A világ 70% a él olyan országban, ahol a népesedési ráta a reprodukciós szint alatt van. Japánban már több pelenkát adnak el felnőttek, mint csecsemők számára.

Mi a helyzet Magyarországon? Hányan gondolják, hogy a gyermektelenség ideális állapot? Miért lesz gyermektelen valaki? Szándékosan vagy akaratlanul? Mik a gyermektelenség valódi okai? Hogyan befolyásolják a párkapcsolatok alakulását a közösségi média által közvetített tartalmak?

A KINCS folyamatosan vizsgálja a magyarok családdal és gyermekvállalással kapcsolatos véleményét, attitűdjét.

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

"Egy kép többet ér ezer szónál" - tartja a mondás, ámbár egyáltalán nem biztos, hogy igaz. De mindegy, erről ne nyissunk vitát.

De vajon megvan-e a mai ember tudása ahhoz, hogy értse is a képeket? Amikkel bombáznak a reklámok, az óriásplakátok, a közösséginek nevezett, valójában a tulajdonosok által vezérelt média.

Hogy mit jelentenek a "Véletlen játékai" a mai tizenéveseknek, erről szólt a verseny.

Vendégem Zombori Béla, a Vizuális Kultúra OKTV ügyvezetője.

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

"Egy kép többet ér ezer szónál" - tartja a mondás, ámbár egyáltalán nem biztos, hogy igaz. De mindegy, erről ne nyissunk vitát.

De vajon megvan-e a mai ember tudása ahhoz, hogy értse is a képeket? Amikkel bombáznak a reklámok, az óriásplakátok, a közösséginek nevezett, valójában a tulajdonosok által vezérelt média.

Hogy mit jelentenek a "Véletlen játékai" a mai tizenéveseknek, erről szólt a verseny.

Vendégem Zombori Béla, a Vizuális Kultúra OKTV ügyvezetője.

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Az átlagember persze azzal foglalkozik, hogy az ő személyes gazdasága, egyszerűbben kifejezve a jóléte, pénzügyi helyzete romlik, vagy javul. Aztán persze a sok kisember belekerül a nagy egészbe, lesz belőle gazdasági "adat", aminek láttán foghatja a fejét, és hüledezhet, hogy "ez meg hogy jött ki"?

Talán ennyiből is kiderült, hogy a statisztika becsapós dolog, érdemes csínján bánni vele. De valami igazság mégiscsak van a számok mögött.

Például annak kapcsán, hogy a magyar emberek mennyire számítanak jó munkaerőnek - európai összevetésben -, hogy várhatjuk-e az innováció szélesebb elterjedését? Mert ha nem, akkor marad a "közepes fejlettség csapdája". | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Az átlagember persze azzal foglalkozik, hogy az ő személyes gazdasága, egyszerűbben kifejezve a jóléte, pénzügyi helyzete romlik, vagy javul. Aztán persze a sok kisember belekerül a nagy egészbe, lesz belőle gazdasági "adat", aminek láttán foghatja a fejét, és hüledezhet, hogy "ez meg hogy jött ki"?

Talán ennyiből is kiderült, hogy a statisztika becsapós dolog, érdemes csínján bánni vele. De valami igazság mégiscsak van a számok mögött.

Például annak kapcsán, hogy a magyar emberek mennyire számítanak jó munkaerőnek - európai összevetésben -, hogy várhatjuk-e az innováció szélesebb elterjedését? Mert ha nem, akkor marad a "közepes fejlettség csapdája". | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Különleges vendégünkkel az Egyház békeüzenetéről, a Szentlélek látható munkájáról a világunkban, illetve a katolikus média és a katolikus újságírók szerepéről, küldetéséről beszélgetünk – abból az alkalomból, hogy rádiónk e héten ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Május volt akkor is.

Kevesen gondolták, hogy egy hónap múlva, június 28-án sorsdöntő dolgok történnek.

Aztán július 28-án megszületik az uralkodó kiáltványa:

Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára.

Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré és hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak.

Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet.”

1914-et írtak.

Vendégem Romsics Gergely, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa

fotó:

torint.elte.hu

oszk.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Végleg el kell búcsúznunk attól a balatoni kultúrtájtól, amit ma ismerünk?

A mohó - gazdaságinak mondott - érdekek mindent elsöpörnek, ami az útjukba áll?

Beépül az a terület is, aminek nem lenne szabad beépülnie?

És kié a vízpart? Mióta létezik az előírás, hogy a vízpart nem eladó. Vagy ez csak a vágyálmok szülte legenda? Mert közvetlen vízparti területeket manapság is adnak, vesznek.

Vendégem Jásdi István borász Csopakról, aki magát csak borosgazdaként aposztrofálja. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

1.Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kedden váratlanul Kijevbe utazott. Vasárnap pedig – szintén meglepetésre – az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka látogatott Szerbiába, a delegációban ott volt az ukrán külügyminiszter is. Mi az oka a hirtelen viziteknek? Van-e esély béketárgyalások megkezdésére a közeljövőben; és - bár az idén esedékes elnökválasztás elmaradt keleti szomszédunknál, lehet-e tudni, mennyire támogatja még az ukrán lakosság Volodimir Zelenszkijt? Vendégünk Íjgyártó István korábbi kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.

2. Röviden visszatekintünk az áprilisban Budapesten megrendezett nagyszabású nemzetközi konzervatív politikai fesztiválra, találkozóra, a CPAC Hungaryra – az esemény főszervezőjével Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Mi lenne, ha 2050-ben több madár-, hal- vagy növényfaj élne Magyarországon? Nagyobb, egészségesebb erdőkben sétálhatnánk? Nagyobb vízkészlettel rendelkeznénk hazánkban akár szárazság idejére is?

Az európai élőhelyek több, mint 80%-a rossz állapotban van. Emiatt az Európai Bizottság javaslatot tett egy természet-helyreállításáról szóló jogszabályra, amely célja, hogy az unió 2050-ig helyreállítsa az összes rossz állapotú szárazföldi és tengeri ökoszisztémáját. Ez érinti az erdőket, folyókat, tavakat, korábban lecsapolt lápok visszaállítását, a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének javítását. Bár márciusbanaz Európai Parlament elfogadta rendelet szövegét, amit az utolsó pillanatig a magyar kormány is támogatott, ám néhány nappal a végső döntés előtt Magyarország mégis megváltoztatta az álláspontját. Miért lenne fontos az élőhelyek visszaállítása, mik az új törvény esetleges buktatói, és van-e még remény az ambiciózus terv megvalósulására? | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra