Igazából a kérdés úgy szólna: tud is közlekedni vele?

Lassan itt az igazi kerékpáros szezon. Örvendetes, hogy egyre többen használják mindennapi közlekedésre, munkába járásra is a kerékpárt. De bátran kijelenthető, hogy aki biciklire ül, talán biciklizni tud, de nem minden esetben tud közlekedni a járművel.

Arról nem is beszélve, hogy szaporodnak a konkurrensek, olyanok is, melyekkel nehéz "szót érteni".

Mint például az elektromos rollereken száguldozó őrültekkel, akik távolról sem uralják a eszközt, melyre ráállva mindjárt Forma 1-es versenyzőnek képzelik magukat.

Az a kevés elektromos rollerrel közlekedő, aki nem őrült, ne vegye magára.

Vendégem: Kürti Gábor, elnök; Magyar Kerékpárosklub

fotó: www.kerekparosklub.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Érdeklődő kedvű hallgatók számára egy rövid leírás:

(www.agrarium7.hu)

Hogy mindez miért fontos? Talán kiderül.

Vendégem Mohai-László Viktória üzemvezető; Zilda tejüzem.

fotó: www.agrarium7.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Érdeklődő kedvű hallgatók számára egy rövid leírás:

(www.agrarium7.hu)

Hogy mindez miért fontos? Talán kiderül.

Vendégem Mohai-László Viktória üzemvezető; Zilda tejüzem.

fotó: www.agrarium7.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

1. Portugáliában sok év baloldali kormányzás után a jobbközép erők nyertek a március 10-én tartott előrehozott parlamenti választásokon. A különbség éppen csak 1%, viszont óriási sikert ért el a jobboldali szuverenista Chega, azaz "Elég" nevű, viszonylag új párt, amely a szavazatok közel 20%-át meg tudta szerezni. Miből lett elegük a portugáloknak és lesz-e konzervatív kormányzás Portugáliában? Szakértőnk Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője.

2. A Nyugat-Balkáni országok helye az Európai Unióban van – ezt többször kijelentették már az uniós tagországok vezetői. A régió Magyarország számára is kiemelten fontos, ezért minden lehetséges fórumon támogatja a csatlakozást – ám az mégis lassú, késlekedik. Vajon miért, és milyen következményei lehetnek a halogatásnak? François Lafond francia uniós tanácsadóval, és Ármás Julianna nyugat-Balkán szakértővel beszélgetünk.

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Hazánkban és szerte a világon egyre többen vannak, főleg fiatalok, gyerekek, akik kíváncsiak a békák, gőték, gyíkok, kígyók életére. Miközben egyre több kétéltű- és hüllőfaj kerül veszélybe, különösen a fejlett országokban. Magyarországon is számos jele látszik a kedvezőtlen folyamatok erősödésének. Hüllők, kétéltűek Magyarországon, hányan vannak, mifélék, miért érdekesek-fontosak, miért szeressük a békát-kígyót -- akár a mérges rákosi viperát is? Miért kell, és hogyan lehet védeni őket? Miért nagy baj az nekünk, ha kevesebben lesznek, pláne ha kipusztulnak?

(Béka fotó: MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály) | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

2025-ben lesz a kétszáz éves évfordulója annak, hogy Széchenyi István gróf az alsótábla ülésén az országgyűlésben birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság létrejöttének céljaira, melynek egyik legfontosabb feladata a magyar nyelv ápolása lenne.

Hol tart most az Akadémia?

Baráti klub, ahol a tagok választásánál a kapcsolatok is szerepet játszanak, vagy nemzetközi tekintélyű tudományos testület?

Az akadémiai intézetek leválása után milyen a kapcsolat a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal?

Hol tart az Akadémia székházának felújítása, mely a 200. évfordulóra teljes pompában kell hogy ragyogjon.

Vendégem Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Március 12-13-án tartották Budapesten a Nyugat-Balkán régióról szóló, immár hagyományosnak mondható, nagyszabású geopolitikai stratégiai konferenciát, a Budapest Balkans Forumot. A Magyar Külügyi Intézet rendezésében lezajlott kétnapos eseményen a több száz résztvevő számos magyar, balkáni és nyugat-európai előadót, szakértőt hallgathatott meg, köztük több minisztert. A fórumhoz évek óta ifjúsági rendezvény, illetve roadshow is kapcsolódik.

A Magyar Külügyi Intézet kutatóját, Ármás Juliannát a rendezvényről, valamint a nyugat-balkáni országoknak a magyar politikában, illetve az európai színtéren elfoglalt szerepéről kérdezzük. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

1. Franciaország az első ország a világon, amely beleírta az alkotmányába a nők abortuszhoz való jogát. A döntéshozók többsége és az uralkodó média a nők jogaiért vívott küzdelem történelmi győzelmeként értékelte a március 4-én megszavazott módosítást. A francia püspöki konferencia közleményt adott ki, amelyben mélységes szomorúságát fejezi ki, és figyelmeztet, hogy az abortuszt nem lehet csupán a nők joga felől nézni. Miért kell beleírni az alaptörvénybe is a francia jogrendben eddig is széleskörűen meglévő jogot? Lesz-e még lehetőség ezután is felszólalni az élet védelmében, és az orvosok megtagadhatják-e a beavatkozás elvégzését -- vagy itt a szólás- és lelkiismereti szabadság vége?

Fejérdy Gergely Franciaország-szakértőt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezzük.

(kép: Fondation Jérôme Lejeune)

2. A tavaly indult cseh V4-elnökség első miniszterelnöki találkozóját február 27-én tartották Prágában. A miniszterelnökök az energetikai együttműködést, a migrációs helyzetet, az EU-t

érintő stratégiai kérdéseket, és a Nemzetközi Visegrádi Alap pénzügyi hátterét vitatták meg.

A cseh miniszterelnök szerint, bár vannak olyan kérdések, amelyekben a V4-országok most nem

értenek teljesen egyet, ez nem akadályozhatja meg őket abban, hogy párbeszédet folytassanak

egymással.

Szakértőnk Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Csak az Európai Unióban évente több milliárd tonna szemét termelődik, aminek tizede a háztartásokban keletkezik. Az Európai Unió 2030-ig szeretné megduplázni az újra feldolgozott hulladék mennyiségét. Ennek részeként tagországait, -- tehát Magyarországot is -- arra kötelezte, hogy 2023. december 31-től indítsa be a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését, idén január 1-jétől pedig a kötelező betétdíjas termékek visszaváltási rendszerét.

Miért késik mégis a bevezetése?

Hogyan működik majd?

Milyen eredmények várhatók tőle?

Milyen terheket ró mindez a cégekre és a lakosságra?

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Konferenciát tartottak az oktatásról, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének szervezésében.

Kiderült mára, hogy a régi elvek és gyakorlatok közül a korszerűség eszméjének hódolva túl sok mindent akartunk kihajítani?

Vagy tényleg mindent fel kell rúgni, amit korábban követendőnek hittünk?

Merre menjen a közoktatás?

Vendégeim a Tanuláskutató Intézetből: Setényi János és Szakos Enikő.

fotó: MCC | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András