Miért kerül egy termék annyiba, amennyibe?

Miért érzi úgy a vásárló, hogy rajta akarnak nyerészkedni?

Miért gondolja azt, hogy bezzeg Nyugat-Európában ezt nem merik megcsinálni.

Be akarják csapni a vevőket azzal, hogy egyre kisebb egyes termékek csomagolása?

Háttérbe szorítják a magyar árukat és a magyar beszállítókat?

Direkt drágábban adják a magyar árút, mint a külföldit?

Magyarországon az élelmiszer kiskereskedelem döntő hányada külföldi multicégek kezében van. (Van olyan is, amelyik szereti magát családi vállalkozásnak mondani, amiben akár lehet is igazság, de azért egy több országban, sok száz kereskedelmi egységgel rendelkező cég az átlagember felfogása szerint mégiscsak multi cég.)

Vendégeim: Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elnöke, és Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

fotó:

magyarhirlap.hu

g7.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Néhány épület - a teljesség igénye nélkül -, mely Ferencz Marcel nevéhez köthető:

Néprajzi Múzeum Budapest

Nemzeti Atlétikai Központ

Mathias Corvinus Collegium új központi épülete (terv)

Duna Aréna

Tokajvár Hotel

HUN fürdő

fotó: napur.hu | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

A múlt héten hazánkban járt Jacques Mourad szír-katolikus szerzetes, 2023 óta a szíriai Homsz érseke. Mourad atyát 2015-ben elrabolták az Iszlám Állam terroristái, 5 hónapot töltött a dzsihádisták fogságában, míg végül egy muszlim jóakarója segítségével sikerült megszöknie. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadása után az aktuális szíriai helyzetről: a március eleji vérengzésről, a keresztények félelmeiről és reményéről, valamint erről a korábbi élményéről is kérdeztük.

Ezután Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával beszélgetünk ugyancsak a szíriai helyzetről és a Mourad érsek által felvetett kérdésekről.

| külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem irányul a különböző

idegrendszeri betegségek új terápiás lehetőségeinek kutatására. Most

egy magyar kutatócsoport igazolta, hogy egy korábban már általuk

szabadalmaztatott úttörő növényi eredetű készítmény természetes

módon és nagyon hatékonyan képes enyhíteni a szorongást – ami egyre

inkább népbetegséggé válik, a fiatalok körében is. A kutatás fókuszában az endokannabinoid rendszer áll, amely az idegsejtek működésében játszik kulcsszerepet, és amely forradalmasíthatja a pszichiátriai kezeléseknek ezt a területét: ezáltal új terápiás lehetőségek nyílhatnak meg különböző idegrendszeri betegségek kezelésében.

(Fotó: Ludovika) | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Pedig járványügyi kockázatok akkor is vannak, ha az ember nem hibázik.

Különösek veszélyesnek tartják azokat a vírusokat, melyek állatról emberre kerülve okozhatnak megbetegedéseket.

Az első világháború utáni pusztító világjárványt okozó spanyolnátha például madarakat és embereket egyaránt megfertőzött.

Ezzel a pusztítással a spanyolnátha az emberi történelem második legtöbb áldozatot szedő járványa volt a fekete halál, a 14. századi nagy pestisjárvány után a wikipedia szerint

Mi a helyzet ma? Tanult-e a világ a covid járványból? Vannak-e különösen veszélyes tényezők?

Vendégem Kacskovics Imre professzor, az ELTE Természettudományi Karának a dékánja. | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Hol vannak már a régi idők, amikor a fogpótlás eszköze a csillogó arany és ezüst fog volt?

Az idők változtak, a fogászat pedig nem csak a fog, hanem az egész szájüreg betegségeivel foglalkozik.

Mára a technika itt is meghatározó.

Vendégem Dr. Vág János professzor, a Semmelweis Egyetem Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika igazgatója.

fotó: facebook.com | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

1. Ukrajna európai uniós tagágáról szavaztak a tagországok a múlt csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország egyedül vétózott. Miért és kinek lett ez most ennyire fontos kérdés, van-e realitása az ukrajnai csatlakozásnak és ha megtörténik, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek Európára nézve?

Vendégünk Siklósi Péter korábbi védelempolitikai helyettes államtitkár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. A francia elnök múlt héten szózatot intézett népéhez, amelyben leszögezte, hogy támogatni kell a békét, de támogatni kell Ukrajnát, és az Ororszország felől érkező, és nemcsak Franciaországot, hanem egész Európát fenyegető veszéllyel érvelt. Félelemkeltés? Elterelés a valós, súlyos francia gazdasági és társadalmi gondokról? Vagy azért van benne igazság?

Fejérdy Gergely Franciaország szakértővel, a PPKE oktatójával, az MKI vezető kutatójával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra

A Genezáreti tótól nyugatra eső Galilea neve ismerős a Bibliából. Azt gondolhatnánk, hogy ott a kereszténység kezdettől fogva mély gyökereket eresztett. De ez nem egészen így történt.

Magyar régészek ásatásai nyomán lehetőség nyílt arra, hogy közel fél évezredes idő intervallumban nyomon kövessék a különböző népek vallási és kulturális szokásait, az egykor Fönícia késő ókori tartományába eső Nyugat-Galileában és Caesarea Philippi tágabb környezetében.

Vendégem Bollók Ádám régész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.

fotó: mandiner.hu

| közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

Egy új törvény teszi majd mindezt lehetővé.

Igen, de az ördög a részletekben rejtőzik. Régi tapasztalat, hogy egy ingatlanfejlesztő befektetőnek előbb, vagy utóbb sikerül elérnie a célját. Egy pénzhiánnyal küzdő kis falu - élhető környezet ide, vagy oda - a lehetőségek és a kényszerek között lavírozva, tud-e majd élni az új törvény adta lehetőségekkel? | közéleti beszélgetések

| Szerkesztő: Sályi András

külpolitikai beszélgetések

| Szerkesztő: Pozsgai Nóra