Kertész Imre Intézet

Az olasz – magyar történelmi, művészettörténeti és kulturális kapcsolódási pontokat vette számba dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók november 14-i estjén. 

Művészettörténeti programsorozatunk őszi évadának harmadik előadásán egyebek között megismerhettük a Markó-család történetét, a legendás „római iskola” létrehozásának célját és hatását a fiatal magyar művészekre, de természetesen szó esett az irodalomról is: Giorgio Pressburger, vagyis Pressburger György magyar származású olasz író, rendező és műfordító került fókuszba, akinek hagyatékából mintegy 90 tételből álló gyűjteményt őriz a Kertész Imre Intézet. 

Az előadás ideje alatt ifjabb Markó Károly Salvator Rosa az Appennini hegyekben természet után tanulmányoz című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Ingyenes irodalmi rendezvénysorozatunk idei első, 2025. február 20-i estjén Győrffy Ákos, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költővel, íróval beszélgetett Őri-Kovács Anna. Győrffy Ákos munkássága számos szállal kötődik a Hamvas- és Weöres-féle metafizikai hagyományhoz, illetve a Mészölyt és Nádast jellemző „néma poétikához”. Legújabb prózakötete, A csend körei eddigi írásaihoz képest szubjektívebb könyv, amely újfajta érzelmi tartományokba enged betekintést. Ákos életében kiemelt szerepet játszik a zene is, sokáig a Bajdázó zenekarban, most pedig a horhos formációban zenél aktívan. Őri-Kovács Anna egyebek között az új kötetéről, alkotói folyamatáról, a zenélésről, a csendhez való viszonyáról és kedvenc irodalmi szerzőiről is kérdezte az írót a Kertész Imre Intézetben. Az alkalomra Ákos zenei produkcióval is készült: egy meditatív, részben improvizált zenei részletet adott elő az esten, ahol Győrffy-, Pilinszky- és Kertész-részleteket hallhatott a közönség Szabó Sebestyén László, Junior Prima-díjas színművész előadásában.

A megtévesztően élethű ábrázolás a „trompe l'oeil”  XVII. századi alkotásaitól, Zeuxis és Parrhasios vetélkedésén és a csendéletfestészet örök témáin át vezette tegnap esti közönségét dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a Képírók idei első előadásán. 

A mulandóság szépsége című teltházas esten leckét kaphattunk abból is: a bölcs ember a dolgok mulandóságában ismerheti föl saját végességét, s a teremtő végtelen nagyságát. A földi örömök élvezetéről nemcsak képzőművészeti, irodalmi példák is szóltak Petri György verseit idézve. Az előadás ideje alatt Marastoni József  Csendélet rákkal, 1853 című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

A gyermekábrázolások fejlődéséről és azok különböző jelentéséről, valamint a gyermekportrék önálló művészi tematikává válásról is szó esett a Képírók című művészettörténeti programsorozatunk idei, utolsó előadásán. A december 5-i esten dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa kitért Fényes Adolf gyerekjátékokat ábrázoló képeire, az illusztrált mesekönyvek megjelenésére, valamint – a gyermekábrázolások drámai példájaként – Ország Lili alkotásaira is. 

Az előadásból ezúttal sem hiányozhatott az irodalom: az est Pilinszky János A naphajú királyleány című verses meséjének egy részletével zárult. Az előadás ideje alatt Fényes Adolf Gyermekjátékok című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

A rejtett dimenziók, a szimbolizmus és a misztika állt a Képírók márciusi előadásának középpontjában. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa olyan festményekre hívta fel a közönség figyelmét, amelyek összes jelentésrétegét szinte lehetetlen felfejteni, mégis annyira igézőek, hogy nem tudjuk róluk levenni a szemünket. A szimbolista festészet különleges, hazai és nemzetközi műremekei mellett olyan alkotások rejtett dimenzióiról is szó esett, amelyeket más korokból ismerünk, mégis kapcsolódnak a szimbolizmushoz. Mindezeken túl Pilinszky János művészetfelfogására, a szimbólumteremtés képességére és a tényeken túli valóságra is kitért előadónk. Az előadás ideje alatt Szántó György: Öröm című olajfestményét tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.

Balázsovits Edit színművész lesz volt a KultúrArc vendége. A Jászai Mari-díjas előadóművészt, énekest számos filmben, sorozatban és színházi darabban láthatta a magyar közönség, de külföldi produkciókban nemzetközi sikereket is jegyez. 

