Liberalizmus vagy halál – a Republikon podcastja

Sok filmben láthatjuk azt a képet, mikor az amerikai kertvárosban a lakók saját előkertjükbe elhelyezett táblával jelzik politikai elkötelezettségüket. Hazánkban ez nehezen elképzelhető, az Egyesült Államokban viszont bevett gyakorlat. Az ilyen és ehhez hasonló politikai megnyilvánulások itthonról idegennek hatnak, Amerikában azonban a mindennapok részét képzik. Hogy ezt kicsit közelebb hozzuk hallgatóinkhoz, a választási kampány mindennapjairól beszélgettünk a Republikon külső tanácsadójával, Mikecz Dániellel, aki jelenleg a University of Pittsburgh oktatója.

Az ellenzéki térfelet pár hónap alatt leuraló Tisza Párt kapcsán sokszor felmerülő kérdés: Bár kint ülnek az EP-ben, de mégis mit lehet tudni a párt ilyen irányú működéséről? Hogyan működik a Tisza az Európai Parlamentben? Mit jelent nekik a néppárti tagság és hogy hat ez a hazai érvényesülésükre? Ezekre a kérdésekre keres válaszokat a Liberalizmus vagy halál legújabb adása, amiben Tarr Zoltánnal, a Tisza Párt EP-képviselőjével, delegációvezetőjével és alelnökével beszélget Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője.

As much as we in Hungary are concerned with the politics of our own country, we know so little about those of other countries, and this is true even when we are talking about a neighbouring country. Yet it can be important to learn about the political processes in these countries, because we can learn from them and see that certain patterns are not only found in our own countries, but also in our neighbours.

In the latest episode of Liberalism or Death, Zoltán Ranschburg talks to Silvia Nadjivan, researcher at NEOS Lab, about the results of the recent Austrian elections, the rise of the far-right FPÖ and the situation of liberals in Austria.

--

Amennyire sokat foglalkozunk Magyarországon saját országunk politikájával, annyira keveset tudunk más országokéról, és ez akkor is igaz, ha éppen szomszédos országról beszélünk. Pedig fontos lehet megismerni ezeknek az államoknak a politikai folyamatait, hisz tanulhatunk is belőlük, és láthatjuk, hogy bizonyos minták nem csak nálunk, de szomszédainknál is megjelennek.

A Liberalizmus vagy halál legújabb, angol nyelvű adásában Silvia Nadjivannal, a NEOS Lab kutatójával beszélgetett Ranschburg Zoltán a múltheti osztrák választások eredményeiről, a szélsőjobboldali FPÖ előretöréséről és a liberálisok helyzetéről Ausztriában.

November 5-én az Egyesült Államok újra választ. Joe Biden és Donald Trump júniusi vitája után felgyorsultak az események. Júlisuban Trumpra rálőttek, egy héttel később pedig Joe Biden visszalépett a jelöltségtől jelenlegi alelnöke, Kamala Harris javára. Az addig letargikus állapotban lévő demokarata szavazók új erőre kaptak, és a legutóbbi felmérések alapján mégsem lefutott a meccs, amit nyáron már sokan annak tartottak. Múlt héten megrendezték az első Trump - Harris vitát, ez szolgál legújabb podcastunk alapjául.

A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában Ranschburg Zoltán, a Republikon vezető elemzője Papp Gergővel, amerikaszakértővel, a www.kampanykorut.substack.com hírlevél szerzőjével beszélgetett a kampány jelen állásáról, a csatatérállamokról és a novemberi választás eredményét jó eséllyel meghatározó kérdésekről.

Budapesten az elmúlt években lezajlott egy kisebb kerékpáros forradalom, amiben elengedhetetlen szerepe volt a biciklis infrastruktúra fejlesztésének. A bicikliutak és kerékpárosbarát fejlesztések mellett fontos volt a folyamat során a 2021-ben megújuló MOL Bubi kerékpármegosztó rendszer, ami egy hozzáférhető és olcsó alternatíva lett, elsősorban a belvárosi autós- vagy tömegközlekedés kiváltására. Karácsony Gergely főpolgármester április elején bejelentette a rendszer következő etapját, a 2026-ban elinduló Bubi 3.0-t, ami egy szükséges lépés ahhoz, hogy a Bubi versenyképes és korszerű maradhasson az egyre jobban elterjedő mikromobilitási eszközök között. De mi kell ahhoz, hogy Budapest Közép-Európa kerékpáros fővárosa lehessen? Mikortól tekintenek majd a magyarok közlekedési- és nem sporteszközként biciklijükre?

A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Király Dávid, a Republikon Budapest műhelyének vezetője vitatja meg a témát Fűzfa Csabával, az Intézet szakpolitikai szakértőjével, akinek pár hete az Énbudapestem oldalán "Ez a város szereti a kerékpárost" címen megjelent cikkje szolgált a beszélgetés alapjául.

