Müpa Podcast

Mit látunk ma Babitsban? Hőst, szentet, királyt, mint Szabó Lőrinc? Magát emésztő, szikár alakot, mint József Attila? Mértéket, mint Radnóti? Világítótornyot, mint Zelk Zoltán? A Nyugat biztos kezű, szigorú ítéletű szerkesztőjét? A Baumgarten-díj nagy hatalmú kurátorát?

Vagy azt az írófejedelmet, akinek hatása saját korának kulturális életére csak Kazinczyéval mérhető? Olyannyira, hogy felesége, Tanner Ilona Kazinczy Ferenc feleségének nevén, Török Sophie-ként publikált – többek között a Nyugatban. Vagy a nagy tudású poeta doctust, akiről Karinthy Frigyes azt írja az Így írtok ti paródiájában: „A fogarasi elemi és a verseci főgimnázium nyolc osztálya jártak beléje, azonkívül nála végzett a budapesti tudományegyetem filológiai fakultása”?

Babits Mihály foglalkoztatta a kortársakat. Mi fontos belőle az utókor számára? Ismerjük-e magas, érdes hangját, amelyen az Esti kérdést recitálja? Költői elefántcsonttoronyba képzeljük? Gimnáziumi katedrára? A Zeneakadémia színpadára, ahogy a Húsvét előttet olvassa? A New York kávéházba, amint a Nyugat egyik számát szerkeszti? Az esztergomi nyaralóba? Mit olvasunk tőle? Verset, esszét, regény? Vagy a fordításait? Komornak halljuk a hangját, vagy észrevesszük a humorát is?

Van mondanivalója a nyolcvan éve halott Babits Mihálynak a mi korunk számára?

Közreműködők

Faludy György a 20. század egyik, ha nem a legkalandosabb életű magyar költője. Élete átnyúlik szinte az egész múlt századon a 21. század első évtizedének közepéig. A négy esztendő híján száz év (1910-2006) alatt költőként, íróként sajátos filmjét adja ennek a színes, elképesztően mozgalmas, háborúkkal, forradalmakkal, a kommunizmussal, majd az „új világ” ígéretével tarkított évszázadnak.

Még hamincéves sincs, amikor 1938-ban - már ismert költőként - a hitleri Németország (esetleges) győzelme elől zsidó származása és politikai nézetei miatt elhagyja Magyarországot. (Hogy alaptalan volt-e a félelme? Itthon maradt húgát a Dunába lövik, a nagy sikerű Villon-balladákat könyvmáglyán égetik el a nyilasok.) Első állomásként Franciaországba megy, de hamarosan onnan is futnia kell az ország német megszállása miatt. Viszontagságos körülmények között Marokkóba hajózik, majd - kis „paradicsomi”, ezeregyéjszakai sivatagi kitérővel - az Egyesült Államokba, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként, majd lapszerkesztőjeként tevékenykedik. 1942 és 1945 között az amerikai hadseregben szolgál. 1946-ban hazaérkezik, 1947-ben még megjelenhet az Őszi harmat után című verseskötete, de a kommunista hatalom nem nézi jó szemmel működését. Pár év múlva hamis vádak alapján letartóztatják, Kistarcsára, majd a recski kényszermunkatáborba internálják. Az ÁVH börtöneiben töltött évek, majd szabadulása után 1956-ban újból emigrál. Londonban telepedik le, majd Firenzében, aztán Máltán, Torontóban él, hogy 1988-ban - élete utolsó, majd két évtizedére - végleg hazatérjen Budapestre.

Közreműködők

Resti Kornél 'Eredetimegjelöléssel ellátott' Zenekar

Alkotók

Szép Ernő (1884-1953) előbb népszerű költő volt, majd divatos színpadi szerző lett, miközben regényei irodalmi szenzációknak számítottak. Később egy időre szinte teljesen megfeledkezett róla az irodalmi közvélemény, és mostanában fedezzük fel újra mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát. Pestre költözését követően élete szerkesztőségekben, kávéházakban, irodalmi körökben telt. Változatos szerelmek között élte a bohém fiatalember, majd a megrögzött agglegény életét. Ady Endre egyik legjobb barátja, de Molnár Ferenc legszűkebb baráti körének is tagja volt. Babits kezdettől fogva nagy költőnek, Hatvany Lajos a hazai városi irodalom egyik főalakjának tartotta. Aki ismerte, szerette, nagyra becsülte, de egészen komolyan senki sem vette - ő sem saját magát, de a világot sem. Sohasem volt igazi ellensége, üldözöttként még üldözőit is igyekezett megérteni. Valójában azonban senkihez sem tartozott, magányos jelenség a magyar irodalomban. Humor és érzelmesség, halk bírálat és öngúny ötvöződik gyakran dalszerű verseiben, melyek gazdag érzelemvilággal tudják új meg új módon kifejezni e líra alapértékeit: a szeretetet, a megértést és a megbocsátást.

