Liberalizmus vagy halál – a Republikon podcastja

Magyar Péter a kegyelmi ügy kapcsán lépett a nyilvánosság elé, viszont míg az ügy az elmúlt két hónapban már kisebb figyelmet kap, addig Magyar hétről hétre tematizálni tudja a közbeszédet. Népszerűsége folyamatosan növekszik, azt azonban csak az EP-választás után tudjuk majd meg, hogy a Magyar vezette TISZA Párt a kedvező közvélemény-kutatási eredményeket szavazatokká tudja-e váltani.

Felmerül a kérdés, hogy miért lőhetett ki ilyen rövid idő alatt ennyire a népszerűsége? Milyen szavazókat tud integrálni saját politikai projektjébe? Milyen kilátásai vannak neki és pártjának június 9-e után?

Podcastsorozatunk legújabb epizódjában Intézetünk munkatársai, Ranschburg Zoltán vezető elemző és Schlanger Márton kutató egyebek mellett ezekre a kérdésekre próbál választ adni, miközben keretbe helyezik az elmúlt heteket meghatározó Magyar Péter-jelenséget.

Magyarország az egyetlen olyan ország az EU-ban, ahol nincs női miniszter a kormányban, emellett a női képviselők aránya a parlamentben is messze elmarad az uniós átlagtól. Miért van ilyen kevés nő a hazai politikában? Hogyan lehetne változtatni ezen a jelenségen? Milyen elvárásoknak kell megfelelniük a női politikusoknak férfitársaikkal szemben?

Többek között ezekről a kérdésekről, valamint az elmúlt évek legbefolyásosabb női politikusainak, Novák Katalinnak és Varga Juditnak a bukásáról beszélget podcastsorozatunk legújabb adásában Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke Lendvai Ildikóval, volt országgyűlési képviselővel, az MSZP korábbi elnökével.

2014 után tavaly decemberben – alig fél évvel a következő választások előtt – ismét átírta a fővárosi önkormányzati választási rendszer szabályait a Fidesz-KDNP. Miben tér el egymástól az új és a korábbi rendszer? Mi volt a kormánypártok politikai célja a választási szabályok módosításával? Miként befolyásolhatja a változtatás a júniusi választás eredményét? Milyen nehézségeket okoz a kétszintű önkormányzás Budapesten?

A Republikon podcastsorozatának legújabb részében ezekről a kérdésekről beszélget Király Dávid, Intézetünk Budapest Műhelyének vezetője László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével.

Orbán Viktor és kormánya évek óta rendszeresen az Európai Unió döntéseinek kerékkötőjeként kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, de gyakran nem világos, mi a miniszterelnök célja az ország elszigetelődésével fenyegető politikával – ha van egyáltalán. Vajon ki nyert azzal, hogy Orbán február 1-ig várt az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomag megszavazásával? Találhat-e Magyarország sajátos vétódiplomáciája szövetségesekre az Unión belül, vagy Budapest egyedül marad? És ha már itt tartunk: mi lehet a következménye annak, hogy Magyarország maradt az egyetlen NATO tagország, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását a szövetséghez?

A Republikon legújabb podcastadásában Herman János korábbi külügyi államtitkárral és volt NATO nagykövettel beszélget Intézetünk vezető elemzője, Ranschburg Zoltán.

Különleges beszélgetéssel jelentkezünk az idei első podcastunkban! Az adás főszereplői ezúttal a Republikon gyakornokai, Reni, Brúnó és Iza, akiknek a szemüvegén keresztül betekintést nyerhetünk a Republikon Intézet mindennapi működésébe, a gyakornoki programba, a gyakornokok átlagos munkanapjába. Akik az adás végéig velünk maradnak, azt is megtudhatják, hogyan gondolkodnak legfiatalabb kollégáink a magyar közélet állapotáról.

A Republikon gyakornoki programja évi háromszor ad lehetőséget politika iránt érdeklődő fiataloknak, hogy részei lehessenek egy elemzőintézet életének. A következő gyakornoki programunk résztvevői különösen izgalmas, az első magyar 'duplaválasztást' megelőző kampányidőszakban csatlakozhatnak hozzánk. A jelentkezéseket január 22., hétfő éjfélig várjuk! További információ a felhívásról a weboldalunkon olvasható.

