Lili aktív, mosolygós, kitűnő tanuló és tehetséges sportoló gyermekből kamaszkorára csendes, visszahúzódó és egyre vékonyodó lánnyá vált. Kívülről nézve érthetetlen, hogy mi történt vele – mi történt benne?

A podcastepizódban erre a kérdésre keresi a választ szerkesztőnk, Czelleng Réka (szociológus, képzésben lévő családterápiás konzulens) és vendégei: dr. Bogár Nikolett, PhD (gyógyszerész, családterápiás konzulens jelölt) és Szabó Tamara (tapasztalati szakértő, pszichológus hallgató, képzésben lévő családterapeuta) egy fiktív, mégis ismerős család történetén keresztül.

Az evészavarok témájának kapcsán – fókuszban az anorexia nervosa -- érintik az autonómia, a transzgenerációs családi üzenetek és a társadalmi struktúrák dinamikájának megjelenését egy elsőre individuálisnak tűnő tünet kapcsán. A beszélgetésből az is kiderül, hogy miért a családterápia az elsődlegesen ajánlott terápiás forma a protokoll szerint és, hogy hogyan támogatja a résztvevőket erőforrásközpontú, cselekvő gondolkodásával.

Az evészavarok kialakulását bio–pszicho–szocio–egzisztenciális dimenziókon keresztül vizsgálva az is szóba kerül, hogy a test kontrollálása mint eszköz, hogyan és milyen üzeneteket enged közlésre.

Az evészavarokra is elmondható, hogy a gyógyulásban fontos szerepe van a mihamarabbi segítségnyújtásnak. A podcast végén a szakértők gyakorlati tanácsokat és ajánlásokat tesznek a témában érintettek számára a probléma észlelése utáni „hogyan tovább” fázisra reagálva.

Néhány honlap a témában:
Belvárosi Evészavar Műhely: https://anorexiabulimia.hu/
Evészavarokról: https://eveszavarokrol.hu/

A szociális ágazat kétségkívül válságban van, a szektor kivéreztetése azonban hosszú évtizedeken át zajló töretlen folyamat. Egyáltalán miért marad meg valaki ezen a forráshiányos területen, ahol a jogszabályi környezet is egyre nehezebb helyzetbe hozza az itt dolgozókat? Köves Ferenccel a sajátos nehézségekről és az apró örömökről Fáber Ágoston beszélgetett.

Sokak számára a szociális szektor dolgozói jelentik a legvégső segítséget. A területen azonban a legkülönfélébb érdeklődésű és végzettségű emberek dolgoznak, ami egyszerre előny és hátrány is lehet. Előny, mert azáltal, hogy számos részterületen nem előírás a szakirányú végzettség, sőt, bizonyos állásokat végzettség nélkül is be lehet tölteni, és így a szociális ágazatban ideig-óráig orvosolni lehet a munkaerőhiányt. Hátrány is azonban, mert mégis sokkal több jól képzett szociális munkásra lenne szükség – bár a hazai szociális munkások még így is vannak olyan képzettek és főleg innovatívak, mint Európában bárhol. Köves Ferenc szociális munkást és szociálpedagógust, egy budapesti szociális intézmény vezetőjét Fáber Ágoston kérdezte az ágazat általános helyzetéről és arról, hogy melyek azok a dolgok, amelyek a legnagyobb nehézséget okozzák szakmailag és emberileg. Végül Ferge Zsuzsa gyakran ismételt mondása is megerősítést nyer: egy társadalom fejlettségi szintje azon mérhető le a legjobban, hogy miképpen bánik az elesettekkel.

A szociológia mint tudomány mind a mai napig rendkívül sokszínű képet mutat. Egységes arculat helyett az elméletek és a módszerek sokfélesége jellemzi. Sőt, még a szociológia meghatározása vagy az alapfogalmai körül sem alakult ki konszenzus. A szociológusok különbözőképpen vélekednek arról, hogy például egy szociológiai elméletben szükség van-e cselekvőre, és ha igen, akkor inkább racionálisan vagy inkább nem racionálisan cselekszik-e.

Éber Márk szociológussal arról beszélgettünk, hogy miképpen látjuk ma a szociológia helyzetét, és valószínűleg jóval több kérdést hagytunk nyitva, mint amennyit sikerült megválaszolnunk.A szociológiát sokan sokféleképpen művelik, ahogyan a szociológus végzettség is a munkapiac számos területén használható. A sokféleség azonban már-már a szétaprózottság képét mutatja, mivel a szociológusok között a legalapvetőbb kérdésekben sincs konszenzus. Egyáltalán mire jó a szociológia? Hogyan lehet meghatározni? Milyen szociológusi szerepek alakultak ki az elmúlt évtizedekben? Ezekre a kérdésekre nem született egységes válasz, ezért inkább érdemes úgy feltenni a kérdést a szakma minden művelőjének, hogy számára mit jelent a szociológia, és ő maga milyen alapfogalmakat, elméleti keretet és kutatási módszertant használ egy adott kutatáshoz. Ezeken a kérdéseken túl Éber Márk Áron szociológussal Fáber Ágoston arról is beszélgetett, hogy mi a különbség tudományos teljesítmény és karrier között, a vulgárpszichológia mintájára létezik-e vulgárszociológia, és hogy a szociológus csak azért kritizál-e, mert valamilyen lelki baja van.

