Müpa Podcast

Mi a Kaláka együttes „specialitása”? Mi az a Hangzó Helikon, beleszólt-e Kányádi Sándor a versei megzenésítésébe, és mi a jelentősége a Marczibányi térnek a Kaláka életében?

Portrébeszélgetésünk főszereplői egy-egy fontos emlék, meghatározó mű kapcsán idézik fel pályájuk mérföldköveit, és vallanak az alkotás felejthetetlen momentumairól a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak. Kulisszatitkok, jóleső mélységek, olykor felszabadítóan mulatságos sztorik a Húzónév új adásaiban is.

A legújabb epizódban a Gryllus fivérek meséltek pályájukról a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak.

Gryllus Dániel zeneszerző, előadóművész a kétszeres Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas és Magyar Örökség díjas Kaláka Együttes alapítótagja. Zenéjük különböző, Kárpát-medencén inneni és túli népek muzsikáját és klasszikus zenei elemeket vegyít, régi és mai költők verseit önti zenébe. Hogy a jazz mint az amerikai kultúra egyik legfontosabb és legegyedibb terméke milyen módon kapcsolódik Gryllus Dániel életébe, arról ez alkalommal is Náray Erika faggatja majd vendégét.

A Kaláka együttes első, amatőr felvétele a II. kerületi Lorántffy lépcső alján készült a legenda szerint, amit Gryllus Dániel is megerősített. Ötvenhárom ével később, 2022-ben még mindig kapnak felkéréseket a tengerentúlra is. Nem szűnő sikerük titka sokak szerint a négy tiszta énekhang összecsengése, a klasszikus és népi hangszerek együttes alkalmazása - és bizonyára az az őszinte rajongás, amellyel a zenéhez és a költészethez közelítenek. Munkásságuk gyümölcse harminc lemez, ezerháromszáz dal, európai, ázsiai, észak- és dél-amerikai, ausztráliai fellépések sora. Filmzenéikért, köztük a Mesék Mátyás királyról, a Magyar mondák, valamint a Magyar népmesék című világszerte bemutatott, immár száz epizódból álló sorozat zenéiért a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon életműdíjat kaptak. Gryllus Dániel esetében nem megkerülhető kérdés a család, hiszen testvére, Gryllus Vilmos szintén alappillére a Kalákának, felesége, Kőváry Katalin rendező, dramaturg, aki a Kaláka sikereiben is fontos szerepet töltött be, lánya, Gryllus Dorka színművésznő, fia, Gryllus Samu pedig zeneszerző, aki jazzbasszusgitárosként indult a pályán.

Közreműködők

zongora: Juhász Attila

basszusgitár: Frey György

dob, zenei vezető: Berdisz Tamás

A Magvető által kiadott, Évszakhoz képest hűvösebb című kötettel Harag Anita az újhullám meghatározó képviselőjeként robbant be a magyar irodalomba - eredeti nyelvi invenciójával, gördülékeny történetszövésével, formai magabiztosságával egy csapásra elnyerte az olvasók és a kritikusok rokonszenvét is. Nem túlzás kijelenteni, hogy az utóbb évek leglátványosabb, legsikeresebb pályakezdése az övé: debütáló novelláskötetét Petri György- és Margó-díjjal, valamint Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjjal ismerték el.

Közreműködők

műsorvezető: Jánossy Lajos

próza: Menczel Andrea

gitár: Juhász Gábor

rendező: Balog József

A szépíróként és irodalomtörténészként egyaránt ismert Schein Gábor egyszerre a kortárs irodalom magas színvonalú, élvonalbeli szerzője és tudós értelmezője.

