Oeconomus

2026 januárjában volt Donald Trump beiktatásának első évfordulója. Az új amerikai adminisztráció rendkívüli tempóban látott hozzá a liberális világrend átalakításához és az Egyesült Államok külpolitikai érdekeinek újrakalibrálásához.A Rizikó adásában nem az elmúlt egy év egyes konkrét döntéseit vesszük sorra, hanem Donald Trump és csapatának gondolkodásmódját, szándékait és döntési logikáját igyekszünk feltárni többek között az alábbi kérdések mentén: Milyen ígéretekkel érkezett Trump a Fehér Házba, és ezekből mi valósult meg eddig? Kik alakítják 2025 óta ténylegesen az amerikai külpolitikát a háttérben? Hogyan egyeztethető össze az újfajta izolacionizmus a katonai beavatkozásokkal Iránban vagy Venezuelában? Napirenden maradt-e Grönland megszerzésének terve?A témában vendégünk volt Baranyi Tamás Péter, történész, amerikanista, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója.

A másfél évtizede nem tapasztalt kemény téli időjárás miatt januárban rezsistopot vezetett be a kormányzat, a földgázfogyasztás mintegy 30 százalékos többletéig. Bár a fogyasztás jelentősen megugrott, a hazai földgáztárolók töltöttsége így is fedezi a téli igényeket.A 2013 óta érvényben lévő lakossági rezsicsökkentés egyik legfontosabb eredménye, hogy az energiaszegénységben élők aránya a negyedére csökkent. Magyarország az orosz eredetű földgázt az alacsonyabb szállítási költségek miatt jelentős diszkonttal szerzi be, ami kulcsszerepet játszik a rezsicsökkentés fenntarthatóságában. A Trendfigyelő adásában Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője és Szabó S. Gergő, az Inforádió műsorvezetője beszélgetett a rezsistop és a rezsicsökkentés hátteréről, valamint a régió energiaellátásának stabilitásáról.

A téli olimpia és Magyarország kapcsolata sokkal szorosabb annál, mint ahogy azt a legtöbben gondolják. Hazánk az 1924-es téli játékok óta mindegyik ötkarikás eseményen részt vett. Ezt csupán 12 ország mondhatja el magáról. Az Oeconomus MagasLabda című podcastjában Dr. Géczi Gábor, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sportmenedzsment Tanszékének vezető egyetemi tanára, valamint a Magyar Jégkorong Szövetség stratégiai programvezetője és Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője arról beszélgetnek mennyit fejlődtek a téli sportok és a rendelkezésre álló létesítmények az elmúlt évtizedben Magyarországon.

A podcast arra a kérdésre is keresi a választ, hogyan hatnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megújult rendezési elvei a téli olimpiák megvalósítására. Miként érvényesül a költséghatékonyság és fenntarthatóság a 2026-os Milánóban és Cortina d’Ampezzóban zajló játékokon? Ez mennyire teszi vonzóvá a téli olimpiák szervezését a jövőben?Külön fókuszban a 2026-os Milánó–Cortina téli olimpia.

Magyarországot sokszor, mint gyógyvíz nagyhatalom tartjuk számon, a bőséges termálvízkészlet, a történelmi fürdőkultúra és a gyógyászati adottságok és fejlesztések miatt. E száraz tények mögött a legkülönbözőbb történelmi korok izgalmas példái húzódnak meg, Samutól a vértesszőlősi ősembertől a reumás római katonákon át a magyar gyógyító szentekig. A témáról Szegedi Andreával, a magyar egészségturizmus kutatójával, egyetemi oktatóval, illetve az Oeconomus munkatársával beszélgetett Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője a MagasLabda című podcastban. A beszélgetés árnyalt képet ad Magyarország kedvező adottságairól, összehasonlítva más országok helyzetével Izlandtól Törökországig vagy Finnországtól Tunéziáig. Emellett a beszélgetés résztvevői elemezték a lehetőségek mellett az azokra ráépülő infrastruktúra és innovációk jelentőségét is mint a szénsavfürdő, a mofetta vagy a szaunázás különféle formái. A podcastban többek között szó lesz arról is, hogy miért ölelgetnek a japánok fát, vagy nézegetnek a kínaiak kék eget, hogy levezessék a szürke hétköznapokban felhalmozódó stresszt. Az egészségmegőrzés különböző módjai ma már nem csupán az elöregedő társadalom miatt fontosak, korunk életmódja mellett egyre több fiatalt is érintenek olyan problémák mint a krónikus derékfájás és a stresszes életmódból fakadó betegségek.

Az immár közel négy éve zajló orosz-ukrán háború árnyékában egyre harciasabbá válik a retorika Európában. Vezető politikusok és katonai vezetők a média közreműködésével egyre inkább a háború elkerülhetetlenségére készítik fel az európai társadalmakat. Ezzel párhuzamosan nőnek a védelmi kiadások, és egyre több országban zajlik önkéntes toborzás vagy a hadkötelezettség visszaállítása. Varga Mónika műsorvezető kérdéseire válaszolva Nagy Dávid és Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői a vonatkozó szakirodalom, médiaelemzések és közvélemény-kutatások alapján vitatják meg, mennyire indokolt Európa háborúra való készülése, és hogy a kontinens a háborúba sodródás veszélyét növelő háborús pszichózis állapotában van-e.