2023 utolsó podcastepizódjában kollégáink, Ranschburg Zoltán vezető elemző és Schlanger Márton kutató beszélgetnek a magyar politika elmúlt évéről. Tartsanak velünk, ahogyan kutatási eredmények, fontos kül- és belpolitikai események példáján keresztül tekintünk vissza erre a különös és izgalmas évre. Szó esik EU-s pénzekről, pártpreferenciákról, oktatásról, svédekről, és kiderül, mi volt az év politikai szava!

2023. november 17-én ünnepeltük Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját. Podcastsorozatunk legújabb részében a főváros múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélget Király Dávid, a Repulikon Budapest Műhelyének vezetője Demszky Gábor korábbi főpolgármesterrel. Az adásban egyebek mellett a rendszerváltás utáni várospolitikai kihívásokról, a budapesti önkormányzati rendszer sajátosságairól, a főváros és kormány viszonyának kihívásairól, valamint Budapest fejlődési lehetőségeiről esik szó.

2024. június 9-én egy napon tartják az önkormányzati, illetve az európai parlamenti választásokat Magyarországon. Mik az ellenzék kilátásai az összevont választáson? Mi lesz az összefogás sorsa 2024-ben? Megtartható-e Budapesten a jelenlegi ellenzéki többség? Mivel tud kampányolni a Fidesz a jelenlegi önkormányzati rendszerben? Milyen ma ellenzéki polgármesternek lenni a NER-ben?

Többek közt ezekről a kérdésekről beszélget a Republikon podcastsorozatának legújabb adásában Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója Horváth Csabával, Zugló polgármesterével.

Last Sunday in Poland voters drove a spoke into the wheels of illiberalism: even though the governing populist, national-conservative Law and Justice party (PiS) got the highest number of votes, parties of the pro-European and democratic opposition coalition can be the ones that can cooperatively form a government in Warsaw. We can expect a major shift in Polish politics, whose effects we will certainly feel in Hungary as well. What led to the opposition’s success in Poland, and what could the parties of the Hungarian opposition learn from it? What does the future hold for the Polish, and what can the Orbán government expect?In our special, English language programme our senior analyst Zoltán Ranschburg speaks with Miłosz Hodun, president of Polish think-tank Projekt: Polska, and international officer of liberal party Nowoczesna, part of the opposition coalition.

===============================

Múlt vasárnap Lengyelországban a választók botot dugtak az illiberalizmus küllői közé: az október 15-én tartott választásokon bár a kormányzó populista, nemzeti-konzervatív Jog és igazságosság (PiS) párt kapta a legtöbb szavazatot, mégis az európa-párti, demokratikus ellenzéki koalíció pártjai lehetnek azok, amelyek együttműködve kormányt alakíthatnak Varsóban. Komoly fordulatra számíthatunk a lengyel politikában, amelynek hatásait kétségkívül Magyarországon is érezni fogjuk. Mi vezetett az ellenzék sikeréhez Lengyelországban, és mit tanulhatnak belőle a hazai ellenzék pártjai? Mit hoz a jövő a lengyeleknek, és mire számíthat az Orbán kormány?
Különleges, angol nyelvű adásunkban vezető elemzőnk, Ranschburg Zoltán Miłosz Hodunnal, a lengyel Projekt: Polska think-tank elnökével, az ellenzéki koalíció részét képező liberális Nowoczesna párt nemzetközi tisztviselőjével beszélget.

A Közel-Kelet ismét forrong: október 7-én a Gázai övezetből átfogó légi és szárazföldi támadást indítottak Izraellel szemben, a Hamász terroristái civilek százait gyilkolták meg, illetve rabolták el, azóta pedig az izraeli válaszlépések nyomán egyre nő a palesztin áldozatok száma is. Mik lehettek a Hamász céljai a támadással, és milyen eredményeket várhat Izrael a katonai választól? Hogyan befolyásolják a most zajló események Izrael és az Öböl-államok, valamint a globális nagyhatalmak kapcsolatát? És vajon hogyan áll mindez kapcsolatban az orosz-ukrán háborúval? Rendhagyó adásunkban Ranschburg Zoltán, intézetünk vezető elemzője a Tel-Avivban tartózkodó Dr. Szalai Máté Közel-Kelet szakértővel, az Olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatójával beszélget.