A benne-lét és a rálátás egyidejűsége miatt minden bizonnyal keresve sem találnánk alkalmasabb előadót arra, hogy segítsen az eligazodásban a mai magyar irodalom dzsungelében, felhívja az olvasásra fogékony diákok figyelmét fontos könyvekre, felkeltse érdeklődésüket a magyar irodalom közelmúltbeli és legfrissebb értékei, fejleményei iránt. Schein azonban ezen a délelőttön nem csupán arra vállalkozik, hogy rámutasson a mai literatúra kiemelkedő szerzőire és legjelentősebb műveire, nem csupán olvasnivalót ajánl tehát, hanem vélhetően arról is megosztja majd gondolatait a diákokkal, hogy miért jó olvasni, mit tesz hozzá életünkhöz, önismeretünkhöz a kortárs irodalom olvasása, a művekkel való személyes találkozás.

Közreműködők

Aczél Géza a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. A debreceni Alföld folyóiratnál végzett több évtizedes szerkesztői-főszerkesztői tevékenysége, a Kassák-nagymonográfiában kicsúcsosodó irodalomtörténészi munkássága és a kétezres években látványosan kiteljesedő nagyszabású költői életműve irodalmunk legelső vonalában jelöli ki helyét.

Terjedelmes torzóversei, az általa megteremett lírai szótárforma, az elégiába hajló avantgárd ihletésű, epikus formavilág és bölcs, öregkori szkepszis teszi Aczél Géza költészetét hasonlíthatatlanul egyedivé, felismerhetővé és megkerülhetetlenné. Egy a Literán megjelent interjú ugyanakkor társadalmi érzékenységére, mélyen gyökerező empátiájára is rávilágít: „Ezt az alanyinak induló költészetet egy idő után kezdtem túlságosan törékenynek érezni, átütő nyelvi erő híján alkalmatlannak a szaporodó intellektuális élmények költőileg gazdagabb megjelenítésére, nem beszélve arról a korán jelentkező igényről, hogy - talán a nagy orosz próza rendszeres olvasásának hatására - életrajz-szerűen rendezzem sorsomat, a körülöttem lévők társadalmi beágyazottságát, érzelmi örökségeit. Mivel szinte teljes rokoni környezetem a hivatalnoki-kispolgári szférából származott, két lehetőség állt előttem: vagy egy gogoli szatíra klasszikussá vált helyzetébe csúsztatom ott szerzett tapasztalataimat, ehhez azonban hűséges családi kötődéseim révén túlságosan erős volt a tapintat, másrészt igaztalannak éreztem volna egy hazug és diktatórikus társadalomban ezeket a szerény és humánus embereket a tőlük lényegében független hatalmi mechanizmusok miatt pellengérre állítani. Mai napig nem értek egyet ennek a rétegnek morális lefokozásával, nagyképű lenézésével, kötelességtudatuk laikus testvérként való kihasználásával.” Egy megérintően vonzó személyiségű, nagyformátumú költőt köszönthet a Müpa ezzel az esttel a műsor előtt néhány nappal betöltött hetvenötödik születésnapján.

Közreműködők

színművész: Mácsai Pál

Alkotó

rendező: Balog József

A cimbalom Prima díjas művésze részben jazzmuzsikusnak tekinti magát, nem csoda, ha jazzrajongó, de minthogy hangszere egyáltalán nem jellemző a műfaj múltjában és jelenében sem, Lukács Miklós jazzhez való kötődési pontjairól izgalmas lesz hallani a Náray Erikával folytatott zenés beszélgetésben.

