Már ott állt háttal a falnak, csípőre tett kézzel, mert a hónaljában duzzadó kelésektől nem bírta leereszteni a karját.
– Most aztán baszhatom – mormogta Aureliano Buendía ezredes. – Baszhatom az egészet: a végén jön ez a hat tökéletlen, és lepuffant, és nem lehet tenni semmit.
Ezt ismételgette olyan dühvel, hogy az már-már vallásos buzgalomnak tetszett, és Roque Carnicero kapitány meghatódott, mert azt hitte, hogy imádkozik. /Aureliano/