Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Aki segít az eligazodásban: a ügyvezető tulajdonosa. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Az egyszerű látogató arra sétálva láthatja, hogy hol tart ma Európa egyik legnagyobb szabású kulturális projektje.

Vendégünk , a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

(fotó: https://magyarzenehaza.com) | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Zsindely Ferenc kalandos sorsú, kézzel írt naplója a közelmúltban került elő és jelent meg Szekér Nóra történész szerkesztésében és jegyzeteivel.

Zsindely Ferenc Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós mellett volt miniszterelnökségi államtitkár, majd 1943. március 29. és 1944. március 22. között kereskedelmi miniszter. A legfelsőbb körökben mozgó politikus néhány héttel Teleki Pál halála előtt kezdte lejegyezni élményeit, utolsó bejegyzései pedig Bárdossy László népbírósági perére reflektálnak. Szekér Nóra a kötet Előszavában írja: "Hogy mi motiválta, arra ő maga ad magyarázatot: megérteni „a furcsa, keserves idő”-ket. A mindennapok sűrű forgatagában a naplóírásra kiszakított idő nemcsak az aznapi események számbavételét jelentette a számára, hanem a korszak léthelyzetének folyamatos értelmezését, szembenézést a félelmekkel, haragokkal, reményekkel, napról napra mérlegre téve politikai és világnézeti meggyőződését és személyes felelősségét." Zsindely Ferenc naplója még nem áll a vesztett háború utáni magyarázkodás kényszerének hatása alatt, így hiteles képet ad arról, hogy az események résztvevői hogyan értékelték a történteket.

Dr. Szekér Nóra történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával a napló kalandos történetéről, feltárásának jelentőségéről és a kötet szerkesztési elveiről Sallai Éva beszélget. (fotók: www. abtl.hu)

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

| közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sallai Éva

800 éve hirdette ki II. András magyar király a későbbi évszázadokra is nagy hatású Aranybullát. Hahner Péterrel, a Rubicon Intézet főigazgatójával beszélgetünk. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Vasárnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját. Az első fordulót a hivatalban lévő elnök, a progresszista, européista, egykor szocialista, de elemzők szerint mára inkább jobboldalra tolódott Emmanuel Macron nyerte meg a szavazatok 27,8 százalékával. Szorosan mögötte, 23,1 százalékkal végzett a nemzeti radikális jobboldal jelöltje, Marine Le Pen – így – csakúgy, mint 5 évvel ezelőtt, a franciáknak ismét kettejük közül kell eldönteniük, kit szeretnének elnöküknek a következő 5 évre. Két gyökeresen különböző szemlélet ütközik most meg a gazdaságról, illetve Franciaországnak Európában és a világban betöltendő helyéről. Soha nem volt még ilyen nagy a bizonytalanok száma, s helyzetet csak bonyolítja, hogy a radikális baloldali jelölt csak egy hajszállal maradt le a második fordulóról, így sok múlik azon, ki tudja most az utolsó napokban meghódítani az árván maradt, jelentős számú baloldali szavazótábort. A két befutó jelölt tehát hirtelenjében előrántotta a környezetvédelem témáját, amivel a kampány során eddig nemigen foglalkoztak. Bár a közvéleménykutatók Macron előnyét jelzik, Marine Le Pennek még soha nem volt ilyen nagy esélye a győzelemre.

Szakértőnk Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

90 éve született Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök. Egykori kabinetfőnökével, Marinovich Endrével, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettesével beszélgetünk. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Vendégünk ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék vezetője. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

A vetőmag a mai világban stratégiai cikk. Magyarország számára is fontos, hogy saját maga állítsa elő. Ez az orosz-ukrán háború árnyékában még inkább bebizonyosodott.

A klímavédelem szempontjából is fölmerülnek kérdések. Jogos-e növényi alapanyagból előállított etanolt keverni a benzinbe? Valóban kevesebb széndioxidot bocsát ki az etanollal kevert üzemanyag?

Vendégünk , a Martongenetics cégcsoport ügyvezető igazgatója. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Petrás Mária Moldvában, Diószénben született. Elemi iskoláját követően tanulmányait Hétfaluban, Budapesten és Kecskeméten végezte. Dalaiban, biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei elevenednek meg.

„Úgy érzem, Istentül kapott feladatom az, hogy azt a szépséget, amit a mi kicsi népünk jelent, elmondjam, főként a kerámián és énekhangon keresztül, mert a moldvai csángóság megőrizte a természetes ösztöneit, tudását, hordozza az ősi hitét, egészen a teremtésig visszamenően." - vallja Petrás Mária, Pomáz díszpolgára, aki munkásságáért Prima Primissima- és Magyar Örökség-díjban, valamint a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerésben részesült. (fotó: www.mmakademia.hu)

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

| közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sallai Éva