A Kék Egyenlőség podcast legújabb adásában András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta segítségével a maga konkrétságában vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy mi is történik a pszichológus rendelőjében. Áttekintjük az egész terápiás folyamatot attól a kérdéstől kezdve, hogy a segítséget kereső hogyan talál magának megfelelő szakembert, egészen odáig, hogy lezárul a terápiás folyamat. Mindeközben az alábbi lényeges felvetésekre is igyekszünk választ adni: Mennyire szólhat bele a terapeuta a páciens életébe? Hogyan hat a páciens meglévő emberi kapcsolataira egy terápiás folyamat? És mikor mondható sikeresnek egy terápia?

András Felícia felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológussal, pszichoterapeutával immáron a harmadik adásban nyerhetünk betekintést a pszichoterápia rejtelmeibe. Bár ma már egyre elfogadottabb terápiás segítséget kérni, olykor a terápiás munkában részt vevő páciensre még mindig „bolondként” tekint a környezete, illetve az ország bizonyos részein továbbra is kifejezetten nehezen hozzáférhető ez az egészségügyi szolgáltatás. Az adásban érintünk különböző akkreditált egyéni és csoportos pszichoterápiás módszereket (például pszichodráma, csoportanalízis, pszichodinamikus mozgás- és táncterápia), és arra is kitérünk, hogy mi számíthat „hibának” a pszichoterápiás folyamatban a szakember részéről. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet ezt a pácienssel megbeszélni? Ezzel összefüggésben konkrét szakmai és etikai hibákra, vétségekre is kitérünk: a terapeuta és páciense között létrejövő intim kapcsolat minden formája tiltott határátlépésnek számít (még a terápiás folyamat lezárultát követően is). Ugyancsak kitérünk arra, hogy a terapeuta idealizáltsága nehezítheti a terápiás célok megvalósulását, amennyiben érintetlen, reflektálatlan marad. A beszélgetést azzal a kérdéssel zárjuk, hogy a kritikai pszichológiai mozgalom által felvetett szempontok hogyan kamatoztathatók a pszichológusi praxisban.

Pszichoterápiát egészségügyi szakvizsgával rendelkező szakember végezhet. Az egészségügyi engedéllyel rendelkező pszichológusok és orvosok adatbázisa publikusan elérhető (folyamatosan frissül):

https://kereso.enkk.hu/

Pszichoterapeuták szaknévsora (frissítve 2023 őszén):

https://www.mentalport.hu/pszichoterapias-szaknevsor/magyarorszagi-pszichoterapeutak-szaknevsora/

A Kék Egyenlőség adásait a Tilos Rádió stúdiójában rögzítjük.

András Felícia pszichoterapeutával beszélgettünk arról, hogy mire is jogosítanak a különböző pszichológiai végzettségek.

Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik ma pszichológusi segítséget keresnek: már nemcsak az állami ellátásban, de a magánrendelésben sem könnyű segítséghez jutni. A helyzetet csak nehezíti, hogy a segítséget kereső általában nem tudja felmérni, hogy milyen végzettségű és képesítésű szakemberre lenne szüksége.

Sajnos a hatályos protokollokat/irányelveket maguk a szakemberek sem mindig tartják be. András Felícia pszichoterapeutával arról beszélgetünk, hogy hogyan épül fel a pszichológusképzés Magyarországon, és hogy milyen (szakirányú) végzettséggel és képesítéssel milyen tevékenységet végezhet egy szakember. És néhány tévhitet is eloszlatunk.

Az önsegítő könyvek, a mentális nehézségeket tárgyaló podcastok és YouTube-videók tömeges elterjedésével úgy tűnhet, hogy pszichológiai tudatosságunk ma minden korábbinál magasabb szintre ért. A megfelelő minőségű információforrást azonban nem mindig könnyű megtalálni, és adott esetben egy segítséget kereső laikus azt is nehezen méri fel, hogy milyen szakemberre is lenne szüksége. A pszichológusi szakma rendkívül rétegzett, a képzések, amelyek különböző tevékenységek végzésére jogosítanak, gyakran szigorú sorrendben épülnek egymásra, de arra is felhívjuk a figyelmet, hogy egy nem megfelelő terápia káros hatást is gyakorolhat a páciensre. András Felícia pszichoterapeuta segít nekünk eligazodni abban a kérdésben, hogy mi a különbség okleveles pszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta között, de szóba kerülnek az alternatív gyógyító tevékenységek és a párterápia is.

A szenvedés a legprivátabb tapasztalatunk, mégis nagyban meghatározzák a társadalmi körülmények. A félelemre épülő, negatív társadalmi integráció például megágyaz a generalizált szorongásnak, a szenvedés kiüresedése és a tulajdonlás kudarca a depressziónak, az egyének eldologiasodása pedig az addikciónak. Az emberi szenvedést leíró nyelvezet a pszichológiai, biomedikális szakértői nyelvbe kerül át, és nem veszi számításba azok társadalmi okait. A változás lehetősége azonban mindig ott van: még ha egy elidgenedett világba növünk is bele, attól még nem csökken a vágy, hogy értelemteli kapcsolatokat létesítsünk. Sik Domonkos szociológussal Czabán Samu beszélget arról, hogyan lehetne válaszokat adni a modern szenvedésre. 

A pszichológia nyelvhasználata egyre szélesebb körben jelen van a közbeszédben, azonban gyakran jelenségek elsietett megbélyegzéseként jelenik meg, a másik viselkedésének elítélésének formáját ölti. András Felícia klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával ezért egy egész adást szenteltünk a személyiségzavaroknak, ezen belül is kiemeltem a borderline személyiségzavarnak, annak, hogy miként alakul ki, hogyan jelenik meg, hogyan élik meg az érintettek, és milyen terápiás eszközök állnak rendelkezésre a kezelésére.

Beszélgetés Bencze Mátyás jogszociológussal

Mi megy végbe egy bíróban, amikor el kell ítélnie egy embert? Miért probléma, ha a bírók az ügyész által előkészített aktából “tanulják” meg az ügyet? Hogyan hat a megerősítési torzítás a bíráskodásra? Hogyan alakult át a bíróság szerepe az elmúlt 200 évben? Mennyire lehet “szórakoztató” a bíróság, és mi a kapcsolat a figyelemgazdaság és az igazságszolgáltatás között? Ezekről a kérdésekről Czabán Samu beszélget Bencze Mátyás jogszociológussal és ítélkezéskutatóval.

A bíróságokról kialakult kép gyakran az amerikai filmeken alapszik. A valódi bíráskodás azonban sokszor hivatalnoki munka, amely egészen másfajta kihívásokat jelent. Az egyik legnagyobb kérdés Magyarországon a kiemelkedően magas váderedményesség. Ma a büntetőeljárások 99%-a elítéléssel végződik, ennek a kiemelkedő vádérvényességnek pedig speciális lelki és szociológiai okai vannak. Emellett a modern bírósági rendszer 19. században alakult ki, és sok szempontból nehezen küzd meg a modern társadalom kihívásaival. Milyen reformokra lenne szükség a bírósági rendszer modernizálásához? Átvehetik-e az algoritmusok az emberi igazságszolgáltatás szerepét? Dr. Bencze Mátyás volt büntetőbíró, jogszociológus és ítélkezéskutató, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, TK Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa beszélgetés keretében segít kiigazodni a modern igazságszolgáltatásban.

Hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és egymáshoz a zenén és hangokon keresztül?  Miért nem csak a gyerekeknek szól a zeneterápia? Milyen út vezet a zeneterapeuta-székhez? Paár Julianna előadóművésszel, zeneterapeutával, a Magyar Zeneterápiás Egyesület elnökével újonnan megjelent Belső hangolás című könyvéről, illetve a zeneterápiáról és a zeneterápiás szakmáról beszélgetett Czelleng Réka.

„A zene mindenkié” – szól Kodály Zoltán egyik kulcsmondata. A gondolat, amely fősodorként fogta össze a kritikai társadalom megközelítést és a zenét mint egyéni és társas folyamataink és jóllétünk kifejezőeszközét. Hogyha a zene mindenkié, akkor a zenében egyenlők lehetünk.

Julcsi mesélt a zeneterápiás szakma felépítésének jelenéről Magyarországon: a képzéstől kezdve a gyakorlaton át a medikális világban és a pszichoterápiás folyamatokban való együttdolgozásig. Kiemelte a hangok fontosságát abban, ahogyan emlékeinkkel, önmagunkkal és társainkkal létezünk. Mesélt Belső hangolás című könyvének inspirációjáról, a kreatív önismereti úton segítő könyv–munkafüzet céljáról és az általa nyújtott olvasói, használói lehetőségekről.