Nézőpont

Szerdán a szlovák törvényhozás tagjai jóváhagyták a nonprofit szervezetekről szóló törvény módosítását, amelyet az SNS koalíciója dolgozott ki. A módosítások sora azonban olyan hosszúra nyúlt, hogy az egy évvel ezelőtti tervezethez képest még a támogatói szerint sem éri el eredeti célját.

Ismét napirendre került a választási törvény módosítása. De vajon mit okozna, ha másképp választanánk megyei vagy parlamenti képviselőket? Több magyar nemzetiségű politikus jutna be a törvényhozásba?

Rudolf Huliak és Samuel Migaľ, a kormány frissen kinevezett miniszterei a napokban a koalíciós állásponttal szembemenő véleményt fogalmaztak meg a sajtóban. Vajon ilyen rövid ideig tartott a nyugalom a kormányon belül?

Erről is beszélget a Nagyító stúdiójában Somogyi Szilárd és Rajkovics Péter.

Donald Trump elnökké választásával történelmi fordulathoz érkeztünk a világpolitikában?

Milyen perspektívák kínálkoznak a magyar-amerikai kapcsolatokban?

Mikorra zárulhat le a szomszédunkban zajló háború?

Az átalakuló világban hol lesz Európa, az Európai Unió helye? Hogyan válhat erősebbé Közép-Európa?

A pozsonyi kormányváltás óta látványosan javultak a magyar-szlovák kapcsolatok, de a pozitív tendenciák mellett mutatkoznak negatív jelenségek is.

Az elmúlt hónapok ellenzéki demonstrációin többször is szembesülhettünk magyarellenes megnyilvánulásokkal. Milyen tanulságokkal szolgál a magyar fiatalt ért múlt heti késes támadás?

Szijjártó Pétert Kolek Zsolt kérdezte.

Az elvégzett munka mennyisége és minősége nem vezethez máshoz, mint választási sikerhez. A személyenként is több mint hetven közönségtalálkozó tapasztalata arról is árulkodik, hogy a magyar szavazatokra pályázó szlovák pártok egyre inkább visszaszorulnak.

Berényi József aláhúzta,

ki kell mondanunk, a migránsválságot előidéző mentességi dokumentumok a Smer-Most-Híd-SNS-kormány tevékenységének eredménye. Ennek a levét isszák meg most főképpen a déli régiókban élő polgárok".

Gyimesi György hangsúlyozta,

a kampány során kifogástalan volt az együttműködés közte és a Szövetség párt között. Úgy értékelte, mindkét fél maximálisan betartotta a korábbi egyezségeket.

A Szövetség listáján induló politikusokat Somogyi Szilárd kérdezte.

A beszélgetés apropóját a szeptember 30-ai választások adták, ezen belül pedig kulcskérdés, hogy lesz-e a gömöri, nógrádi, bodrogközi, vagy akár a Kassa-vidéki magyarságnak és más nemzetiségeknek képviselője a pozsonyi parlamentben, ahonnan a keleti végek az utóbbi években még távcsővel sem voltak láthatóak.

Furik Csaba elmondta, a legfontosabb, hogy a Szövetség színeiben

lenne egy olyan párt a parlamentben, amely valóban a mi régiónkat képviseli, a jelenlegi parlamenti pártok számára ugyanis egyáltalán nem prioritás, hogy mi történik nálunk. Így az első és legfontosabb dolog az lenne, hogy végre lenne hangunk Pozsonyban, és hangot adhatnánk mindannak, ami a mi régiónkban történik.

Gergely Papp Adrianna szerint

azt is jelentené, hogy hatékonyabbak lehetnék, egyrészt mert tapasztaltak vagyunk, másrészt mert polgármesterként közvetlen kapcsolatban állunk a választóinkkal. Az előző kormány bukásának egyik fő oka, véleményem szerint, éppen az volt, hogy teljesen elrugaszkodott a valóságtól, ezért olyan rendeleteket és törvényeket hozott, amelyekkel Szlovákia lakosságának túlnyomó része nem értett egyet. Mi viszont, akik ott élünk velük együtt, tudjuk a megoldásokat is ezekre a problémákra, és tisztában vagyunk azzal is, hogy az íróasztal mellől nem lehet a kis települések, a vidék gondját megoldani.

Cziprusz Zoltán véleménye szerint a régión az utóbbi egy évtizedben szinte csak a magyar kormány segített, amelyek közül például az óvodafelújítási programot szinte minden település lakói már élvezhetik, de

nem várhatjuk el a magyar kormánytól, hogy kórházat tartson fenn Rimaszombatban, Királyhelmecen vagy Komáromban, mert az a szlovák állam dolga. De Dél-Szlovákia az egészségügy terén is mostohagyerek. A helyreállítási alapból is például az utolsó pillanatban osztották szét a pénzeket, s annak ellenére, hogy a legjobb projektje Rimaszombatnak volt, semmit sem kaptunk, mindent, az utolsó centig az északi kórházak között osztottak szét.

A beszélgetés során rengeteg olyan témakör kerül terítékre, amely nyomja a keleti és déli országrészben élők lelkét, és aki jó döntést szeretne hozni a választások napján, mindenképpen érdemes végignéznie a beszélgetést.

 

Az oktatási, illetve kulturális-művelődési szakemberek érintették mindazokat a szakterületeket, amelyek nemzeti közösségünk számára kiemelt jelentőséggel bírnak, ennek ellenére a pozsonyi képviselet hiánya negatívumok tömkelegét nyomta rá oktatásügyünk és kulturális életünk működésére.

Ahogy a beszélgetésből kitűnik, a részproblémákig menően megfelelő javaslat áll a Szövetség szakpolitikusainak rendelkezésére, így biztosak lehetünk benne, hogy a választásokon való sikeres szereplés adta lehetőség nem éri váratlanul közösségünk új, mindenre elszánt pozsonyi követeit.

A Szövetség szakpolitikusait Somogyi Szilárd kérdezte.

Az előremutató tervek hiánya, az önkormányzati megoldások figyelmen kívül hagyása és a kommunikáció színvonala is jól mutatja, miért kerültek a hazai önkormányzatok is nehéz helyzetbe a koronavírus alatti és utáni időben, amelyet az orosz-ukrán háború csak elmélyített.

A kis- és közepes vállalkozások alkalmazzák a hazai munkavállalók több mint felét, de ők is megszenvedték a kormány bizonytalan döntéseit, sokan tevékenységük befejezésére is kényszerültek. Akik pedig kitartottak, négyszer vagy ötször annyit fizethetnek idén a villany- vagy éppen gázszámlákért. 

Az átláthatatlan politika és a veszélyes gazdasági mutatványok pedig különösen érintették a déli és keleti régiókat, ahova a megfelelő infrastruktúra hiányában nagyobb beruházások nem érkeznek. A kissé előnyösebb helyzetben lévő nyugati magyarlakta járásokba viszont szeretnének olyan projekteteket varázsolni, amelyek ellen a lakosok, önkormányzatok egyaránt tiltakoznak, a hatóságok viszont a logisztikai központnak tökéletes helyszíne a két község és egy járásszékhely közötti terület, ahol körben családok százai élnek.

Erről is kérdezi a három szakpolitikust Rajkovics Péter, a ma7 szerkesztője.

A 2020-as választásokat követően felálló kormány programjába több, a magyar közösség számára fontos jogbővítés is bekerült. A ciklus végéhez érve azonban egyértelmű, ezek üres ígéretek maradtak. Mivel magyarázható mindez?

Az állampolgársági törvényt a most záruló ciklusban is módosították, még hátrányosabb helyzetbe hozva a magyar közösséget. Van esély ezek után a kedvező változtatásra?

A magyar közösség identitásának megőrzése szempontjából kiemelten fontos a kétnyelvűség kérdése. Mi az, ami az előző években megvalósult, és miben várható előrelépés, ha a Szövetség parlamenti erővé, kormánytényezővé válik?

Ebben a ciklusban a kormányprogramba is bekerült a kisebbségi kerettörvény, de végül ez az ígéret sem valósult meg. Milyen lenne az ideális kerettörvény?

A beszélgetést Kolek Zsolt vezette.

A felmérések a parlamenti küszöb környékére mérik a Szövetséget. Mennyire lehet hitelt adni a közvélemény-kutatásoknak?

Hol vannak a választói tartalékok? Milyen témákkal szólítaná meg a választókat a kampányhajrában a Szövetség?

Kidobott voksnak számít, ha esélytelen listákra szavaz a magyar választó. Hogyan hasznosulnak legjobban a magyar szavazatok? Miért kidobott voks a szlovák pártokra leadott szavazat?

A stabilitás hiányzik a szlovákiai politikából - ismét stabilizáló tényező lesz a magyar párt?

A Ma7 közéleti magazinműsorában a Szövetség vezető politikusait Kolek Zsolt kérdezte.

Világi Oszkár az üzemanyagok áráról:

 A mi feladatunk, hogy a piac versenyképes maradjon. Az árat költségalapon kell képeznünk, úgy, hogy közben a piac likviditását megőrizzük, ráadásul figyelnünk kell a szomszédos államok áraira is, nem lehetetleníthetjük el az importot. Ha magasabbak a költségeink, természetesen kénytelenek leszünk magasabb árat is szabni!

Az orosz kőolajat sújtó várható európai szankciókról:

Oroszország óriási tartalékokkal rendelkezik. Kőolaj, földgáz, fémek és más ásványi anyagok. Az eladó előbb-utóbb mindig megleli a maga piacát. (...) Oroszországot nem lehet csak úgy gazdasági káoszba dönteni, tele vannak mindenféle nyersanyaggal, arra mindig lesz igény. Hiába mondjuk, hogy mi büntetjük Oroszországot, ez nem így van. 

A felvidéki magyar politikáról:

Fájdalmasan érint bennünket, hogy hiányzik a magyar képviselet a parlamentből. Bírósági reform, egészégügyi reform, járványkezelés. (...)  A déli régiók jól láthatóan leszakadtak, óriási gazdasági különbségek vannak észak-déli összehasonlításban. Eperjesen negyvenmillióból épül egy kilométernyi körgyűrű, miközben Rimaszombat felé nem lehet normálisan közlekedni. Nagyon nagy baj, hogy most, amikor az Európai Unió minden eddiginél több forrást ad a fejlesztésre, érdekképviselet híján kimaradunk a döntéshozatalból.

A DAC jövőjéről:

Úgy érzem, erős lábakon állunk. A vonat készen áll, erős a mozdony, kényelmesek a kupék, ügyes a személyzet, néha a mozdonyvezetővel akadnak problémák. Ez az én felelősségem is.

Ezúttal a nők politizálása kerül terítékre a Nézőpont legújabb adásában. Gergely Papp Adrianna regionális politikussal, Debrőd község polgármesterével beszélgetünk a Szövetség Női Tagozatának megalakulásáról, a Femine Fortis - Erős Nők polgári társulás tevékenységéről, a nők által fontosnak tartott és nőket érintő és érdeklő témák, problémakörök felkarolásáról.

Nézze velünk!