Idén több német tartományban regionális választások lesznek, amelyek egyben helyi számvetést is jelentenek a szövetségi kormányzat számára: mérlegre teszik a május óta hivatalban lévő Friedrich Merz kancellár teljesítményét, és a radikális jobboldal, az AfD erősödését is lemérik majd. Ennek hátterében Németország gazdasági gondokkal küzd: a sorozatos válságok: a tömeges bevándorlás, a világjárvány, az ukrajnai háború, és a vele járó szankciós politika, tetézve a zöld energiapolitika visszásságaival próbára teszi a németek türelmét.

A Német Gazdaságtudományi Intézet becslése szerint a 2020 óta tartó válságok – a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a kereskedelmi protekcionizmus – Németországnak összesen 940 milliárd eurójába kerültek, ami fejenként 11 300 eurós terhet jelent.

Ehhez hozzájönnek a hibás energiapolitikai lépések, az elöregedés, a migrációs helyzet. Mit éreznek ebből az emberek? Hogyan reagálnak?

Milyen reformokat ígért tavalyi megválasztásakor Fridrich Merz? Meg tudta-e valósítani ezeket?

Mi a tétje a közelgő 5 tartományi parlamenti választásnak?

Hogyan próbálják meg központilag ellehetetleníteni a radikális jobboldali AfD-t?

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

"... a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről”

"... a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció."

Vendégeim:

dr. Takács Johanna, tudományos főmunkatárs; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

Seregély Beáta, tanársegéd; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

fotó:

https://semmelweis.hu

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

"... a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről”

"... a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció."

Vendégeim:

dr. Takács Johanna, tudományos főmunkatárs; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar

Seregély Beáta, tanársegéd; Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Február 14-én mintegy 50 keresztényt lemészároltak, és többeket elraboltak dzsihadista fegyveresek: egy rettenetes, évek óta tartó sorozat része. Csak a legutóbbiak: November végén egy nigériai katolikus iskola közel 300 diákját és 12 tanárát rabolták el; január közepén több mint 160 keresztényt raboltak el Nigéria északi részén szentmise közben, és februárban sem ez múlt hétvégi volt az első eset.

Az Open Doors keresztény érdekvédelmi csoport 2026. évi jelentése szerint Nigéria a világ 7. legrosszabb országa a keresztényüldözés szempontjából. A gyilkos támadások és tömeges emberrablások megsokasodása az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette, amelynek elnöke, Donald Trump szerint a nigériai keresztények „üldözésnek” vannak kitéve és „terroristák” által elkövetett „népirtás” áldozatai.

Mi történik, mi áll a konfliktusok, a kereszények elleni támadások hátterében? Egyáltalán milyen ország Nigéria, amelynek stabilitása nem csak az Egyesült Államok, de Magyarország számára is oly fontos lenne?

Vendégünk Horváth-Sántha Hanga, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karának adjunktusa.

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Magyarország történelmi léptékű szemléletváltásba kezdett: a korábbi vízelvezetés helyett a víz megtartása lett az elsődleges cél. Az Energiaügyi Minisztérium és a vízügyi igazgatóságok által indított „Vizet a tájba!” program a klímaváltozás okozta aszályokra próbál választ nyújtani, célja pedig, hogy az árhullámokat és a belvizet ne a folyókon vezessük le, hanem a tározókban és a földeken tároljuk. A kezdeményezés sikere az összefogásban rejlik: eddig már több mint 900 gazda ajánlott fel területet a vízvisszatartásra.

A program különlegessége, hogy Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bevonásával valósul meg, szakmai mentorálásuk nyomán a vízvisszatartás valódi ökológiai sikertörténetté válhat. Ez a szakmai partnerség európai szinten is példaértékű, hiszen közvetlenül támogatja az Európai Unió természet-helyreállítási céljait, miközben biztonságosabb jövőt teremt mind a gazdálkodók, mind a madárvilágunk számára.

Vendégünk Nagy Dénes, az MME Természetvédelmi Osztályának vezetője. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A szabály, az szabály!

De vajon a mai világban van-e még értelme a szabályoknak?

Hiszen oly sokan vannak akik nem tartják meg ezeket!

Az egyszemélyes csoport világában az egyén szabja meg azokat az előírásokat, melyeket magára vonatkoztat.

Most él csak igazán a régi mondás: kivétel erősíti a szabályt!

Mit jelent mindez a társadalom számára?

Még nem tudjuk egészen, de sejtéseink már lehetnek.

Jön a káosz, vagy ez lesz a teljes szabadság világa?

Vendégeim:

Hal Melinda, klinikai szakpszichológus (Mathias Corvinus Collegium)

L. Simon László, iró

Topál József, etológus, (HUN-REN, Természettudományi Kutatóközpont) | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Ferences szerzetes, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium korábbi igazgatója és tanára.

A Parma fidei – Hit pajzsa kitüntetést azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A díjat 2002-ben Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő, valamint Gyurkovics Tibor író alapította. A díjat a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából adják át minden esztendőben.

(wikipedia.org)

MEGHÍVÓ

Szeretettel hívjuk-várjuk Önt és kedves családját, ismerőseit

2026. február 21-én, szombaton

a 11 órai szentmise keretében átadásra kerülő,

a Kommunizmus áldozatainak emléknapja

alkalmából idén 25. alkalommal megrendezendő

Parma fidei – Hit pajzsa díjkiosztó ünnepségére,

a Pesti Ferences Templomba

(Bp. V. ker. Ferenciek tere)

Ünnepi beszédet tart

Exc. Michael Wallace Banach memphisi címzetes érsek úr,

apostoli nuncius

A 2026. év kitüntetettje

REISZ PÁL ATYA, FERENCES SZERZETES,

az esztergomi ferences gimnázium egykori tanára, igazgatója

Laudációt mond Sajgó Szabolcs jezsuita atya,

jószolgálati nagykövet

A díj Miletics Katalin Janka éremművész alkotása

Műsorvezető: Bágya Rita

Dr. Horváth Béla kurátor,

a díj alapítója.

(facebook.com)

fotó:

ferencesek.hu

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Aki segít eligazodni a részletekben - tudják, ahol az ördög megbúvik -, vendégem Pető Attila, a kreszprofesszor.

fotó:

nemzetiarchivum.hu

blogaszat.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

„A klímaváltozási konszenzuson túl” Ezzel a címmel rendeztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián decemberben. Az eredeti szándék a klímaváltozással kapcsolatos nézetek kiegyensúlyozott vitája és szembeállítása volt. A fősodorhoz tartozó kutatók azonban elutasították a részvételt, így a programban a szkeptikus oldalt képviselő előadások domináltak. Az esemény jelentős áttörésnek tekinthető, mivel ez az első alkalom, hogy egy nemzeti akadémia engedélyezte egy ilyen találkozó megrendezését saját épületében.

Vendégünk a konferencia főszervezője, Prof. Dr. Szarka László Csaba geofizikus mérnök, az MTA rendes tagja, a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoport elnöke, a Klímaintelligencia Alapítvány magyarországi követe.

(A fotón a konferencia egyik fő előadója: Demetris Koutsoyiannis) | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra