Nézőpont

Lesz Szövetség? Vagy a küldöttek az MKP június 20-i OT-ülésén elutasítják a pártok egyesülését?

Mi lesz az MKP helyi szervezeteivel az egységes pártban?

Kiknek érdeke az erős Szövetség, s kiknek érdeke megosztani a magyarság sorait?

Van-e helye Gyimesi Györgynek az új pártban?

Mi tenne az MKP a kormány helyében, hogy növelje az oltási hajlandóságot?

Enyhült a járványhelyzet: mikor tér vissza a politika az emberek közé?

A ma7 közéleti magazinműsorában Forró Krisztiánt Kolek Zsolt vezető szerkesztő kérdezte.

2010-ben nyíltan magyarellenes éllel változtatták meg az állampolgársági törvényt. Miért nem sikerült a mai napig kedvező módosításokat elérni?

A parlament előtt lévő módosítás sem teszi lehetővé szankciók nélkül a szülőföldjükön élő felvidéki magyaroknak a magyar állampolgárság felvételét. Van-e esély kedvező módosításra?

A törvény lehetővé teszi a külhoni szlovákoknak a szlovák állampolgárság könnyített felvételét. Nem zavarja a szlovák törvényalkotókat a nyilvánvaló kettős mérce?

Megfelelően tálalta, tálalja a magyar közösség képviselete a szlovák közegben a kettős állampolgárság kérdését? Mi a célravezetőbb: a fokozatos meggyőzés vagy a radikális hangvétel?

A ma7 közéleti háttérműsorában Nagy Dávid jogászt, az MKP Országos Elnökségének tagját Kolek Zsolt vezető szerkesztő kérdezte.

Sikernek érzi-e a Szövetség bejelentését? Mennyire fontos jelzés a közvélemény-kutatások eredményei, vagy a közösségi hálóról leszűrhető vélemények?

Nem érzékeli-e, hogy éppen az MKP törzsválasztói közül többen elégedetlenek a Híd részvételével a Szövetségben?

A Matovič-kormány megalakulását nagy várakozással fogadták, információink szerint a pénzügyminisztériumban is tárgyaltak a Csemadoknak szánt állami támogatásról. Ezekből az ígéretekből azonban mindezidáig semmi sem valósult meg. Milyen előrelépéseket várnak a Heger-kabinettől?

A szlovák közvélemény sok esetben Gyimesi György kormánypárti képviselőhöz köti a magyar ügyek megnyitását. Ezekkel a témákkal a magyar választókat is megtalálja. Hogyan tekintenek erre a jelenségre?

Sokan úgy értelmezik, Gyimesi György Magyarország számára is fontos partner. Érzése szerint történt-e bármilyen elmozdulás abban a tekintetben, hogy az MKP a magyar kormány első számú stratégiai partnere?

Kiszámíthatatlanok a szlovák politika viszonyai. Mit tesznek annak érdekében, hogy ne érje önöket váratlanul egy esetleges előrehozott választás lehetősége sem? Mi a menetrend?

A Nézőpont stúdiójában Forró Krisztiánt Kolek Zsolt vezető szerkesztő kérdezte.

Éreztem a gyülekezet megszólító szeretetét. Egy közösség irányítása felelősségteljes döntéshozatalt is jelent.

– hangsúlyozta Géresi Róbert, aki számára az új tisztség elsősorban elhívást és szolgálatot jelent.

A beszélgetésben részletezzük az új egyházvezetés célkitűzéseit, feladatait, a lelkészhiány és az ökumenizmus megerősödésének kérdését.

Nem csupán a muszlim világgal való szembenállás vagy együttélés jelent kihívást a keresztyén egyházak számára, hanem azok a társadalmi változások is, amelyek 2015-től itt vannak Európában.

 - húzta alá a püspök, aki hozzá tette, hogy az egyházak érzik annak súlyát, hogy a történelmi összetartozás még hangsúlyosabban jelenjen meg.

Porubán Ferenc főgondnok elmondása szerint a református egyház és az állam viszonya aránylag korrekt.

Az egyházak támogatása a mindenkori gazdasági helyzethez igazodik, de ez csak a lelkészek fizetésére elég.

Nézze velünk a beszélgetést.

Múlt pénteken megegyezett az MKP és a Híd. Miért maradt ki a megegyezésből az Összefogás?

Új törésvonal keletkezik a felvidéki magyar politikában?

Hogyan fogadták a megállapodást az MKP szimpatizánsai, illetve a párt tagsága?

Egyes értelmezések szerint új vegyespártnak ágyaz meg az MKP és a Híd megállapodása. Kik és miért állítanak ilyeneket?

Mikorra alakulhat meg az új párt? Mikorra kínálhat megoldásokat a felvidéki magyarok gondjaira?

A ma7 közéleti műsorában Kolek Zsolt vezető szerkesztő Forró Krisztiánt, az MKP elnökét kérdezte.

Milyen szabályai vannak az előzetes letartóztatásnak? Indokolt volt Lučanský vizsgálati fogságba helyezése?

Hibáztak-e a fegyőrök, hogy nem tudták megelőzni a korábbi rendőrfőkapitány öngyilkossági kísérletét?

Példátlanul súlyos jogerős ítélet született a váltóügyben. Lehet-e visszatartó hatása?

Hogyan lehet visszaszorítani a korrupciót?

A Nézőpont stúdiójában Kolek Zsolt közéleti rovatvezető Nagy Dávid jogászt kérdezte.

