Április elején nemcsak nálunk, de Franciaországban is választások lesznek. A franciák 2 fordulóban, 5 évre választanak elnököt. A 2. fordulóba csak a 2 legtöbb szavazatot kapott jelölt kerülhet. Az első fordulót április 10-én tartják, és bár a leköszönő elnök Emmanuel Macron vezet a felmérésekben, még semmi sem dőlt el, főképpen az nem, ki lesz a 2. befutó. Mik az esélyek? Mekkora a tétje ennek a választásnak Franciaország számára? És melyik jelölt győzelme lenne kedvezőbb Magyarország számára? Szakértőink: Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, és Almásy Ferenc francia-magyar újságíró, a Visegrád Post főszerkesztője. | külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Jelentős szerepet játszottak az elmúlt két évben a Covid-19 terjesztésében a gyerekek. Ezt több szakvélemény is alátámasztja. Az Egyesült Államokban is részletes adatsor áll rendelkezésre a gyerekek érintettsége kapcsán. Többek között erről és a hazai helyzetről Schmidt Péter professzorral, győri gyermekorvossal beszélgetünk. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Vendégünk Ablonczy Balázs történész. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Vendégünk Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kíberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

Esterházy Jánosra, a mártír sorsú felvidéki politikusra emlékeztek az Országház felsőházi termében március 13-án.

A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden évben Esterházy János életműve és személyisége előtt tisztelegve Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösségek szolgálatában, illetve a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és az ő szellemében a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kimagasló tevékenységet fejtettek ki.

Az idei emlékünnepség keretében a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket és Martényi Árpádot, az Esterházy János Emlékbizottság elnökét.

Az ünnepséget követően műsorunknak interjút adott a kitüntetettek laudátora: Orosch János nagyszombati érsek és Molnár Imre történész, Esterházy-kutató.

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

(fotók: https://felvidek.ma)

| közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sallai Éva

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató 2010 óta kutatja és tárja fel tanulmányaiban, könyveiben és szakmai blogjában Szendrey Júlia kéziratos hagyatékát. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor életének 1848. márciusi időszakáról, valamint Szendrey Júlia naplójegyzeteinek és verseinek jelentőségéről Sallai Évával beszélgetett.

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

(fotók: http://gyimesiemese.hu) | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sallai Éva

100 éve, 1922. március 2-án adták ki Bethlen István választójogi rendeletét. De az első, polgári értelemben modernnek tekinthető parlamenti választójogi törvényt az 1848-as parlament alkotta meg. Salamon Konrád történésszel beszélgetünk.

| közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Vendégünk W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a Százak Tanácsa tagja, több évtizede foglalkozik a kézírás elemzésével, értelmezésével. Könyveiben, tanulmányaiban a kézírás jelentőségére, gazdag tartalmára hívja fel a figyelmet. A kézírás teremtő hatalma című könyvében kiemeli: A kézírás alkotó lényünk lenyomata, egyedül a miénk, senki nem képes azt utánozni. Ilyen értelemben az emberismeret és az önismeret forrása. Az írásunk több annál, mint amit szándékosan létrehozni akartunk, szellemi-lelki személyazonosságunk a kézjegyünkből tisztán feltárul.

A kézírás sokoldalú, mégis rejtett üzenetéről Sallai Évával beszélget.

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

(fotó: www.wbarnaerika.hu)

| közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sallai Éva

Érdekes tanulmány jelent meg nemrég az egyik történelmi folyóiratban, amely feleleveníti, hogy a rendszerváltozásig a Tihanyi-félszigethez közel, a Kis-Moszkvaként is említett, szigorúan titkos létesítményben tárolták a hazánkban állomásozó szovjet csapatok, az esetleges új világháború kezdetén Ausztria és Olaszország ellen bevetendő éles atomtölteteket. A szerző Horváth Miklós történész, a Károli Gáspár Egyetem professzora. Vele beszélgetünk.

| közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina