A Hagyományok Háza megalakulásának 20 éves jubileuma alkalmából Konstrukció - Rekonstrukció - Adaptáció címmel Alkalmazott néprajzi konferenciát szervezett január 20-án és 21-én. Dr. Agócs Gergely népzene- és néprajzkutató, mesemondó, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Népmese-műhely nagyszámú hallgatósága számára összefoglalta a mesemondás folklorizmusának mai helyzetét, az élőszavas mesemondás jelentőségét, a Kárpát-medencében megvalósuló jó gyakorlatokat. A tanácskozást követően az elhangzott témákról Sallai Évával beszélgetett.

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

(fotó: www.hagyomanyokhaza.hu) | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sallai Éva

A Hagyományok Háza megalakulásának 20 éves jubileuma alkalmából Konstrukció - Rekonstrukció - Adaptáció címmel Alkalmazott néprajzi konferenciát szervezett január 20-án és 21-én. Dr. Agócs Gergely népzene- és néprajzkutató, mesemondó, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Népmese-műhely nagyszámú hallgatósága számára összefoglalta a mesemondás folklorizmusának mai helyzetét, az élőszavas mesemondás jelentőségét, a Kárpát-medencében megvalósuló jó gyakorlatokat. A tanácskozást követően az elhangzott témákról Sallai Évával beszélgetett.

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

(fotó: www.hagyomanyokhaza.hu)

Szerkesztő: Sallai Éva

Szerkesztő: Sallai Éva

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Vendégünk Borbély Károly festőművész, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense, akivel a képzőművészet és a nemzeti identitás kérdéseiről, a kreatív alkotótevékenység képességfejlesztő és jellemet formáló hatásáról, valamint a művészetpedagógiában rejlő lehetőségekről beszélget Sallai Éva.

Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

(fotó: https://borbelykaroly.hu) | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sallai Éva

Számos feszültséghelyzet van a világpolitikában. Vajon a koronavírus gerjeszti az országok közti konfliktusokat? Többek között erre keressük a választ Nógrádi György biztonságpolitikai elemzővel, a Corvinus Egyetem tanárával. Szó lesz arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a hét végén részt vesz Madridban az európai konzervatív pártvezetők egyeztetésén . | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina

1. Keresztényüldözés a világban. Egy hete jelent meg az Open Doors szervezet éves jelentése. A helyzet évről évre romlik. Ismertetjük a megdöbbentő számokat és az okokat.

Bővebb információ (térképek, grafikonok, elemzések és tanúságtételek): portesouvertes.fr (franciául) vagy opendoorsusa.org (angolul).

2. Orosz-Amerikai konfliktus Ukrajna kapcsán. Az amerikai diplomaták családtagjait hazahívták Ukrajnából egy esetleges orosz támadástól félve, és az amerikai elnök 1000-5000 katona térségbe vezénylését fontolgatja. Mit szól Putyin mindehhez, készül-e valóban támadásra és mit hozhatnak a megkezdett orosz-amerikai tárgyalások? Szakértőnk a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Illyash György.

| külpolitikai beszélgetések | Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az amerikai dél címmel jelent meg Szilvay Gergely legújabb könyve. Az amerikai Délről hazánkban nincs számottevő irodalom. Történelme, problémái és történetírása itthon nem ismert, nem vizsgált terület. Annak, hogy belekezdett e kötet megírásába, több oka volt. A szerzővel beszélgetünk. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Pécsi Krisztina

Mit tesz Kína, hogy a világ első számú hatalma legyen?

Mit jelent az a kijelentés, hogy "a kínaiak hosszú távra terveznek"?

Hogyan tekintenek a kínaiakra Afrikában, ahol Amerika, Franciaország, Törökország, Nagy-Britannia - és még sorolhatnánk az országokat -, próbál befolyást szerezni? | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András

De arról szó eshet, hogy mi egy választópolgár lehetősége - alkalomadtán joga és kötelessége -, ha országában a demokrácia szabályai szerint választásokat tartanak. És ez már földrajzi határok nélkül értendő.

A mai világban sokan igyekeznek mindent relativizálni. Például az országgyűlési választásokat követő kormányzás során a "fékek és ellensúlyok" szerepét felértékelni, a demokratikus többség elvárásait pedig kisebbíteni.

Franciaországban élő ismerősöm az 1990-es években mindig azt mondogatta: "a politikával nem kell foglalkozni, a választások nem érdekesek, kormányok jönnek és mennek, de egyik olyan, mint a másik." Nem tudom, 2022-ben hogyan vélekedik, az utóbbi időben ez a téma nem merült fel a beszélgetések során.

Akárhogyan is: bonyolult dolog a demokrácia, és bár az ókori görögök óta tanuljuk, hogy hogyan is működik, néha az az egyszerű ember érzése, hogy ma sem értjük egész pontosan. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András