2018 óta ismét a Vígszínház tagja, ahol március 8-án mutatták be Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének színpadi változatát, amelyben Mrs. Gardinert alakítja. Szerepel a nemrég bemutatott, nagy port kavaró Hunyadi tv-sorozatban is. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel című színdarabjának női főszereplője, amelyet nemrég mutattak be a Kertész Imre Intézetben.

A KultúrArc estjén Őri-Kovács Anna aktuális alakításairól, kedvenc irodalmi szerzőiről, illetve a színészet, a zene és az irodalom kapcsolatáról is kérdezte a sokoldalú művészt.

Balla Gergely, a Platon Karataev zenekar frontembere, dalszerzője, szövegírója volt a legutóbbi a KultúrArc vendége 2024. november 20-án. Balla Gergő szövegei lélektani utazásra kalauzolnak önmagunk felé, s egyben önmagunkon túlra is:  a 2016-ban alakult, Lev Tolsztoj karakteréről elnevezett formáció két angol nyelvű lemeze után 2022-ben jelent meg az első magyar nyelvű, Partért kiáltó című albumuk, amely Fonogram-díjat nyert és amelynek dalszövegeiből verseskötet is készült a Prae Kiadó gondozásában. A zenekar következő, Napkötöző című nagylemeze pedig nemsokára érkezik. 

Őri-Kovács Anna egyebek között lisszaboni élményeiről, a gyerekkori, népzenei hatásról és a „szent hétköznapok” megéléséről is kérdezte 
Balla Gergelyt, de szó esett természetesen az alkotás folyamatáról, a dalszövegek motívumairól és Gergő kedvenc irodalmi szerző-hármasáról – Pilinszky Jánosról, Weöres Sándorról, Hamvas Béláról is.

Bibliai történetek. Káin és Ábel címmel folytatódott a Képírók a Kertész Imre Intézetben. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa ezúttal a testvérgyilkosság történetével foglalkozott nagysikerű képzőművészeti rendezvénysorozatunk 2024. október 24-i előadásán. Az ősi bibliai történet Kertész Imrét is foglalkoztatta: „a testvérét féltékenységből meggyilkoló Káin és az elsőszülött Ábel történetének feldolgozásával, kidolgozásával Kertész a Sors mibenlétéhez igyekszik közelebb férkőzni” – fogalmazott a Lét és írás. Feljegyzések 1959–1973 című kötet utószavában Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója. Nobel-díjas írónkon túl számos képzőművészeti példa és irodalmi idézet is modellezte a féltékenység, az Istennek való megfelelés vágya és a rivalizálás ős-szituációit, amelyek mindannyiunk életében jelen lehetnek. Az előadás ideje alatt Hegedűs László Káin és Ábel című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére. 

Filmes kulisszatitkokról, az ezerarcú Petőfiről és a misztikumhoz való vonzódásáról is mesélt Berettyán Nándor a KultúrArc legutóbbi adásában. 

A Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, író Petőfi Sándort alakította a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Kertész Imre Intézet Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című látványos koncertszínházi produkciójában, amelyet csaknem 10 ezer középiskolás látott az elmúlt másfél évben országszerte és szintén Petőfi szerepébe bújt a Most vagy soha! című, nemrégiben bemutatott mozifilm főszereplőjeként is. A vígjátékot és sorstragédiát is jegyző alkotó első regénye, a JHVH – a név két éve jelent meg. A korai kereszténység idejébe kalauzoló, különleges alkotás megírásakor a misztikához való vonzódása vezette, de szeretett volna elmesélni egy olyan történetet is, amely mindannyiunk közös élménye, a zsidó-keresztény kultúra közös históriája. Az est moderátora Őri-Kovács Anna volt.

Szeptember 18-án új évaddal indult el a Kertész Imre Intézet ingyenes irodalmi rendezvénysorozata Őri-Kovács Anna moderálásával. A művészi produkciókkal színesített beszélgetéssorozat első vendége Horváth Florencia költő volt.

A fiatal alkotó 2019 óta publikál folyóiratokban, de a versek mellett könyv- és színházkritikákat is ír.

2021-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat nyert, majd egy évvel később a Petri György-díj harmadik helyezettje lett és ugyanebben az évben a Salvatore Quasimodo Költőverseny elismerő oklevelét is átvehette.

A KultúrArc évadnyitó első estjén egyebek között kiderül majd, hogy mi indította el az irodalom felé a fiatal alkotót, kik a kedvenc költői, írói és hogy milyen hiátus kitöltésére születtek megjelenés előtt álló, Hiátus című kötetének versei.

Az est során Horváth Florencia megzenésített verseit
Karádi Gergő, a Sorbonne Sexual zenekar énekese/gitárosa adta elő.