A szorongás, illetve depresszió és pánik kialakulásának hátterében gyakran olyan testi és lelki tényezők állnak, melyek felismerése igen nehéz. A szorító érzéseken túl egy biztos, mind a test, mind a lélek támogatásra szorul. A legtöbb esetben a pánikot, szorongást és depressziót kíséri krónikus testi elváltozás, mint például az emésztési -, vagy pajzsmirigy, mellékvese, esetleg szívproblémák.

Ebben a podcastban arra keressük a választ, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy könnyebben regenerálódjon a test, a tünetek enyhüljenek.

Időnként  mindannyian érzünk nyugtalanságot, feszültséget, félelmet,  izgatottságot külön-külön vagy akár egyszerre, és szorongunk az életünk  valamely területén. Akkor okoz ez problémát, amikor ez az élet minden  területére átterjed és általános érzéssé válik.

Ha ezek a szorongásos periódusok összeérnek vagy feltorlódnak -  pánikbetegség alakulhat ki. A tüneteket bármikor felismerjük:  nehézlégzés, szív vagy mellkasi szorítás, verejtékezés, hányás, gombóc a  torokban, remegő végtagok.

Jellemzően hirtelen támad, minden előjel nélkül és nem tart tovább  20-30 percnél. A pánikban lévő gyakran érzi, hogy megőrül vagy éppen  kilőné magát az űrbe és elmenekülne a világ elől.

Kialakulásáról többen úgy gondolják, hogy a vegetatív idegrendszer  hibás működése okozza, mások szerint korábbi, gyakran gyermekkori trauma  és annak utóhatása, feldolgozatlansága váltja ki a rohamokat.

Időnként  mindannyian érzünk nyugtalanságot, feszültséget, félelmet,  izgatottságot külön-külön vagy akár egyszerre, és szorongunk az életünk  valamely területén. Akkor okoz ez problémát, amikor ez az élet minden  területére átterjed és általános érzéssé válik.

Ha ezek a szorongásos periódusok összeérnek vagy feltorlódnak -  pánikbetegség alakulhat ki. A tüneteket bármikor felismerjük:  nehézlégzés, szív vagy mellkasi szorítás, verejtékezés, hányás, gombóc a  torokban, remegő végtagok.

Jellemzően hirtelen támad, minden előjel nélkül és nem tart tovább  20-30 percnél. A pánikban lévő gyakran érzi, hogy megőrül vagy éppen  kilőné magát az űrbe és elmenekülne a világ elől.

Kialakulásáról többen úgy gondolják, hogy a vegetatív idegrendszer  hibás működése okozza, mások szerint korábbi, gyakran gyermekkori trauma  és annak utóhatása, feldolgozatlansága váltja ki a rohamokat.

Időnként mindannyian érzünk nyugtalanságot, feszültséget, félelmet, izgatottságot külön-külön vagy akár egyszerre, és szorongunk az életünk valamely területén. Akkor okoz ez problémát, amikor ez az élet minden területére átterjed és általános érzéssé válik. 

Ha ezek a szorongásos periódusok összeérnek vagy feltorlódnak - pánikbetegség alakulhat ki. A tüneteket bármikor felismerjük: nehézlégzés, szív vagy mellkasi szorítás, verejtékezés, hányás, gombóc a torokban, remegő végtagok. 

Jellemzően hirtelen támad, minden előjel nélkül és nem tart tovább 20-30 percnél. A pánikban lévő gyakran érzi, hogy megőrül vagy éppen kilőné magát az űrbe és elmenekülne a világ elől. 

Kialakulásáról többen úgy gondolják, hogy a vegetatív idegrendszer hibás működése okozza, mások szerint korábbi, gyakran gyermekkori trauma és annak utóhatása, feldolgozatlansága váltja ki a rohamokat. 

Mikor jön el a pillanat, hogy cselekedjünk és mikor van itt az ideje a kivárásnak? Megérezni azt, hogy készen állunk egy döntésre, lépésre és mi legyen az a tett vagy döntés, legtöbb embernek dilemma. Sokszor olvashatjuk, hallhatjuk, hogy mindennek eljön az ideje, ha annak el kell jönnie. Ekkor azonban feltehetjük magunkban a kérdést, hogy akkor most passzivitás-e, ha nem csinálok semmit vagy éppen ezzel járulok ahhoz, hogy fejlődjek?

Az iskolában megélt konfliktusok hátterében döntően a hiányos vagy hibás kommunikáció áll. Minden ember alapszükséglete a kapcsolat. A kapcsolataink alapja azonban a családban megélt, gyakorolt kommunikációs minta. Hogyan hat ez a gyerekek kapcsolódásaira a tágabb közösségekben?

Kilépni vagy bent maradni? Ez a leghúsbavágóbb kérdés, mikor krízisbe kerül egy kapcsolat. Honnan tudom, miből érzem, mit tegyek, ha válságba kerülünk?

A kapcsolati sablonunk a tudattalan által készített vázlatrajz, képlet alapján készül. Ez ad iránymutatást a párválasztás során mindenkinek. Az önmagunkat egészségesen szeretőknek és a nem szeretőknek egyaránt.

A hozott, megtapasztalt és tanult kötődési mintáink meghatározzák későbbi szerepeinket és kapcsolatainkat. A hosszútávon működő kapcsolatokban kialakul egyfajta függőség, mely akár építő és egészséges is lehet. Hogy valóban az maradjon és ne váljon destruktívvá, paradox módon érzelmileg függetlenek, egészséges önszeretők és önálló emberek kell, hogy részt vegyenek benne. Ha mindez nincsen a szatyorban, úgy a vonzalom és az érdeklődés hiányában a kapcsolat ellaposodik. Mit tehetünk annak érdekében, hogy mindez ne így legyen?

Szülőnek lenni az egyik legmeghatározóbb feladat az életben és egyáltalán nem mindegy, milyen a kapcsolatunk a gyerekkel, milyen ismereteink vannak a témában. A családi lét lenyomatot képez női, férfi szerepeinken és párkapcsolatunkon. Szövetséggé kell forrnia a feleknek, különben egy idő után elvesznek a történésekben.