Az idei nyáron mindenkinek beégett az agyába a hőkupola kifejezés. Nem kérdés, hogy a klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezzük, mégis azt látjuk, hogy a zöld átállás sosem élvez prioritást a politikában. Pedig lehet anyagilag is jobban járnánk ha tennénk azért, hogy ne főjünk meg. Erről, a jólét és jóllét kapcsolatáról, valamint a klímapolitika (és annak hiányának) egyéb hatásairól beszélgettünk Schaffhauser Tiborral, a Green Policy Center társalapítójával.

Az önkormányzatok helyzete az elmúlt pár évben egyre nehezebb lett. Számos önkormányzat ma egyik napról a másikra él. A Tisza Párt a teljes önkormányzati rendszer felülvizsgálatát és decentralizálását ígérte. Hol tartanak most ezek a törekvések, mik lennének a legfontosabb célok, és mennyi idő lehet egy új, jól működő önkormányzati rendszer kialakítása? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Cser-Palkovics Andrással, Székesfehérvár polgármesterével.

A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények 2024-ben törték át a társdalmi közöny falát. Mégis, a nyilvánosság továbbra is keveset tud arról, hogy a gyerekeket milyen sérelmek érik, milyen veszélyek fenyegetik, legyen szó akár a fizikai, akár az online térről. A Republikon a Hintalovon Alapítvánnyal közösen végzett kutatása ezeknek a kérdéseknek egy részét próbálta feltárni. Most a kutatás kapcsán beszélgettünk Stáhly Katával, a Hintalovon szakmai vezetőjével a gyermekvédelem és a gyermekbántalmazás tágabb konszenzusáról illetve arról, hogy mit jelenthet a terület számára az, hogy Gyurkó Szilvia, a Hintalovon korábbi vezetője gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár lett a kormányban.

Tavaly ért a csúcsára a Fidesz gyűlöletkampánya az alternatív szexuális beállítottságú emberekkel szemben. A volt kormánypárt még törvényileg is megpróbálta ellehetetleníteni a Prideot, amit viszont nem csak megrendeztek, de az egyik legnagyobb demonstráció lett belőle a rendszerváltás óta.

Idén áprilisban a Fidesz megbukott, de a Pride a helyén maradt. Magyar Péter a parlamentben nyíltan beszél az azonos nemű párok örökbefogadásának lehetőségéről, a felvonulás lemehetett, de rendezett lett ezáltal az LMBTQ emberek helyzete? Erről beszélgetünk Dombos Tamással, a Háttér Társaság ügyvivőjével.

Kevés szót tanultunk meg annyira Magyarországon az elmúlt tíz évben, mint azt, hogy migráció és migráns. Sokak számára annyira negatív konnotációba kerültek ezek a szavak, mintha nem is társadalomtudományi szakkifejezések, hanem trágárságok lennének. Az elmúlt hetek eseményei pedig azt mutatják, hogy a migráció nem fog a Fidesz választási veresége miatt kikopni a közbeszédből, sőt az idén júniusban hatályba lépett migrációs paktum miatt ismét a pártpolitikai csaták homlokterébe került. De mit is kell tudni a migrációról? Vannak Magyarországon migránsok, és ha igen, honnan jöttek? A migrációs paktum pedig tényleg azt jelentené, hogy szabályozatlanul elözönlenék Magyarországot a bevándorlók? Ezekre a kérdésekre segít válaszolni Kováts András, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Az új kormány külpolitikájáról, az uniós pénzek hazahozataláról és lehetséges felhasználásáról beszélgettünk Kerner Zsolttal, a 24.hu politikai újságírójával. A nemzetközi helyzet fokozódik című májusi konferenciánk apropóján arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi folyamatok - az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és Trump kiszámíthatatlan politikája - milyen hatást gyakorolnak Magyarország mindennapjaira.

Magyarországon az elmúlt évek árfolyamingadozásai okán rengetegen cserélnék le forintjukat euróra. Magyar Péter miniszterelnök, és Kármán András pénzügyminiszter pedig célként tűzte ki a közös valuta bevezetését. Hogy lesz azonban forintból euró? Minek kell megfelelnünk az euróövezethez csatlakozáshoz és mire kell számítanunk, ha nálunk is megjelennek a hidakat ábrázoló papírpénzek? Erre a választ mai beszélgetőtársunk, Győrffy Dóra, a közgazdaságtudomány doktora adja meg.

Kollégáink sorraveszik a felálló új kormány minisztereit.

A Tisza 2/3-os vasárnapi győzelme után munkatársaink ennek okát próbálják felfejteni.

Az elmúlt hetekben a híreket követő magyar polgár egy kémfilmben érezhette magát. Oroszok által javasolt önmerénylet, lehallgatott újságírók és miniszterek, Gundalf és Buddha, a titkosszolgálatok által hamis vádak alá helyezett informatikusok. Mi történik egyáltalán? A magyar titkosszolgálatokra mekkora befolyása van az oroszoknak? Nevezhetjük őket politikailag függetlennek, vagy a kormányzati befolyás miatt jogosan kételkednek a tisztességes működésükben a polgárok?

A Liberalizmus vagy halál vendége Telkes András, korábbi nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági szakértő.