A Momentum Mozgalom a júniusi választásokon kiesett mind az Európai Parlamentből, mind a Fővárosi Közgyűlésből, ezután pedig lemondott a pártot eddig vezető Donáth Anna. A tisztújítás során végül Tompos Márton szoros versenyben felül tudott kerekedni a pártot már korábban vezető Fekete-Győr Andráson, így ő lett a Momentum új elnöke. Fő feladatuk, hogy újraszervezzék magukat, annak érdekében, hogy meg tudják állítani azt a rossz tendenciát, ami Magyar Péter felbukkanása óta a népszerűségük csökkenésében mutatkozik meg, és hogy 2026-ban jobb eredményt tudjon felmutatni a párt. Milyen lehetőségei vannak addig a Momentumnak, hogyan tovább? Mit ért a párt a liberalizmus alatt? Mit jelent ez számukra és miben nyilvánul meg?

A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Tompos Mártonnal, a Momentum frissen megválasztott elnökével beszélgetett Ranschburg Zoltán, az Intézet vezető elemzője. Az adásban szóba került Tompos víziója a párt jövőjéről, a Momentum, mint szolgártatópárt koncepciója, valamint a liberalizmus jelentése az új elnöknek és a Momentumnak.

A következő hónapok kulcskérdése, hogy a baloldali és liberális pártok miként fogják magukat és stratégiájukat meghatározni a 2026-os országgyűlési választásokra készülve. A nyári időszak politikailag lecsendesedhet, azonban ez nem minden szereplőnek lenne előnyös: Magyar Péternek érdekében állhat szinten tartani az érdeklődést, továbbá mind a Momentumnak, mind a DK-nak is aktívnak kell maradnia és ki kell használnia a nyarat az elkövetkezendő idő srtaégiájának megtervezésére. Magyar Péter pártját egyszerre két kihívás is éri az elkövetkezendő időszakban: egyrészről az európai politizálás, másrészről a szervezetépítés kérdése. 2026-ot tekintve pedig kérdés, hogy ezzel a tendenciával a támogatottsága elérhet-e teljesen a Fidesz mellé - más pártokkal való együttműködés nélkül.

A Republikon Intézet podcastjának legújabb adásában Závecz Tiborral, a Závecz Research alapítójával beszélgetett Schlanger Márton, az Intézet kutatója. Az adás során a június kilencedikei választások eredményeinek hatásairól beszélgettek a felek, a fókuszban a magyar pártok és az önkormányzatok jövőbeni helyzete volt.

Magyar Péter megjelenése nehéz helyzetbe hozta a magyar politikai élet szereplőit. A liberális voksokra az elmúlt évek választásain mindig több párt pályázott, jelenleg pedig még nehezebb arra a kérdésre választ találni, hogy kire szavazzanak a liberálisok június 9-én. A választók inkább a szívükre hallgassanak vagy éljenek a taktikai szavazás eszközével? Mely pártok állnak legközelebb a liberális értékekhez és melyek azok, amelyek ezen értékektől a legtávolabb vannak? Összességében milyen lehetőségei vannak egy magát liberálisként azonosító szavazónak?

Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke és Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet vezető elemzője az Intézet podcastsorozatának legújabb részében.

Bár az elmúlt hónapokban a kegyelmi ügy és a júniusi választások kiszorították a napirendről, de az akkumulátorgyárak magyarországi megjelenését továbbra is napirenden tartja a kormány. Emellett szintén idén év elején indult a műanyag- és fémpalackokra vonatkozó betétdíjas rendszer. A kormány mind az akkumulátorgyártásra, mind az újrahasznosításra zöldpolitikai intézkedésként tekint, a környezet állapota szempontjából azonban nem biztos, hogy ennyire pozitívak. Milyen környezeti károkat és egészségügyi kockázatokat jelenthetnek az akkumulátorgyárak? Megoldás a rengeteg műanyagszemétre az újrahasznosítás?
Többek között ezekről a kérdésekről beszélget podcastsorozatunk legújabb adásában Simon Gergellyel, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjével Fűzfa Csaba, Intézetünk Budapest Műhelyének munkatársa.

On 1 May, Hungary celebrated 20 years as a member of the European Union. Although many see this event in 2004 as a turning point in the history of our country, we can sense that Hungary has a reluctant attitude towards the EU. While the government has been campaigning increasingly strongly against the European Union in recent years, the overwhelming majority of the population is pro-EU and fundamentally positive about the EU's role in Hungary's development. What led from the promise of the Viennese confectionery to the growing EU scepticism in the country? Where is Hungary's place in Europe and how much further can the EU expand?

In our special English-language podcast, our senior analyst Zoltán Ranschburg speaks with Pat Cox, former President of the European Parliament, on the occasion of Hungary's 20th anniversary as a member of the EU.

***

Május 1-én ünnepelhettük, hogy Magyarország 20 éve az Európai Unió tagja lett. Bár sokan sorsfordítónak látják hazánk történelmében ezt a 2004-es eseményt, mégis azt érezhetjük, hogy Magyarország visszásan viszonyul az EU-hoz. Míg a kormány az utóbbi években egyre erősebb Európai Unió ellenes kampányokat folytat, mégis azt látni, hogy a lakosság túlnyomó többsége uniós tagság párti és alapvetően pozitívan értékeli az EU hazánk fejlődésében játszott szerepét. Mi vezetett a bécsi cukrászda ígéretétől az országban növekvő EU-szkepticizmusig? Hol van Magyarország helye Európában és meddig bővülhet tovább az Unió?

Különleges, angol nyelvű adásunkban vezető elemzőnk, Ranschburg Zoltán Pat Coxszal, az Európai Parlament korábbi elnökével beszélgetett hazánk 20 éves EU tagságának apropóján.