KlubRádió unofficial

Ezúttal Kecskemétről, Miskolcról és Pécsről jelentkezik az Azt beszélik, a Klubrádió nemrég indult műsora, mely azoknak szól, akik szeretnek tágabb környezetükről is tájékozódni.

Hraskó István, a kecsup.hu újságírója Kecskemétről jelentkezik, és egy olyan történetet meséli el, amelyből kiderül: egy kormánypárti önkormányzatot szabályosan idegesíti, ha a helyiek problémái előkerülnek a közgyűlésen, és a élve többségi szavazatival igyekeznek megakadályozni az ügyek nyilvánosságát.

Bethlen Tamás (borsod24.hu) története is egyedi, de nem egyedülálló: megtudjuk, hogyan igyekszik a hatalom lehetőleg minden vagyonától megfosztani az önkormányzatokat, szabályosan csapdába csalva őket.

És itt lesz Babos Attila a szabadpecs.hu-tól. Végre egy sikersztori, nem minden csavar nélkül: A pécsi Emberség Erejével Alapítvány Emberség-díjakat adott egy kirúgott tanárnak és ellenálló tanárszervezetnek. A jelöltek közt volt Pankotai Lili diáklány is.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Szijjártó Ukrajnát támadta, Kínát védte a NATO külügyminiszteri tanácskozásán Szijjártó kiállt a kínaiak béketerve mellett, mert úgy gondolja, hogy az megfelelő kiindulópontja lehetne a nemzetközi tárgyalásoknak az Oroszország és Ukrajna közti konfliktus megoldásához – számol be a központi állami kínai hírügynökség, a Xinhua a brüsszeli külügyminiszteri NATO-tanácskozásról. Sőt, Szijjártó elvitte a jelenlévőknek a magyar kormány üzenetét, ami úgy szól, hogy Orbánék nem szeretnék, ha az Észak-atlanti Szerződés Szervezete amolyan Kína-ellenes blokk lenne.

Részletesebben kifejtve: a NATO és Kína viszonyát nem lehetne katonai természetűként leírni, nem szabad rivalizálniuk egymással. Ehelyett a magyar kormány példáját kellene persze mindenkinek követnie, azaz a kölcsönösen előnyös együttműködés nemcsak lehetséges, de szükséges, különösen az autóipari forradalom vonatkozásában. Merthogy európai autógyártás ma már a dél-koreai és a kínai akkumulátoroktól függ.

Természetesen a svéd lapok, köztük a Local is központi témaként kezelte a NATO külügyminiszteri értekezletén történteket, kiemelve Blinken amerikai külügyminiszter dorgálással felérő utalását arra, hogy ideje lenne Magyar- és Törökországnak a finnekéhez hasonlóan már holnap jóváhagyniuk Svédország NATO-csatlakozásához szükséges parlamenti szavazást.

Csatlakozott hozzá minden résztvevő, minden tagország, Rishi Sunak brit kormányfő például azzal érvelt, hogy a kibővített szövetség még határozottabban, eredményesebben védheti a békét, de nemcsak Európában, hanem az egész világon. (Orbánék pedig, ugyebár, egyfolytában a békéről papolnak). Azt, hogy ők nem a levegőbe beszélnek, rögtön be is bizonyították: James Cleverly brit külügyminiszter újabb 12 millió font segélyt ajánlott fel Ukrajnának, nem gyilkos fegyvereket, hanem orvosi felszereléseket és élelmiszerek formájában.

Hasonlóképpen kardoskodott Olaf Scholz német kancellár is a svédek azonnali tagfelvétele mellett.

A CNN–nek nyilatkozó NATO-főtitkár nagyon óvatosan fogalmazott arra a kérdésre, ami Magyarország Ukrajna-ellenes álláspontját feszegette, mivel a magyar külügyminiszter kijelentette: a NATO egységének megbomlását jelzi, hogy Magyarország ellenkezésének dacára összeült a NATO–Ukrajna Bizottság a külügyminiszterek részvételével. (Magyarország 2018 óta rendszeresen akadályozza a hivatalos ülések megtartását!) Jens Stoltenberg rendkívül fontosnak tartotta a bizottsági ülést, hisz’ a NATO most elsősorban Ukrajna megsegítésén dolgozik, ezért az ukrán külügyminiszter jelenléte egy ilyen tárgyaláson több, mint szükségszerű. A magyar külügyminiszter értésére adta, hogy természetesen felvetették a kisebbségek ügyét is, az oktatási reform kérdését is, és jelezte: épp az ilyen sokszereplős tárgyalások, a dialógus kiszélesítése hozhatja a feleket a közös megegyezésre.

A The New Voice Of Ukraine/Ukrajna Új Hangja sem ment el a téma mellett, megírta: Szijjártó fel volt háborodva, hogy Dmitro Kuleba külügyminisztert meghívták a NATO- külügyminiszteri tanácskozásra. A magyar külügyminiszter leszögezte, hogy az egység elvét sértette meg a NATO vezetése ezzel a meghívással. Ugyanakkor jelezte, a konstruktivitás jegyében mégis részt vesz a tanácskozáson. Viszont továbbra is kötötte az ebet a karóhoz, merthogy Magyarország mindaddig blokkolni fogja Ukrajna NATO-ba történő felvételi kérelmét, amíg vissza nem állítják a kárpátaljai magyarok 2015 előtti kisebbségi jogait.

