan, hogy a Fidesz nélkül összedőlne a világ.- Stratégiai áldozat: Miért döntött úgy a Momentum, hogy nem indul a 2026-os választáson?. Bedő Dávid őszintén beszél a döntés hátteréről, a kormányváltás esélyeiről és arról, miért okozott emberi csalódást Cseh Katalin indulása.Ez a beszélgetés túlmutat a pártpolitikán: arról szól, hogyan lehet lebontani a félelem falait, és van-e út a politikai apátiából a cselekvés felé.Támogasd a Jelen munkáját! Hogy továbbra is feltárhassuk a retorika és a valóság közötti szakadékot, szükségünk van Rád. 👉 Iratkozz fel és támogass minket: jelen.media/tamogatas

Vajon politikai amatőrök gyülekezete vagy a jövő szakértői kormánya formálódik a szemünk előtt? Lakner Zoltán évzáró és jövőbe tekintő vendége Kéri László politológus, akivel a 2025-ös év legfontosabb politikai és társadalmi folyamatait elemezték a Jelen podcastjában.Kéri László szerint, ami most történik, az több puszta ellenzékváltásnál: ez a „40-esek lázadása”. Egy olyan generációé, amely a saját szakmájában – legyen szó oktatásról, egészségügyről vagy versenyszféráról – profi, és megelégelte, hogy a politika hozzá nem értő módon avatkozik be az életébe.A beszélgetés főbb témái:- A Tisza Párt jelöltjei: Miért előny, ha valaki „politikai amatőr”, de a saját területén 15 éves tapasztalata van? - Generációváltás vagy rendszerváltás? Hogyan söpörheti el a technokrata düh az elhasználódott politikai elitet? - A Fidesz „történelmi bűncselekménye”: Kéri László elemzése arról, hogyan tékozolta el a kormány a rendszerváltás óta a legszerencsésebb történelmi konstellációt.- Orbán Viktor pánikreakciója: Miért nem működik már a brüsszelezés és a régi kommunikációs panelek ismételgetése? - Van remény 2026 után? Párhuzamok az 1945 utáni újjáépítéssel – ha akkor sikerült a romokból talpra állni, most miért ne sikerülne? Kéri László kíméletlen diagnózist ad az Orbán-rendszer 16 évéről, amely szerinte mára súlyos legitimációs deficittel küzd, miközben a társadalmi polarizáció és a valóságtól való elszakadás soha nem látott méreteket öltött.

Magyarországon az orbáni gazdaságpolitika hibái felszínre kerültek: áll a gazdaság, hároméves stagnálásban vagyunk, és miközben Orbán Viktor „vén tengeri medveként” pózol a viharos vizeken, a hajó valójában egy sötét alagút felé tart. Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Tóth Ákos keresi a választ: van-e még remény a kiútra, vagy végleg beleragadunk a 15 éve épülő posványba?Ebben az adásban nemcsak a számokról beszélünk – bár a tény, hogy évente közel 4000 milliárd forintot költünk csak kamattörlesztésre (ami vetekszik az egészségügy teljes költségvetésével), önmagában is dermesztő. Megvizsgáljuk a gyerekvédelmi rendszer rendszerszintű összeomlását, a Szőlő utcai botrány politikai következményeit, és azt is, miért fél a Fidesz januári listát állítani a Tisza Párttal szemben.A videó főbb témái:– Megvan-e még a remény? Szeptembertől decemberig.– Az orbáni pangás három köre: miért nem működnek a régi módszerek? – A tollvonással megváltoztatható elnyomórendszerek: van-e gyors kiút? – Hitelek unokáink terhére: Kína, Amerika és a drága magyar különút.– A Szőlő utcai botrány és a gyerekvédelem politikai csődje.– Miért bizonytalan a Fidesz a saját jelöltjeiben? – Mi a tét? A kontroll visszavétele a saját sorsunk felett

Kormányváltó hangulat van az országban: a biztos szavazók között már két számjegyű, nagyjából 10-12 százalékos előnnyel vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt.Az Iránytű Intézet friss, nagymintás (5000 fős) kutatásából kiderül, hogy a kormánypárt nemcsak a 18-29 éves korosztályt veszítette el drasztikusan, hanem a Tisza olyan bázisokba is betört, amelyek hagyományosan a Fidesz hátországát jelentették: a kistelepülésekre és az idősek körébe. Míg a 30 év alattiaknál a Tisza ötször erősebb a kormánypártnál, addig a falvakban is már hibahatáron belüli a különbség.A Jelen podcast adásában Pék Szabolccsal, az Iránytű Intézet vezető elemzőjével Ónody-Molnár Dóra járja körbe a számok mögötti valóságot:- A generációs szakadék: Hogyan vált a 30 év alattiak 60 százalékának egyértelmű választásává a Tisza, miközben a Fidesz támogatottsága ebben a körben alig éri el a 12 százalékot? - Vége a vidéki dominanciának? Miért nem működik már a kistelepüléseken a korábban betonbiztos fideszes recept, és hogyan tudott a Tisza 32 százalékra feljönni a falvakban?- Politikai öngólok: Mennyit ártott a kormánypártnak a „poloska-stratégia”, Lázár János „szlovákozása”, vagy a határon túli magyarokba való belerúgás? - A gravitációs mező: Mi maradt a régi ellenzéki pártokból? Miért áll 0 és 1 százalékon a DK a fiatalok és a harmincasok körében? Az adásban elemezzük a pártok tartalékait, a választókerületi esélyeket és azt a 15 százaléknyi bizonytalan szavazót, aki bár biztos elmenne választani, még nem tudja (vagy nem mondja meg), kire voksolna.

