Hogy mi lehet a politikai megoldás a jelen német politikai- és gazdasági válságára?
Talán a közelgő februári választások megmutatják; talán nem.
Ami sokkal kevésbé gyakorlati - mondhatni hipotetikus - kérdés: hogyan tudott Németország (szinte) egy emberként igent mondani a merkeli vezényszóra?
Hol voltak a gondolkodó elmék? És ha voltak, miért nem szólaltak meg? És ha megszólaltak, miért nem jutott el a hangjuk a tömegekig? Ha már a (vezető) politikusokig nem jutott el.
És aki tegnap a befogadás kultúrája feliratú molinókkal várta a szírnek hazudott, iratok nélküli migránsokat, mára mit gondol erről? Lehet tíz év múlva száznyolcvanfokos fordulattal, ámde ugyanolyan indulattal vélekedni bizonyos dolgokról? Mi vezeti ezen emberek gondolatait? A média? Lehet, mindenesetre félő, hogy más nem nagyon.
Vendégem Pröhle Gergely korábbi berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója
_____________
Németország története a 19. század végétől címszavakban:
Német Császárság 1871. január 18.
Weimari Köztársaság: 1918. november 9.
Harmadik Birodalom: 1933. március 23.
Németországi Szövetségi Köztársaság: 1949. május 23
Német Demokratikus Köztársaság: 1949. október 7.
Németország újraegyesítése: 1990. október 3. | közéleti beszélgetések
| Szerkesztő: Sályi András