Közreműködők

Für Anikó, Gálffi László, Mácsai Pál

zongora: Darvas Ferenc

Alkotók

a műsor összeállítója: Darvasi László

rendező: Mácsai Pál

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

Kassák Lajos számos műfajban alkotott maradandót: író, költő, teoretikus és kritikus, szerkesztő, mozgalmi vezér és - nem utolsósorban - festő és tipográfus volt. E mérhetetlenül gazdag életmű titkaiba enged betekintést Kassák költészete felől monográfusa, a műsort összeállító kiváló költő, Aczél Géza. A válogatás az avantgárd alapművek részletei mellett kiterjed olyan elfeledett szövegekre is, melyek mind azt mutatják és igazolják, hogy Kassák munkássága - ideértve az általa létrehozott és szerkesztett, nagy hatású folyóiratokat is - teljes mértékben szinkronban volt korával. Autodidakta mivolta ellenére szakértelemmel szól zenéről, színházról, építészetről, filmről, reklámról, fotóról. Műveltsége és művészi tevékenysége univerzális, mégsem véletlen, hogy Aczél Géza főként költői munkásságából merít: míg Kassákot külföldön elsősorban képzőművészként ismerik, a ránk hagyott lírai életmű önmagában is megér egy misét.

Közreműködők

Alkotók

Hogy kerül a magas sarkú csizma a veretesen súlyos, antik tölgyfaasztalra? Karafiáth Orsolya és Vörösmarty Mihály? Nincs itt valami tévedés? A Vers-estek a Müpában sorozat rendszeres látogatói minden bizonnyal felkapják a fejüket erre a konstellációra - és teljes joggal teszik ezt. A sorozat stábja ezúttal rendhagyó párosításra tesz kísérletet: eltérve attól a koncepciótól, amely szerint kortárs költők a hozzájuk közel álló, mintaadó, kedvenc klasszikusuk életművéből válogatva állítják össze az est műsorát, ezúttal olyan költő teszi ezt, akinek művészi értelemben semmi köze nincs a választottjához: Vörösmarty és Karafiáth költői hangütése, írásmódja, versfelfogása nem is lehetne egymásétól távolabb.

Közreműködők

színművészek: Ács Eszter, Blaskó Péter, Karafiáth Orsolya, Katona Kinga, Rubold Ödön, Söptei Andrea 

zongora: Darvas Ferenc

a műsor összeállítója: Karafiáth Orsolya

rendező: Rubold Ödön

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

A költő születésének századik és halálának huszonötödik évfordulója alkalmából meghirdetett Weöres-év emlékezetesen gazdag irodalmi és zenei programkínálata után, egy este erejéig újra e világirodalmi rangú klasszikusé a Fesztivál Színház színpada. Nem véletlen, hogy éppen vele vált helyszínt a Vers-estek a Müpában 2016 végén indult sorozata: alig van olyan költőnk, akinek népszerűsége a Weöreséhez volna fogható. Angyalian tiszta, gyermeki lélek volt, akinek versein nemzedékek sora nőtt fel, s akinek közel kétezer alkotásán nem fog az idő. Az 1981-ben megjelent Egybegyűjtött írások ajánlójának írója, Steinert Ágota pontosan ragadja meg e költészet lényegét: „Weöres Sándor sokat emlegetett formai virtuozitása az emberi lét teljességének korszerű kifejezésére szolgál, ebből fakad látszólagos személytelensége is; a költő individuálisan már-már megszűnik, felolvad műveiben, vállalja a prizma szerepét, amely szétteríti a rajta áthaladó fényt, a közvetítő közegét, amelyen áthullámzik a világegyetem.”

