A múlt héten hazánkban járt Jacques Mourad szír-katolikus szerzetes, 2023 óta a szíriai Homsz érseke. Mourad atyát 2015-ben elrabolták az Iszlám Állam terroristái, 5 hónapot töltött a dzsihádisták fogságában, míg végül egy muszlim jóakarója segítségével sikerült megszöknie. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadása után az aktuális szíriai helyzetről: a március eleji vérengzésről, a keresztények félelmeiről és reményéről, valamint erről a korábbi élményéről is kérdeztük.

Ezután Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával beszélgetünk ugyancsak a szíriai helyzetről és a Mourad érsek által felvetett kérdésekről.

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem irányul a különböző

idegrendszeri betegségek új terápiás lehetőségeinek kutatására. Most

egy magyar kutatócsoport igazolta, hogy egy korábban már általuk

szabadalmaztatott úttörő növényi eredetű készítmény természetes

módon és nagyon hatékonyan képes enyhíteni a szorongást – ami egyre

inkább népbetegséggé válik, a fiatalok körében is. A kutatás fókuszában az endokannabinoid rendszer áll, amely az idegsejtek működésében játszik kulcsszerepet, és amely forradalmasíthatja a pszichiátriai kezeléseknek ezt a területét: ezáltal új terápiás lehetőségek nyílhatnak meg különböző idegrendszeri betegségek kezelésében.

(Fotó: Ludovika) | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Pedig járványügyi kockázatok akkor is vannak, ha az ember nem hibázik.

Különösek veszélyesnek tartják azokat a vírusokat, melyek állatról emberre kerülve okozhatnak megbetegedéseket.

Az első világháború utáni pusztító világjárványt okozó spanyolnátha például madarakat és embereket egyaránt megfertőzött.

Ezzel a pusztítással a spanyolnátha az emberi történelem második legtöbb áldozatot szedő járványa volt a fekete halál, a 14. századi nagy pestisjárvány után a wikipedia szerint

Mi a helyzet ma? Tanult-e a világ a covid járványból? Vannak-e különösen veszélyes tényezők?

Vendégem Kacskovics Imre professzor, az ELTE Természettudományi Karának a dékánja. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Hol vannak már a régi idők, amikor a fogpótlás eszköze a csillogó arany és ezüst fog volt?

Az idők változtak, a fogászat pedig nem csak a fog, hanem az egész szájüreg betegségeivel foglalkozik.

Mára a technika itt is meghatározó.

Vendégem Dr. Vág János professzor, a Semmelweis Egyetem Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika igazgatója.

fotó: facebook.com | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

1. Ukrajna európai uniós tagágáról szavaztak a tagországok a múlt csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország egyedül vétózott. Miért és kinek lett ez most ennyire fontos kérdés, van-e realitása az ukrajnai csatlakozásnak és ha megtörténik, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek Európára nézve?

Vendégünk Siklósi Péter korábbi védelempolitikai helyettes államtitkár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. A francia elnök múlt héten szózatot intézett népéhez, amelyben leszögezte, hogy támogatni kell a békét, de támogatni kell Ukrajnát, és az Ororszország felől érkező, és nemcsak Franciaországot, hanem egész Európát fenyegető veszéllyel érvelt. Félelemkeltés? Elterelés a valós, súlyos francia gazdasági és társadalmi gondokról? Vagy azért van benne igazság?

Fejérdy Gergely Franciaország szakértővel, a PPKE oktatójával, az MKI vezető kutatójával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Genezáreti tótól nyugatra eső Galilea neve ismerős a Bibliából. Azt gondolhatnánk, hogy ott a kereszténység kezdettől fogva mély gyökereket eresztett. De ez nem egészen így történt.

Magyar régészek ásatásai nyomán lehetőség nyílt arra, hogy közel fél évezredes idő intervallumban nyomon kövessék a különböző népek vallási és kulturális szokásait, az egykor Fönícia késő ókori tartományába eső Nyugat-Galileában és Caesarea Philippi tágabb környezetében.

Vendégem Bollók Ádám régész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.

fotó: mandiner.hu

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Egy új törvény teszi majd mindezt lehetővé.

Igen, de az ördög a részletekben rejtőzik. Régi tapasztalat, hogy egy ingatlanfejlesztő befektetőnek előbb, vagy utóbb sikerül elérnie a célját. Egy pénzhiánnyal küzdő kis falu - élhető környezet ide, vagy oda - a lehetőségek és a kényszerek között lavírozva, tud-e majd élni az új törvény adta lehetőségekkel? | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mi áll a fenti adatok mögött?

Mit jelent a személyre szabott gyógyszer? Hiszen az egészségüggyel kapcsolatos kutatások mindig a nagy számokra alapozódnak. Hiszen végsősoron nagy vonalakban mégiscsak (majdnem) egyformák vagyunk.

Vendégem Keserű György Miklós vegyészmérnök, akadémikus. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Volt egy időszak a magyar történelemben, jellemzően a 19-20. század fordulója - esetleg még kicsit később is -, amikor olyan vállalatok születtek, melyek évtizedekre, vagy még hosszabb időre meghatározták a magyar gazdaság helyzetét.

A mából visszatekintve, és a titkot megfejtendő, föl lehet tenni a kérdést? Miért pont akkor? Miért pont úgy? Mi volt a döntő körülmény? Egy ember? Aki elszántságával, tehetségével, küzdeni tudásával ott volt pont azon a helyen, és pont akkor amikor kellett?

És igen, a végső válasz tán maga az ember.

Műsorunk vendége Antalffy Péter történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András