Lukács Miklós a nemzetközi színtéren fontos elismerést szerzett a magyar jazznek, amikor évekkel ezelőtt csatlakozott Charles Lloyd zenekarához. De természetesen rendkívül büszke lehet pályája több más állomására is. Már tizenegy évesen az UNICEF egy brüsszeli gálaestjén adott szólókoncertet, később pedig olyan zenekarokkal dolgozott szólistaként, mint a Budapesti Fesztiválzenekar, a BBC Symphony Orchestra, az Orchestre de la Suisse Romande, a Philharmonisches Staatsorchester Hamburg, az ORF Vienna Radio Symphony Orchestra, a Remix Ensemble, az Israel Contemporary Players, az Ensemble Musikfabrik, a Ligeti Ensemble, az UMZE Kamaraegyüttes vagy a THReNSeMBle. Kurtág György és Eötvös Péter műveik tolmácsolására kérték fel, sőt kifejezetten számára írt versenyművet Eötvös mellett Bella Máté, Fekete-Kovács Kornél, Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán, Bacsó Kristóf, Vukán György és Borbély Mihály. Lloyd mellett olyan jazzsztárokkal dolgozott együtt, mint Archie Shepp, Steve Coleman, Bill Frisell, Chris Potter, Uri Caine vagy Frank London. Játéka több mint ötven lemezen hallható, ezek egyharmadán saját produkcióival. Cimbiózis elnevezésű trióját 2013-ban alapította Orbán György nagybőgőssel és Baló István dobossal.

az est háziasszonya, ének: Náray Erika

Közreműködők

Ez alkalommal nem valamiféle titkos és meglepő vonzalomként fogja bemutatni meghívott vendége jazzrajongó mivoltát Náray Erika. Szalóki Ági már tizenévesen olyan muzsikusokkal dolgozott együtt, mint Szakcsi Lakatos Béla, Dés László és Horváth Kornél. Régóta készült az anyaságra, emellett népzenei és gyermekeknek szóló repertoárjának megújításával is sokat foglalkozik. A Liszt-díjas énekesnő a babavárás időszakában érezte meg, „több nyugalomra, jó érzésre, lassúságra, lágyságra” van szüksége.

Az erdélyi roma gyökerekből is táplálkozó Szalóki Ági mindmáig szereti Bach, Debussy és Bartók műveit, miközben korán nyilvánvalóvá vált, hogy az autentikus népzene az igazi műfaja. Bodza Klára tanítványa alig tizenhat évesen, az Ando Drom együttes jubileumi koncertjén lépett először színpadra a Katona József Színházban. Részt vett az Utolsó Óra népzenei gyűjtőprogramban, ahol főleg erdélyi énekes adatközlők repertoárját rögzítette. Hosszú ideig párhuzamosan énekelt a magyar népzenét játszó Ökrös együttesben, illetve a kárpát-medencei és balkáni világzenét képviselő Besh o droM zenekarban. Szólista pályáját 2004-ben kezdte, azóta főként saját zenekaraival lép színpadra. 2008-ban, A vágy muzsikál című albumán Karády Katalin repertoárjának legsikeresebb dalait helyezte új kontextusba. Mostanában az is foglalkoztatja, hogy régi korok magyar és európai zenéit megismertesse a gyerekekkel, sőt akár kamaszokkal is.

Közreműködők

zongora: Juhász Attila

basszusgitár: Frey György

dob, zenei vezető: Berdisz Tamás

Nem lesz meglepetés az est közönsége számára, hogy Herczku Ágnes lelkében fontos helyet foglal el a jazz. Amellett, hogy énekesként és gyűjtőként is éltető közege a Kárpát-medencében élő és a velünk szoros viszonyban álló népek autentikus népzenéje, a népzenével érvényes kapcsolatot létrehozni képes műfajok is kezdettől vonzották. Dolgozott Borbély Mihállyal, Dresch Mihállyal, Herbie Mannel, Juhász Gáborral, Bornai Tiborral és DJ Palotaival. A végeredmény mindig kiemelkedő színvonalat képviselt.

E színvonalat többek közt eMeRTon-díjakkal, Fonogram-díjjal, Kodály Zoltán és Bartók Béla Emlékdíjakkal, Magyar Művészetért díjjal, Érték-díjjal és Liszt Ferenc-díjjal ismerték el. Nyitottságához hozzájárulhatott, hogy civilként került művészi pályára. Először táncosként állt színpadon, tagja lett a Honvéd Együttes tánckarának, és ezzel párhuzamosan indult el énekesi karrierje. Szintén a többféle érték iránti nyitottságának, meg persze csodás énekhangjának és lenyűgöző színpadi jelenlétének köszönhette, hogy rövid időn belül vezető egyénisége lett a hazai nép- és világzenei színtérnek. Nyolc éven át a Fonó Zenekar tagja volt, 2002-től a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, dolgozott Szalonnával és bandájával - és természetesen Nikola Parovval, akivel 1999 óta társak, és aki közel tíz éve a Herczku Ági és a Banda motorja. Biztosan szívesen mesél majd a WOMEX-en átélt sikerekről, a kortárs zenéhez fűződő élményeiről, zene és vers kapcsolatáról - és persze legkedvesebb jazz-zenéiről.