Példátlan, hogy a kormányfő egy parlamenten kívüli párt vezetőivel tartson közös sajtótájékoztatót a kormányhivatalban. Mi volt ennek a találkozónak az apropója a kormányfő gesztusértékű bocsánatkérésén túl? 

Szerdán nyilvánosságra hozták a reformcsomagot, amivel a koronavírus-járvány hatásait próbálja mérsékelni a kormányzat.

Mire számíthat Dél-Szlovákia, miről tárgyaltak ezzel kapcsolatban a keddi kormányfői találkozón?

A múlt héten a magyar megyei elnökök az infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak a szaktárca képviselőivel. Milyen konkrétumok hangoztak el ezen a találkozón?

Talán kevesen figyeltek fel rá, de a kormányfő a felvidéki magyarokat nemzeti közösségként említette.

Korábban a szlovák politikusok következetesen nemzetiségről vagy kisebbségről beszéltek. Minek köszönhető ez a szemléletváltás?

Hogyan érinti a keddi kormányfői találkozó a magyar egységről folytatott tárgyalásokat?

A Nézőpont stúdiójában Forró Krisztiánt és Berényi Józsefet Kolek Zsolt közéleti rovatvezető kérdezte.

Hol tart a pártegyesítés folyamata? Mikorra várható a pártok egyesülése? Mi a kifizetődőbb: az egységes párt újonnan bejegyzett formáció legyen, vagy valamelyik elődpárt jogutódja?

Melyik pártnak kell adnia az egységes párt elnökét?

Hogyan értékelik a Matovič-kormány első fél évét?

Van-e esély az állampolgársági törvény kedvező módosítására? Teljesülhetnek a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó fejezetei?

Kell-e a felvidéki politikának a magyar kormány belpolitikai lépéseire reagálni?

Van-e őszinte szándék a megegyezésre, megvan-e a bizalom egymás iránt?

A Nézőpont stúdiójában Forró Krisztiánt (MKP), Sólymos Lászlót (Híd) és Mózes Szabolcsot (MKÖ) kérdezte Kolek Zsolt műsorvezető.

Gubík László neve országosan ismert, hiszen ő volt az egyik első felvidéki magyar, aki a nyilvánosság előtt vállalta a magyar állampolgárságát annak ellenére, hogy ez Szlovákiában a szlovák állampolgárság elvesztésével jár. A hagyományos emberi értékek melletti kiállásával, a Via Nova ifjúsági csoport megalakításával, a Martosi Szabadegyetem működtetésével, az Esterházy Akadémia megalapításával példa lehet nem csak a saját generációjának.

Fiatal kora ellenére érett politikai nézetekkel és kifinomult társadalmi érzékenységgel rendelkezik, tevékenységét sokan figyelik és követik. A fiatal közéleti szereplőt a felvidéki magyarság előtt álló aktuális feladatokról kérdeztük, valamit arról, hogy ő maga hogyan látja a jelenlegi helyzetet és a maga részéről milyen feladatokat vállal a magyarság megmaradásának és gyarapodásának érdekében.

A Nézőpont stúdiójában szó esett a bezárásra ítélt lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium érdekében tett megmentési kísérletekről, amely messze túlmutat egyetlen iskola sorsán, hiszen a Léva környéki magyarság jövője a tét.

Gubík Lászlót a közelmúltban megválasztották a Szövetség a Közös Célokért társulás elnökévé is. Ez a szervezet jelentős társadalmi szerepvállalásával a keresztény értékrend megerősítése érdekében a felvidéki magyar társadalmon belül, valamint szociális programjaival sokat tesznek a nehéz helyzetbe került emberek megsegítésére, amelyet a közismert felvidéki mártírpolitikus, Esterházy János nővéréről, Esterházy Lujzáról neveztek el, aki a két világháború között jelentős szociális programot hajtott végre.

A néhány éve elindított Esterházy Akadémia elsődleges célja egyfajta felvidéki fiatal elit képzése, akik a jövőben felkészült szakemberekként részt vehetnek majd a magyar közélet formálásában.

Természetesen a beszélgetés második részében a felvidéki közélet legaktuálisabb történéséről, a küszöbön álló egységes magyar párt létrehozásáról is beszélgettünk. Gubík szerint

egy egyesült magyar párt akkor működhet jól, ha először a célokat világosan meghatározzuk. Az egységesülés egy jól hangzó illúzió, az egyesülés pedig egy létező valóság.

Véleménye szerint ennek gerincét csak az MKP, mint a történelmi egyesült párt adhatja, ebbe aztán minden politikai formáció bevihetné a saját jellemzőit és azon szavazókat, akiket az egyes elődpártok meg tudnak szólítani.

Az elmúlt 10 esztendő arra is megtanította közösségünket, hogy az MKP járt a helyes úton, mert akik kiváltak az MKP-ból, most az MKP-val szeretnének egyesülni, mert látják, más alternatíva nem működött.

Gubík szerint, aki maga is szórványterületről származik, még a saját családjából is tud említeni olyan példákat, akiket már egy tisztán etnikai üzeneteket közvetítő párt már nem tud megszólítani, hiszen vegyes házasságokban élnek, őket sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért alaposan át kell gondolni az előre meghatározott célokat.

Hallgassa velünk a sok megfontolásra érdemes gondolatot tartalmazó beszélgetést!