Kulturális Extázis

Évtizedekkel Marlene Dietrich vagy Marilyn Monroe berobbanása előtt volt egy amerikai lány, aki előtt úgy hempergett a világ, mint a kutya, akinek a hasát vakarják. Ez a lány nemcsak szegénysorból érkezett, de még ráadásul fekete is volt. Mégis a páratlan személyiségének, a forradalmi és provokatív előadóművészi stílusának köszönhetően örökre beírta nevét a showbiznisz világába. Később a banánszoknyát és a színpadot lecserélte a decensebb öltözékre és a politikai gyűlések pódiumaira: az emberi jogokért vívott küzdelemben is maradandót alkotott és nyerte el vele örökre az emberek szívét. A francia állam első feketeként vonultatja be a párizsi Panteonba, a francia halhatatlanok csarnokába. Nem rossz eredmény ez egy amerikai bevándorlóhoz képest. Ebben a műsorban Joséphine Baker életét meséljük el nektek.

A Kulturális Extázis műsorvezetője összefoglalja 7 év tinderezési tapasztalatait és feleleveníti a legemlékezetesebb pillanatokat. Odüsszeuszként hajózott át a héttenger Szkülláján és Kharübdiszén hogy most egy biztos révbe érve megírja emlékiratait. Nem marad el a szembenézés, az önvizsgálat, ahogy a tanulságokra is fény derül. Tartsatok velünk!

27 évvel a Született gyilkosok premierje után megnézem, hogy vajon maradt-e érvényes mondanivalója Oliver Stone kultuszfilmjének az IPhone-generáció számára? Szóba kerül még Trump, a gender téma, a posztmodern filozófia és az életünket átjáró káosz is. Gyertek! Jó móka lesz!

"Nápolyt látni és meghalni" - írta le Goethe itáliai utazásai során a már akkor is ezeréves szállóigét. Nem meglepő, hogy az ő teuton lelke sem heverte ki azt az érzelmi sokkot, amit Nápoly jelent az odalátogatónak. A Kulturális Extázis különkiadásában a műsorvezető felsorolja, miért nem éri meg bűnbeesni Nápollyal, aztán persze azt is, hogy mégis miért igen. Nagyon is igen.

Pár éve Elena Ferrante nápolyi regényeitől mindenki letette a haját, de főleg a nők. Én is elolvastam a 4 kötetes sagát és az epizódban arra keresem a választ, hogy miért ez a kitüntetett figyelem és hogyan működnek a nők, ha barátok vagy ha ellenségek. A végén ott kötök ki, hogy nagy megfejtések híján mindannyian csak emberek vagyunk. Azért a kérdések és a konklúzió között sok minden elhangzik Olaszországról, nőkről és férfiakról, követőkről és követekrő és arról, miért szuszakolják a nőket púderszagú sztereotípiákba. Tanulságos intellektuális fallabdázásnak ígérkezik.

20 éve mutatták be az amerikai mozik Richard Kelly "Donnie Darko" című filmjét. Akkoriban egy egész generáció elveszett kamaszai számára jelentett igazodási pontot. Frank a rémisztő nyúl alakja pólókon, bögréken, emberi végtagokon jelent meg spleennel átitatott, nehezen megfejthető, de mindenképpen jól hangzó idézetek kíséretében. Egy egész korosztály érezte a magáénak a zaklatott, az amerikai középosztály papundekli világából nézve elvontnak és dilisnek látszó kamasz mondatait. A műsorban latolgatom a film jelentőségét, hatását és azt is, vajon van-e még üzenete a kamaszoknak és felnőtteknek 2021-ben is.

Robert Rodriguez és Quentin Tarantino koprodukciójában érkezik nektek egyenesen a dicsőséges 1996-os évből az Alkonyattól pirkadatig című horror-akció-komédia elemeket tartalmazó szórakoztató amerikai játékfilm. A fröcsögő, szaftos részletek, cicik, izmos és izzadt férfikarok, keresztet formázó shotgunok és véres féreglyukak mutatják az utat a pokolba. Az adásból kiderül, milyen szimbolikus értéke volt egy LEGO kalózhajónak a gyerekek világában és hogy a műsorvezetőnek milyen traumatikus élményeket okozott egy rosszkedvű szlovák sífelvonós a kilencvenes évek elején. Vér, tajték, vizelet, és persze sok nevetés a Kulturális Extázis legújabb epizódjában. Ne hagyjátok ki!

Huszárik Zoltán számos rövidfilm mellett összesen két nagyjátékfilmet készített, ebből legalább egy azóta a magyar filmművészet klasszikusa lett. Ezt nevezik az amerikaia sportban high-efficiency rate-nek. A Szindbád című film Krúdy Gyula novellafolyama alapján készült, amiben egy javíthatatlan álmodozó, kóbor ritter, a szép dolgok örök szerelmese emlékezik vissza elmúló életének édes és keserű pillanataira. Szindbád alakja Latinovits Zoltán lényegében csúcszerepe, talán egyik megformált karaktere sem vált ennyire részévé a színészi imidzsének. A film után Krúdyt sokan azóta is Latinovits hangján hallják a fülükben. A felvidéki forgatási helyszínek - Selmecbánya, Podolin, Bártfa - hatásosan idézik meg az Osztrák-Magyar Monarchia talán sosevolt báját. A ráérős, hosszú beszélgetések egy korabeli borozóban, budai kisvendéglőben vagy egy borbélyszalonban elrepítenek minket a jelenből a mesék földjére.

1976-ban bemutatták a hazai mozikban a magyar spagetti westernt. Szomjas György filmrendező a meglévő amerikai és olasz zsánerfilmek mellett Sebő Ferenc együttesét és velük az autentikus magyar népzenét is segítségül hívta a hiteles atmoszféra megteremtéséhez. Farkas Csapó Gyurka, a börtönből frissen szabadult betyár bosszúja lesújt ugyan a bűnösökre, de a háttérben már felsejlik egy új világ, amiben a végtelen pusztát megszelidítik és a betyároknak már nem lesz hová futniuk a pandúrok elől.

1976-ban egy felbecsülhetetlen értékű római ezüstkincs került elő egy magyar falu, Polgárdi határában található Kőszárhegyen. A díszes tálakból és kancsókból álló leletnek hamar nyoma veszett, amerre járt, titok, kapzsiság, és halál kísérte. Most újra itthon van Magyarországon, amit a tálon található feliratból - Pelso, azaz Balaton - ez természetesnek is gondolunk. Mégis hosszú volt az út idáig. Mese Seuso Úrról, a Római Birodalom peremén uralkodó patríciusról, egy mesébe illő ezüstkincsről és azokról, akik 1500 év után mindezt elrabolták tőle.