Közreműködők

színművészek: Mácsai Pál, Tenki Réka, Nagy Zsolt

előadóművészek: Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos

a műsor összeállítója: Kovács András Ferenc

rendező: Mácsai Pál

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

Vajon van-e még esély arra, hogy Petőfi Sándor életműve megszabaduljon az utódok által rákent sztereotípiáktól? Vagy most már örökre csupán az Anyám tyúkja és a Nemzeti dal költője lesz? Kétségtelen, talán egyetlen másik költőnk sincs, akit ennyire szűk szerepbe és értelmezési keretbe helyezett volna az utókor, a rossz emlékű „Lobogónk, Petőfi!” jelszavával fokozva le egysíkúvá, egyhangúvá ezt a valójában rendkívül sokrétű, árnyalt költészetet. Így állhatott elő az a helyzet, hogy míg 1848. március 15. történetét sok általános iskolát végzett ember fejből fújja, ha Petőfi lírájáról kérdezik, a fentebbi két mű mellett legfeljebb még a Szeptember végén ugrik be neki. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Vers-estek a Müpában újabb előadása a József Attila-díjas kiváló költő, Szálinger Balázs válogatásával, akiben szintén munkál ez az aktuális, jó értelemben vett teremtő indulat: „Iszonyatos, mire használja Petőfit az irodalomoktatás. Mindenre, csak nem arra, amire jó. Ő lehetne első számú nagykövetünk a tinik felé. Mert bájos, kölykös, vagány, vicces, gonosz stb. És éppen őt fektetjük ki előttük eleve halottnak, éppen őt heréljük ki és tesszük érdektelenné” - mondja Szálinger. Összeállítása ebből adódóan a nagy versek szerepeltetése mellett „az ismeretlen Petőfire” helyezi a hangsúlyt, a költő izgalmasan új portréját rajzolva meg. Meglepetésekkel teli, felfedezésekben gazdag, tanulságos este lesz.

Közreműködők

zongora: Darvas Ferenc

Szabó Kimmel Tamás, Borsi Balogh Máté, Hajdu Péter, Fáncsik Roland, Czvikker Lilla, Hunyadi Máté

Alkotók

a műsor összeállítója: Szálinger Balázs

rendező: Novák Eszter

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

A Vers-estek a Müpában újabb állomása ismét egy hasonlíthatatlan, rendkívüli költői életmű mélységeibe enged betekintést a Pilinszky Jánoshoz sok szálon kötődő, nagyszerű költőnő, Takács Zsuzsa érzékeny válogatásában. A teljes lírai életműből merítő összeállítás azért is lesz különleges, mert a klasszikus és a kevésbé ismert opusok mellett Pilinszky nyilatkozatai, interjúi, naplója, vallomásai is a műsor szerves részét képezik. A magyar líra klasszikus darabjainak számító költemények mellett ezek révén beszél majd ez az est Pilinszky aktualitásáról, személyiségéről, bátorságáról, kereszténységéről, a jóvátehetetlen jóvátételéről - ez a műsort bevezető esszé tervezett címe is -, valamint Pilinszky költészetének anyanyelvéről, az eszköztelenségről, a forma szegénységéről, a kiteljesedés mint elszegényedés folyamatáról. Intenzív, megrendítő estre számíthatunk, amelynek hatása bizonyára sokáig velünk marad.

Alkotók

a műsor összeállítója: Takács Zsuzsa

rendező: Rubold Ödön

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

Mennyit számítanak az adottságok, és mennyit nyom a latban a szorgalom? Honnan merít inspirációt egy muzsikus, és mi a közös a modern táncban és a trombitálásban? Most kiderül!

Portrébeszélgetésünk főszereplői egy-egy fontos emlék kapcsán idézik fel pályájuk mérföldköveit, és vallanak az alkotás felejthetetlen momentumairól a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak. Kulisszatitkok, jóleső mélységek, olykor felszabadítóan mulatságos sztorik a Húzónév 2021/22-es évad során rögzített adásaiban!

Utolsó epizódunk vendégeként generációjának kiemelkedő tehetsége, a virtuozitásáról ismert trombitaművész világsztár, Boldoczki Gábor osztotta meg velünk gondolatait.

A következő lesz az első szezon, amelyben az évad művésze mellett egy zeneszerző kap kiemelt figyelmet és bemutatkozási lehetőséget a Müpában; ebből az apropóból kérdeztük őt magát.

Portrébeszélgetésünk főszereplői egy-egy fontos emlék, meghatározó mű kapcsán idézik fel pályájuk mérföldköveit, és vallanak az alkotás felejthetetlen momentumairól a szerkesztő-műsorvezető Blázy Fannynak. Kulisszatitkok, jóleső mélységek, olykor felszabadítóan mulatságos sztorik a Húzónév 2021/22-es évad során rögzített adásaiban!

Ez alkalommal a következő évad zeneszerzője, Varga Judit avatott be minket a komponista hivatás legérdekesebb kulisszatitkaiba.