Kulturális Extázis

Bret Easton Ellis 1991-ben megjelent regénye kiverte a biztosítékot nemcsak a nyárspolgároknál, de az edzettebb kortárs irodalmat fogyasztó olvasóknál is. A Reagan-korszak Valentino öltönybe bújt szexi szörnyszülöttjeiről, a Wall Street rossz szelleméről és a társadalmi közönyről szól ez a regény, amelyik közeg megteremtette az amerikai "net worth" morált. Mary Harren 2000-ben mozikba kerülő filmadaptációja ha lehett még sűrűben tolta az arcunkba ezt az üzenetet, a történet főhősét, Patrick Bateman befektetési bankárt és sorozatgyilkost pedig első osztályon repítette a popkulturális ikonok közé. Ebben az epizódban az Amerikai pszichó regényről és a könyv alapján készült filmről beszélek, valamint hogy milyen örökséget hagyott az USA-ra és a világra a '80-as évek yuppie kultúrája.

1982-ben került a magyar mozikba a Pannónia Filmstúdió egyik legnagyobb büszkesége, a francia koprodukcióban készült Az idő urai című egészestés sci-fi animációs film. Azóta generációk nőttek fel rajta és mindenkiben valami nehezen körülírható izgalmat, és maradandó emléket hagyott a rajzfilm. Nem csoda, hiszen az akkor már világhírű Moebius rajzolta a főhősöket és a hajókat, míg a megrajzolt karakterek animációjáról és a részletgazdag hátterekről a magyar grafikusok gondoskodtak. A mai adásban felidézzük a '80-as évek egyik - számomra legalábbis - titkos favoritját.

Krisztus előtt 42-ben járunk és köztársaságkori Rómát véres polgárháború dúlja fel. Livia Drusilla, az előkelő Claudius családból származó fiatal lány az életéért fut a férjével és gyermekével úttalan utakon. Hogyan lesz egy üldözöttből pár év leforgása alatt a Római Birodalom legnagyobb hatalmú asszonya? Cézárok emelkedtek ki és hulltak a porba a vigyázó szemei előtt. Egy valószínűtlen történet egy nagy befolyású, sokszor kíméletlen, a családjáért mindenre kész nőről, aki a férfiak világában véste fel a nevét az örökkévalóság márványoszlopára.

Premier utáni vélemény Riddley Scott "A Gucci-ház" című filmjéről. A történt röviden: Patrizia Reggiani, a családi fuvarozócégben dolgozó fiatal lány megismerkedik az ikonikus Gucci család ifjú örökösével. Egy új világ tárul ki előtte és eldönti, hogy bármi áron felkapaszkodik a híresek és gazdagok Olümposzára. Később aztán kiütköznek a párkapcsolat nehézségei, de Patrizia nem hajlandó lemondani a kiváltságosok életéről. Innen aztán hazugság, árulás és gyilkosság követi egymást szépen sorban, akár egy görög tragédiában. Mindezt a feszültséget 70-80-as évek olasz formakultúrája és magával ragadó hangulata oldja kissé. Hallgassátok meg a műsort, hogy minderről a kettősségről és még sok minden érdekességről mesélhessek nektek.

"Mindig az az álom volt a szép, mely gyorsan semmivé lett." - énekelte nekünk Karády Katalin a jól ismert búgó hangján. Hosszú és rögös a filmek útja a nagyvászonig. Nem csoda, hogy olykor hiányzik a pénz, paripa, fegyver vagy az emberi nagyvonalúság ahhoz, hogy egy álomból valóság legyen. Ebben az epizódban a legjobb öt filmtervet gyűjtöttük össze, ami elsüllyedt abban a bizonyos fejlesztői pokolban.

Tamara de Lempicka a két háború közötti művészeti világ egyik legfelkapott, legeredetibb személyisége volt. Art deco képein megelevenednek a kor előkelőségei és saját hangját megtaláló női alakok, miközben a háttérükben felsejlik a korszak technológiai vívmányai és izzóan újszerű gondolatai által fűtött világ. Lempicka népszerűsége azóta sem csökkent. A munkáit számlálatlanul sokszorosítják és festményei a Madonna kaliberű hírességek falain lógnak a mai napig.

Luc Besson Ötödik elem című sci-fi blockbustere minden szempontból szabálytalan és úgy lóg ki a tornasorból, mint Staller Ilona a katolikus cserkészlányok közül. Bár a premierkor vegyes érzelmeket váltott ki a kritikusokból és a nézőkből egyaránt, de egyedi, sehol nem látott vizualitása és merész ötletei révén idővel jelentős rajongótábort gyűjtött maga köré. A köztudatban máig úgy él, mint a százmilliós blockbuster, ami szart a producerek aggodalmaira. Ebben az epizódban ennek a színpompás karikatúrát ajánljuk megtekintésre.

Egy isten háta mögötti falucskában járunk - valahol a Felvidéken - ahol az I. világháború elvitte a férfiak javát, tombol a spanyolnátha, és a démonok sem férnek a bőrükbe. Ez a felütése az első magyar horrorfilmként beharangozott Post mortemnek, amit Magyarország a jövő évi Oscar-díjra jelölt. Ígéretes az alapanyag, így nagy reményekkel ültem be a moziba. Hallgassátok meg, hogyan álltam fel a székből a film után.

A hírhedtté vált Hustler magazin alapítója, az elsőrangú botrányhős Larry Flynt otromba tréfája Jerry Falwell prédikátorral szemben végül a szólásszabadságért vívott keresztes hadjárattá szélesedett az USA-ban. A Legfelsőbb Bíróság előtt végül Larry Flyntnek adtak igazat a bírák. A műsorban ennek kapcsán ellamentálunk a politikai korrektség cenzúra természetén és hogy miért is kell lábujjhegyen járni, ha el akarjuk mondani azt, ami a szívünket nyomja.

Megnéztem Fabricius Gábor fesztiválsikert aratott elsőfilmjét, az Eltörölni Frankot. A film a '80-as évek eleji Kádár-rendszerben játszódik, amiben Frank Róbert egy népszerű underground zenészt a hatalom folyamatos devianciája miatt kényszergyógykezelésre ítél. A rendező célja az volt, hogy megmutassa a tejfölös lángos sötét oldalát és demítizálja a Kádár-rendszerrel szembeni romantikát, valamint bevessen minket az ún. politikai pszichiátria rémisztő fogalmába. A műsorból kiderül, hogyan sikerült mindez az elsőfilmes reklámszakembernek.