Közreműködők

A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, Juronics Tamás a kezdetektől rendületlenül hisz abban, hogy tánccal történeteket lehet mesélni, a kortárs tánc nyelvén fontos gondolatokat lehet elmondani, és nagyívű klasszikus zenékre lehet újszerű módon koreografálni. Saját bevallása szerint örökké nyughatatlan, újabb és újabb célokért harcoló személyisége vezette sikerre őt és társulatát.

Juronics Tamás 2017-ben ünnepelte pályafutásának harmincadik évfordulóját. A Harangozó- és Kossuth-díjas, Érdemes Művész címmel kitüntetett alkotó 1987-ben néptánc szakon végzett az Állami Balett Intézetben, és még abban az évben a Szegedi Baletthez szerződött, ahol hamarosan koreográfusként is kipróbálhatta magát. A társulatvezető Imre Zoltán távozását követően, 1993-ban a Szegedi Kortárs Balett néven újjászervezett társulat művészeti vezetője, vezető koreográfusa lett. Legjelentősebb munkái között van a Tavaszi áldozat, a Carmen, a Menyegző, a Carmina Burana, A fából faragott királyfi, és A csodálatos mandarin is, melynek címszerepét maga játszotta: aki látta, bizonyára sosem tudja elfelejteni elemi erejű alakítását. Az idén debütáló Bartók Tavasz fesztiválon ismét a 140 éve született zeneszerző egy művére, a Concertóra készült koreográfiáját mutatták be a Nemzeti Filharmonikusokkal, az online közvetített előadás rendhagyó „látványjáték” formájában valósult meg.

Zsémbes alak. Néha így tekint magára. Közönsége ennek ellenére szívébe zárta Fekete Ernő színművészt, aki több mint 25 éve a Katona József Színház társulatának meghatározó művésze. Sokan talán nem is tudják, hogy neki köszönhetően értik Robert Downey Jr., Christian Bale vagy Joaquin Phoenix szavait. Merengő, elemző típus, aki sok helyzetben inkább befelé fordul. Ezért is nagy öröm őt a Jazzrajongók vendégei közt tudni Náray Erika beszélgetőpartnereként.

Gyerekkorától egyértelmű volt számára, hogy színész szeretne lenni. 1988-ban versmondóként Ki mit tud?-ot nyert, aztán második nekifutásra vették fel a Színművészeti Főiskolára. 1995-ben diplomázott, és bár több helyre hívták, ő a Katonába szerződött - nem utolsósorban Ascher Tamás hatására. Lételeme a színpad, de sokat szinkronizál, és egyre több filmszerep is megtalálja. Legutóbb főszerepet kapott Varsics Péter Így vagy tökéletes című nagyjátékfilmjében, amelyet épp a pandémiás időszakot megelőzően forgattak. A leállás során leginkább a próbák hiányoztak neki. „Nagyon szeretem a próbát. Semmit nem tudsz még, és hirtelen ebből a semmiből, ebből a homályból jön egy ötlet, és abból el lehet indulni, abból valami jó sül ki. Aztán az előadáson ezt kell a lehető legjobban reprodukálni, estéről estére.” A kényszerű pihenő előtt az Isten, haza, család című előadást próbálta Tarnóczi Jakab rendezővel. E munka során is fontos szerephez jutott az improvizáció. Csoda, hogy Fekete Ernő szereti a jazzt?