A Trendfigyelő adásában részletesen elemezzük a magyar gazdaság elmúlt évének folyamatait: mi húzta a növekedést, mi fogta vissza a teljesítményt, és mit mutatnak a legfontosabb gazdasági mutatók.Szó esik az ágazatok közötti különbségekről, a német gazdaságtól való függésről, a fogyasztás szerepéről és a beruházások helyzetéről. Kiderül az is, hogy a háború és Németország gazdasági lassulása ellenére idén 2–3%-os GDP-növekedés várható Magyarországon.Az év első felében a fogyasztás, a második felében pedig a beruházások adhatnak lendületet a gazdaságnak.

Az új gazdaságpolitika fontos pillérei közé tartoznak a kedvezményes hitelek és az európai szinten is kiemelkedő adócsökkentések.

Az intézkedések hatására tovább mérséklődhet az infláció, miközben a reálbérek növekedése akár 4–6% is lehet.Az InfoRádió TrendFigyelő című műsorának vendége ezúttal Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója volt, akit Szabó S. Gergő műsorvezető kérdezett.

2025 decemberében Ausztrália történelmi döntést hozott: a világon elsőként megtiltotta, hogy a 16 éven aluliak egyes közösségimédia-platformokat saját profillal használjanak.Ez nem egyszerű „szülői ajánlás”, nem egy „képernyőidő tipp”, hanem állami törvény.- De mit jelent pontosan ez a tiltás?- Hogyan akarják betartatni?- És vajon Ausztrália csak az első dominó volt a sorban?A Röntgen új részében bemutatjuk az új ausztrál törvényt, a világ más részein érvényes szabályozásokat, a felmerülő problémákat, valamint a közösségimédia-platformok saját önszabályozását.

A riál bezuhanó árfolyama miatt elégedetlen kereskedők tiltakozásával indultak, vérfürdővé változtak az Iránban december végén kirobbant tüntetések. Nehéz tisztán látni, hogy mi folyik az országban, mert napok óta lekapcsolták az internetet, és a nemzetközi hívásokat. A kijutó információ alapján azonban a teheráni hatalom szigorúan, éles lőszer bevetésével is fellépet a demonstrálók ellen: egyes becslések szerint már akár 20000, visszafogottabb értékelések szerint legalább 2000 áldozata van az eseményeknek. Donald Trump figyelmeztetett: a tüntetők gyilkolása esetén kemény válaszra számíthatnak, a tiltakozóknak pedig segítséget ígért. Az amerikai elnök Venezuelában már bizonyította, hogy a tettek embere, de Iránban sokkal korlátozottabbak a katonai lehetőségei. Mindenesetre úton van az erősítés: a korábban kivont csapatokat visszaküldték a térségbe. Jelentheti ez Ali Khamenei legfelsőbb vallási vezető uralmának végét? Az iráni tüntetések hátteréről és a várható forgatókönyvekről László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese beszélt a Geo-Trendekben.

A tél a hazai gazdasági aktivitást nem befagyasztja, hanem inkább felpörgeti: a hideg évszakban átrendeződnek a hangsúlyok a turizmusban és az aktív kikapcsolódásban is. Magyarországon egyre több településen – már közel 100 helyen – áll rendelkezésre műjégpálya. A Városligeti Műjégpálya ráadásul nemcsak a belföldi látogatókat vonzza, hanem nemzetközi turisztikai látványosság is.Ilyenkor a Balaton is megmutatja téli arcát, miközben a magyarországi turizmusban a wellness, a gyógyfürdők és a téli sportolási lehetőségek mellett a gasztronómiához kötődő események is egyre fontosabb szerepet kapnak. Eközben sokan indulnak útra külföldi síelés vagy akár egzotikus nyaralás miatt is.Az InfoRádió TrendFigyelő című műsorának vendége ezúttal Németh Viktória, az Oeconomus elemzője volt, akit Szabó S. Gergő műsorvezető kérdezett.

2026-ban mintegy 40 országban tartanak törvényhozási, vagy pedig államfői választásokat. Így a Földön közel 1,6 milliárd embert érint valamilyen típusú voksolás, a referendumokat nem számítva. Ennek következtében az emberiség közel ötöde fog 2026-ban a szavazóurnákhoz járulni. Magyarország számára a hazai mellett a legfontosabb szavazás az Egyesült Államok félidei választása, a kevésbé tisztának tartott orosz, illetve a régiónk stabilitása szempontjából a Balkán-régió országainak voksolása lesz. De Izraelben, Brazíliában, sőt még akár Ukrajnában is az urnához járulhatnak a szavazópolgárok. A Röntgen legújabb részében bemutatjuk az idei évben várható és Magyarország számára is fontosabb voksolások rövid hátterét és jelentőségét.