Liberalizmus vagy halál – a Republikon podcastja

How is it possible that the post-regime change democracy 'boom' in the V4 countries is being replaced by a trend towards illiberal authoritarianism? We are being helped to answer this question by Tom Palmer, executive vice president for international programs at Atlas Network. He explains the phenomenon by the propagandistic exploitation of the global financial crisis and the active, destructive influence of Vladimir Putin's Russia. He details how Russia spreads illiberalism by financing extremist political movements and using immigration as a "weapon". The podcast also touches the topic of the political similarities between Hungary and the United States.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink felmérik, hogy hogy vághatnak neki a választásig hátralévő fél évnek az egyes pártok.

Last weekend Andrej Babiš and his party ANO won the general election in the Czech Republic. After the loss of the parlamentary election in 2021 and the loss of the presidential election 2023 many thought that his populist threat is over. However last weekend he won with the largest percentage of the votes since 1990. How does the future look for Czechia? Can we see the return of a more illiberal direction or is the immunsystem of the Czech democracy stronger than that? We are searching answers for these questions with Zuzana Stuchlíková, analyst of Europeum.

A közszolgálati média működésének demokratikus kontrollja, átláthatósága és pártatlansága kulcsfontosságú a szabad nyilvánosság és a választópolgárok megalapozott döntéshozatala szempontjából.

A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában a Republikon és a Connect Europe közös projektjéről beszélgetnek Intézetünk kollégái, aminek keretén belül egy éven át minden esti híradót kielemzünk, hogy megállapítsuk: igazak-e a közmédiát érő vádak, miszerint elfogult lenne a kormány irányába. Ebben az epizódban első hat hónap eredményeit értékeljük. Az első fél évről szóló jelentésünk megtalálható a Republikon honlapján vagy a következő linken: https://tinyurl.com/5evmapc2

Áprilisban járta be a nyilvánosságot a furcsa, haranggörbét nagyon szabálytalanul megtörő szegénységi statisztikák híre. A téma után joggal merült fel a kérdés sokakban: Mennyire bízhatunk a statisztikákban? Ezen kívül beszélünk a közvéleménykutatók és kutatásaik kapcsán felmerülő kérdésekről is, például arról, hogy miért lehet, hogy két hasonló időben készült reprezentatív felmérésben eltérések láthatók, vagy miért fordulhat elő, hogy a pártok támogatottságát összeadva nem kereken 100 százalékot kapunk.

Újra jelentkezik elemzői podcastsorozatunk, a Liberális szemmel. Az adásban munkatársaink többek között a részvételi rekordot megdöntő Prideról, a Harcosok Klubjáról (nem filmkibeszélő) és az elhalasztott ellehetetlenítési törvényről beszélgettek.

Az utóbbi években egyre fontosabb nagyobb teret foglal el a közbeszédben a gyerekek képernyőidejéről szóló diskurzus. A túlzott képernyőidő azonban nem csak a gyermekek esetében probléma, de a felnőtteknél is, így az egész társadalmat érintő jelenségről beszélhetünk. De mit tehetünk annak érdekében, hogy a képernyők ne uralják le a mi életünket vagy épp szeretteinkét? Milyen össztársadalmi válaszok adhatók erre a kihívásra? Ezekről a kérdésekről beszéltünk Dr. Nagy Péterrel, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosával.

Az éghajlat változik, ehhez pedig muszáj alkalmazkodni az egyéneknek és a nagyobb közösségeknek, országoknak, városoknak egyaránt. Utóbbihoz azonban elengedhetetlenek a megfelelő szakpolitikák, amik teret engednek településeink fenntartható fejlődésének, erősítik adaptációs képességeit és élhetővé teszik őket lakosaik számára a klímakatasztrófa idején is. Ezekről a kérdésekkel beszélgettünk Brabás Richárddal, a Párbeszéd - ZÖLDEK társelnökével, a Fővárosi Közgyűlés képviselőjével.

Magyarország és Ukrajna között annyira elmérgesedett a viszony, amit kevés másik európai ország mondhat el magáról. Az elmúlt hetekben kisebb kémháború is kirobbant a két szomszédos állam között, miközben a magyar kormány még az ellehetetlneítési törvényt is részben ukrán propagandára hivatkozva tervezi elfogadni, de konzultációt is indított azzal a céllal, hogy keleti szomszédunk EU-s csatlakozásának már a lehetőségét is a háború eszkalációjának mutathassa be. Mennyire hasonló az ukrán helyzet bemutatása az orosz propagandában ahhoz, mint amit a magyar kormány sugároz? Milyen forrásoknak hihetünk a háborús hírekkel kapcsolatban? És hogy jön ebbe az egészbe az ukrán kémügy? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Schlanger Márton, a Republikon kutatója Takácsy Dorkával, a CEID kutatójával, Oroszország szakértővel.

A politika folyamatosan törekszik arra, hogy bizonyos nemzeti identitást és a magyar történelmet saját céljaira felhasználja. Fontos azonban feltenni néhány kérdést: A magyar jelképek pártokhoz tartoznak vagy hozzánk, a nemzethez? Szurkolhat ugyanúgy a magyar válogatottnak egy konzervatív és egy liberális? Hogy próbálta a politika megváltoztatni a himnuszt annak megalkotása óta? Ki lehet sajátítani a piros-fehér-zöld színeket? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Nyáry Krisztián, kultúrtörténész és kommunikációs szakember segítségével.