Az ukrán külügyminiszter ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a nyári, Vilniusban tartandó NATO-csúcson korrigálni fogják a még 2008-ban elhibázott lépést a NATO-tagországok, amikor a bukaresti csúcson nem sikerült egységes álláspontot kialakítani Grúzia és Ukrajna taggá válásának előkészítéséről. Négy hónappal ezt követően Oroszország megtámadta Georgiát (Grúziát), hogy területének egyötödére rátehesse a kezét.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Pálinkás Szüts Róbert, Galambos Péterrel beszélgetett a Reggeli gyorsban, hogyan próbálnak idős emberektől (gyakran sikerrel) több százezer forintot kicsalni.

Orbán maffiamódszereket alkalmaz – jelentette ki a CDU szóvivője „Maffiamódszerek” felcímmel a Der Spiegel azt írja, hogy Orbán elérkezettnek látja az időt ajtót mutatni a hazánkban letelepedett német befektetőnek. Példaként a Heidelberg Materials és Schwenk Zement építőipari szolgáltató cégeket említi meg első helyen az írás, amiknek vezetői furcsa levelet kaptak kb. egy éve. A levél aláírója jelezte, hogy részesedést szeretne szerezni az említett német vállalkozásokban, mint a magyar piac meghatározó szereplője. A levél szerzője, aki igencsak közel áll a magyar kormányfőhöz, udvariasan jelezte: személyes találkozón lenne érdemes a részleteket megbeszélni. „Köszönöm a baráti együttműködését” – zárta sorait. A levél küldője nem hagyott kétséget afelől sem, hogy gáláns lesz az ajánlata, amit csak nehéz szívvel lehetne visszautasítani. A Der Spiegel tudomása szerint a két német cég alvállalkozása, a Duna–Dráva Cement Kft. a magyar kormány útjában állt. A németeknek tulajdonképpen csak a sorok között kellett megtanulni olvasni – írja a lap, ami három magyar kormányrendeletet is idéz, és amiknek köszönhetően tetemes profitot húznak le a külföldi cégektől. Ezt megerősítendő, nyíltan deklarálta a kormányfő a külföldi cégek magyar kézbe vételének újabb fordulóját. Lázár János pedig pár hete egy törvénytervezetben, amely júliusban hatályba is lép, lefektette azokat új szabályzókat, amik diktátumként foghatók fel a külföldi cégek ármeghatározásaira vagy például eladásukra tekintettel, amibe a kormány beleszólhat. A cikk szerint ezek a versenyszabályozó intézkedések uniós normába ütköznek. Nem kis iróniával a Der Spiegel cikke felidézi az évekkel ezelőtt elhíresült jelenetet, amikor Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság legutóbbi elnöke diktátorként szólította meg Orbánt. (Persze mi még egy kisebb, vicces arclegyintésre is emlékszünk… Noha állítólag nagyon jó viszonyban volt a két politikus…) Mindenesetre most már több német cég érzi így, nem szívesen látják Magyarországon. Gunther Kirchbaum, a CDU szóvivője a Bundestagban, azzal gyanúsította meg Orbánt, hogy maffiamódszereket alkalmaz. Az írás hihetetlen mélyre ás, és feltételezett bűncselekményekről írva utal arra is, hogy az ügyészség nem teszi a dolgát, mert ilyen maffiaeljárásoknak semmi következményük nincs Magyarországon. 

A harmadik világháború kockázatának kérdését vetette fel az ismert amerikai humorista, Jon Stewart legutóbbi show műsorában, s a megkérdezettek – politikusok – mind optimistán válaszoltak, kizárva ennek lehetőségét, de természetesen humorral alaposan megszórva. Már amennyire lehet az ilyet humorral kezelni. Kezdte a beszélgetést Washingtonban az amerikai külügyminiszterrel – akinél felvetette, hogy miként lehetne bízni az Európai Unió egységében, ha ott van Magyarország, ami olyan, mint az amerikai kongresszusban az a bizonyos Marjorie Taylor Greene (Trump elvakult híve). Antony Blinken nem ült fel a provokációnak. Majd átruccant Brüsszelbe Jon Stewart, ahol román, francia, szlovén, ír, svéd képviselőkkel ült le, s ott már nem kis problémaként zúdult rá a Magyarországról alkotott számos vélemény. Probléma Orbán, probléma Paks orosz háttere, probléma a magyar „demokrácia”, probléma, amit látunk Magyarországból – fogalmaztak az uniós képviselők érzékelve az Európai Unió megosztásának veszélyét. Daniel Freund, Roberta Metzola EP-elnök mellett megszólította Jon Stewart Cseh Katalint és Hidvéghi Balázst is, aki szerint azt sem tudható, mit jelent egyáltalán a győzelem fogalma ebben a háborúban. Jon Stewart rákérdezett a fideszes képviselőnél: ha Ukrajna keleti területeit az oroszoknak adná, akkor jók vagyunk? Győzünk? Hidvéghi elgondolkodott, majd utalt rá, ezt nem mi döntjük el. Hidvéghi elmondta, mi az a nép vagyunk, amelyik mindig kivívta a szabadságát, és így tudta megőrizni identitását. Jon Stewart: És ugyanez nem illetné meg Ukrajnát is? – jött a gyors reakció. Érezhetik ugyanezt és követelhetik is ezeket a jogokat, de reális formában kellene…

A Newsweek pedig hírként – egyelőre kommentár nélkül – közölte Orbán 3. világháborús aggályait, illetve azt, hogy ő úgy érzi, az európai politikusok közel vannak a döntéshez, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába. Sikerült ezzel magára haragítania az oroszokat, ami újabb lehetőséget teremthet a háború eszkalációjához, mert Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője orosz újságíróknak erre úgy reagált, nemcsak az ötlet felvetése veszélyes, de az esetleges békefenntartók Ukrajnába küldése is igencsak esélyes lenne – írta meg a TASZSZ orosz hírügynökség.

https://infovilag.hu/author/csernyanszkyjudit/