Miközben a kormány évek óta a családpolitikát sulykolja a nők legfőbb érdekeként, a valóság ennél sokkal kijózanítóbb. A Magyar Nők Szövetsége és a Forrás Társadalomkutató Intézet friss felmérése rávilágít a férfiak dominálta politika és a magyar nők valósága közötti szakadékra: a nők nem a kormányzati propagandától várják a megváltást, hanem a mindennapi létbizonytalanság, az alacsony bérek és az összeomló egészségügy szorításában élnek.Tóth Ákos vendégeivel, Alföldi Andreával (Magyar Nők Szövetsége) és Galgóczi Eszterrel (Forrás Társadalomkutató Intézet) azt elemzi, miért bukott el a Fidesz nőpolitikája, és miért bizonyultak Novák Katalinék egyszerű pártkatonáknak a nők valódi képviselete helyett.🔍 Témáink a videóban:- Párhuzamos valóságok: A férfiak (és a politikusok) szerint a "családpolitika" a nők legfontosabb ügye, miközben a nőket az erőszak elleni fellépés és a megélhetés aggasztja leginkább.- Egészségügyi katasztrófa: A nők 52%-át súlyosan érinti az ellátáshoz való hozzáférés hiánya – a férfiaknak erről fogalmuk sincs.- A "családbarát" kormányzás hazugsága: Miért nem demográfiai program, hanem a felső-középosztálynak szóló pénzosztás a Fidesz családpolitikája?.- Hol vannak a nők? Miért támogatnák a férfiak nagyobb arányban a női miniszterelnököt, mint maguk a nők?.- Varga Judit és az Isztambuli Egyezmény: Így lett "hiszti" a nők védelméből a kormányzati kommunikációban.A beszélgetés rávilágít: Magyarországon nemcsak női politikusokból van hiány, hanem olyan politikából is, amely nem ablakpucolásnak vagy süteménysütésnek tekinti a női létet.

A kormány folyamatosan átírja a saját költségvetését, de közben bírsággal fenyegeti azokat az önkormányzatokat, amelyek a legkisebbet tévedik a tervezésben. Abszurd? Az. De a helyzet ennél súlyosabb: mára az állam nettó befizetővé tett sok települést, és a kivéreztetés elérte azt a szintet, ahol már a politikai lojalitás sem kifizetődő.A 13. kerület az Alkotmánybírósághoz fordult, de vajon van-e még értelme a jognak egy kézi vezérlésű rendszerben? Tóth Ákos vendége Kákai László szociológus, politológus, a Pécsi Tudomány Egyetem professzora, akivel a magyar önkormányzatiság helyzetét elemeztük végig.A rendszer elérkezett a végjátékhoz. A pénz elfogyott, az uniós források elapadtak, és a „fogd be a szád, és kapsz pénzt” alku már a fideszes polgármesterek számára sem feltétlenül működik. A vidéki településeken az alapvető szolgáltatások (víz, szemét, infrastruktúra) omladoznak, a helyi vezetők pedig kezdik belátni: a kormányra való utaltság már nem garancia a fejlődésre, csak a túlélésre.A beszélgetés tartalmából:- A kapanyél is elsül: Miért érdemes perelni a kormányt, még ha az AB nem is tűnik függetlennek? - Lopakodó centralizációból nyílt fosztogatás: Hogyan felezte meg az állam az önkormányzatok bevételeit 2011 óta? - Nincs hova hátrálni: Miért nem lehet ezt a rendszert már toldozni-foldozni, hanem teljesen újra kellene gombolni? - Lázadás a hátországban: Amikor a fideszes polgármesterek rájönnek, hogy a kormány őket is cserbenhagyta.

Mi történik egy gyerek agyával, ha fél a hibázástól? A kutatások szerint blokkolja a tanulást. Míg a magyar közoktatás a „mi az, amit nem tudsz?” elvre és a szorongásra épít, addig tőlünk pár száz kilométerre, Bécsben már azt tanítják: a hiba nem végállomás, hanem a fejlődés motorja.A Jelen Podcast és Ónody-Molnár Dóra vendége Kósa Mónika jogászt, iskolalapítót és Montessori-pedagógus, aki a bécsi Lyra Montessori Lichtenthal iskola vezetőjeként testközelből látja a különbséget. Ebben az epizódban arról beszélgetünk, hogyan teheti tönkre a kudarckerülés egy egész generáció jövőjét, és miért lesznek életképtelenek a lexikális tudással tömött diákok a mesterséges intelligencia korában.Nemcsak pedagógiáról, hanem társadalmi túlélésről van szó: hogyan neveljünk olyan gyerekeket, akik mernek vállalkozni, újrakezdeni és kreatívan gondolkodni – még akkor is, ha a rendszer ellenük dolgozik?Témák a videóban:⏱️ 03:00 – Miért nem terjedt el itthon a Montessori, és miért tarolt a Waldorf? ⏱️ 11:00 – A nagy osztálylétszám nem átok, ha jól csinálják: így működik a közösségi tanulás.⏱️ 17:15 – Generációs szorongás: Miért félnek a magyar diákok, és hogyan méri ezt a svájci agykutatás?.⏱️ 26:00 – Vállalkozói szellem vs. magyar valóság: „Nem vagy vállalkozó, amíg nem mentél egyszer csődbe”.⏱️ 40:50 – Plan Z: Ausztria válasza az oktatási válságra és a migrációs kihívásokra.⏱️ 56:00 – Lehet-e alulról forradalmat csinálni a NAT árnyékában?.⏱️ 01:06:00 – AI és oktatás: Amikor a ChatGPT írja a leckét, mi marad a tanár feladata?