
Sign up to save your podcasts
Or


A Tisza-kormány egyik fontos, szimbolikus ígérete, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. Nem most merül fel ez először, Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere még 1990-ben nyújtot be Hack Péterrel közösen ugyanerre vonatkozó törvényjavaslatot, ám az végül nem került napirendre. A Liberalizmus vagy halál legújabb adásában ezért az említett Demszky Gáborral beszélgetünk az ügynökaktákról, arról, hogy mire kell figyelni azok nyilvánosságra hozatalakor, valamint arról, miként élte meg ő azt, hogy a Kádár-rendszer évekig megfigyelt céleszemélyként tartotta számon.
Azok számára, akik további beszélgetéseket hallgatnának a témában, ajánljuk a Republikon Intézet október 19-i eseményét, amin az aktákról fogunk beszélgetni meghívott panelistáinkkal közösen.
Részletek: https://fb.me/e/55FN2Iztn
Regisztráció: https://forms.cloud.microsoft/e/59jxCrBVMF
Horn Gábor és Virág Andrea beszélgetése az elmúlt hetek legfontosabb politikai történéseiről.
Az idei nyáron mindenkinek beégett az agyába a hőkupola kifejezés. Nem kérdés, hogy a klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezzük, mégis azt látjuk, hogy a zöld átállás sosem élvez prioritást a politikában. Pedig lehet anyagilag is jobban járnánk ha tennénk azért, hogy ne főjünk meg. Erről, a jólét és jóllét kapcsolatáról, valamint a klímapolitika (és annak hiányának) egyéb hatásairól beszélgettünk Schaffhauser Tiborral, a Green Policy Center társalapítójával.
Az önkormányzatok helyzete az elmúlt pár évben egyre nehezebb lett. Számos önkormányzat ma egyik napról a másikra él. A Tisza Párt a teljes önkormányzati rendszer felülvizsgálatát és decentralizálását ígérte. Hol tartanak most ezek a törekvések, mik lennének a legfontosabb célok, és mennyi idő lehet egy új, jól működő önkormányzati rendszer kialakítása? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár polgármesterével.
A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények 2024-ben törték át a társdalmi közöny falát. Mégis, a nyilvánosság továbbra is keveset tud arról, hogy a gyerekeket milyen sérelmek érik, milyen veszélyek fenyegetik, legyen szó akár a fizikai, akár az online térről. A Republikon a Hintalovon Alapítvánnyal közösen végzett kutatása ezeknek a kérdéseknek egy részét próbálta feltárni. Most a kutatás kapcsán beszélgettünk Stáhly Katával, a Hintalovon szakmai vezetőjével a gyermekvédelem és a gyermekbántalmazás tágabb konszenzusáról illetve arról, hogy mit jelenthet a terület számára az, hogy Gyurkó Szilvia, a Hintalovon korábbi vezetője gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár lett a kormányban.
Tavaly ért a csúcsára a Fidesz gyűlöletkampánya az alternatív szexuális beállítottságú emberekkel szemben. A volt kormánypárt még törvényileg is megpróbálta ellehetetleníteni a Prideot, amit viszont nem csak megrendeztek, de az egyik legnagyobb demonstráció lett belőle a rendszerváltás óta.
Idén áprilisban a Fidesz megbukott, de a Pride a helyén maradt. Magyar Péter a parlamentben nyíltan beszél az azonos nemű párok örökbefogadásának lehetőségéről, a felvonulás lemehetett, de rendezett lett ezáltal az LMBTQ emberek helyzete? Erről beszélgetünk Dombos Tamással, a Háttér Társaság ügyvivőjével.
Kevés szót tanultunk meg annyira Magyarországon az elmúlt tíz évben, mint azt, hogy migráció és migráns. Sokak számára annyira negatív konnotációba kerültek ezek a szavak, mintha nem is társadalomtudományi szakkifejezések, hanem trágárságok lennének. Az elmúlt hetek eseményei pedig azt mutatják, hogy a migráció nem fog a Fidesz választási veresége miatt kikopni a közbeszédből, sőt az idén júniusban hatályba lépett migrációs paktum miatt ismét a pártpolitikai csaták homlokterébe került. De mit is kell tudni a migrációról? Vannak Magyarországon migránsok, és ha igen, honnan jöttek? A migrációs paktum pedig tényleg azt jelentené, hogy szabályozatlanul elözönlenék Magyarországot a bevándorlók? Ezekre a kérdésekre segít válaszolni Kováts András, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.
Az új kormány külpolitikájáról, az uniós pénzek hazahozataláról és lehetséges felhasználásáról beszélgettünk Kerner Zsolttal, a 24.hu politikai újságírójával. A nemzetközi helyzet fokozódik című májusi konferenciánk apropóján arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi folyamatok - az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és Trump kiszámíthatatlan politikája - milyen hatást gyakorolnak Magyarország mindennapjaira.
Magyarországon az elmúlt évek árfolyamingadozásai okán rengetegen cserélnék le forintjukat euróra. Magyar Péter miniszterelnök, és Kármán András pénzügyminiszter pedig célként tűzte ki a közös valuta bevezetését. Hogy lesz azonban forintból euró? Minek kell megfelelnünk az euróövezethez csatlakozáshoz és mire kell számítanunk, ha nálunk is megjelennek a hidakat ábrázoló papírpénzek? Erre a választ mai beszélgetőtársunk, Győrffy Dóra, a közgazdaságtudomány doktora adja meg.
Kollégáink sorraveszik a felálló új kormány minisztereit.
From the publisher's feed