Oeconomus

Merőben más üzenettel tartotta meg évértékelő beszédét a két legnagyobb hazai párt vezetője. Marco Rubio budapesti beszédében tolmácsolta Donald Trump támogatását míg az ellenzék vezetője Münchenben találkozott az őt támogató európai politikusokkal. De mi Magyarország célja a Béketanácsi tagsággal és van-e visszaút a magyar-ukrán kapcsolatokban a Barátság vezeték körüli feszültség után. Erről beszél az Oeco Keret legújabb adásában Törcsi Péter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke és Gondi Mátyás, az Oeconomus alelnöke.

2026. február 19-én Washingtonban tartotta alakuló ülését a januárban életre hívott Béketanács, amelyet Donald Trump kezdeményezett. A tervek szerint már 5 milliárd dollár gyűlt össze Gáza újjáépítésére, és több ország békefenntartó erőkkel is hozzájárulna a stabilizációhoz.
 Az EU tagállamai közül Bulgária és Magyarország alapító tagként vesz részt a folyamatban, így már a kezdetektől alakítják az intézményi és politikai kereteket. Több ország – Csehország, Románia, Olaszország, Görögország és Ciprus – megfigyelőként kapcsolódik be. Az Európai Uniót Dubravka Šuica a Földközi-tengeri térségért felelős biztos képviseli megfigyelőként.

A kezdeményezés túlmutat Gázán: az alapító dokumentum szerint a testület a globális konfliktuskezelés új platformja lehet. Az ENSZ szerepéről élénk vita zajlik, amelyet Marco Rubio müncheni felszólalása is felerősített.
 Mit jelent ez az átalakuló világrendben?
 Mekkora mozgástér marad azoknak, akik kimaradnak?
A Geo-Trendek legújabb adásában Törcsi Pétert, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnökét Herczeg Zsolt kérdezte

Az Európai Néppárt zágrábi találkozóján új irány rajzolódott ki az uniós döntéshozatal jövőjéről. A vita középpontjában az egyhangúsági szabályról a többségi szavazásra való áttérés állt – egy olyan reform, amely alapjaiban érintheti a tagállami szuverenitást és a vétójog intézményét.A javasolt intézményi reform lehetővé tenné, hogy Magyarország – valamint néhány más tagállam – ellenállását megkerülve gyorsítsák fel Ukrajna uniós csatlakozását.A Politico által ismertetett ötpontos terv szerint a cél 2027, közvetlenül a magyar választásokat követően. A koncepció értelmében a formális csatlakozás megelőzhetné a teljes körű feltételrendszer teljesítését, ami precedensértékű lépés lenne az uniós bővítési politikában.A Rizikó podcast legújabb adásában Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatójaelemzik a fejleményeket, a döntéshozatal átalakításának politikai és jogi következményeit, valamint az ukrán csatlakozás körüli erőviszonyokat. A beszélgetést Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője moderálja.

Valódi számháború bontakozott ki a közvélemény-kutató cégek között a választási kampány hajrájában.

Mi áll az egymásnak ellentmondó adatok mögött: módszertani különbségek, politikai szándékok vagy valóban ennyire mozgásban van a magyar társadalom? Mi a különbség az ellenzék és a kormánypártok választóknak tett értékajánlata között? Valóban a magyar vétó jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása előtt? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke és Gondi Mátyás az Oeconomus alelnöke intézetünk aktuális hírekre reagáló műsorában, az Oeco Keret-ben. Műsorvezető: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

2024-ben, Párizsban már láthattuk: az olimpiaszervezés új korszakba lépett. Ez már nem a gigantikus, egyszer használatos stadionok időszaka. Az új modell a költséghatékonyságra, a fenntarthatóságra és a meglévő infrastruktúra újrahasznosítására épít.2026-ban a Milano–Cortina téli olimpia lesz a következő próbatétel. Ott vizsgázik igazán az új szemlélet: lehet-e világeseményt rendezni úgy, hogy közben a hosszú távú fenntarthatóság marad a középpontban?A váltás oka világos.Egyre kevesebb város vállalja a rendezést, a társadalmi elvárások pedig megváltoztak.A fiatalabb generációk számára a minimalizmus, a sokoldalúság és a fenntarthatóság ma már alapelv.Ebben a kontextusban érdemes Magyarország szerepéről is beszélni. Az elmúlt évek nagy nemzetközi sporteseményei már ezt a modellt követték. A Duna Aréna nem egyszeri beruházás, hanem rendszeresen használt, nemzetközi szintű versenyhelyszín.Az atlétikai világbajnokság öröksége tovább él, a stadion többfunkciós használata pedig hosszú távú koncepciót mutat. 2026-ban az első Atlétikai Világdöntő, valamint a labdarúgó Bajnokok Ligája-döntő is hazánkba érkezik.Magyarország bizonyítja: képes világeseményeket rendezni meglévő és jól kihasznált infrastruktúrával.A magyar modell másik erőssége a kreatív helyszínválasztás: a Városligeti-tó, a Hősök tere, a Parlament előtti Duna-part, a város ikonikus tereinek bevonása nemcsak látványos, hanem költséghatékony és fenntartható is.Felmerül tehát a kérdés: egy ilyen infrastruktúrára és tapasztalatra építve reális lehet-e a jövőben egy magyarországi olimpiai pályázat?Nem a régi, túlköltekező modell szerint.Hanem az új, racionalizált, fenntartható olimpiaszervezési keretrendszerben.A nemzetközi trendek most abba az irányba mutatnak, hogy a meglévő létesítményekre és regionális együttműködésre épülő pályázatok kerülhetnek előtérbe.Magyarország az elmúlt években bebizonyította, hogy képes fegyelmezett, jól szervezett és gazdaságilag megalapozott sportesemények lebonyolítására.A kérdés már nem az, hogy lehet-e új modell szerint olimpiát rendezni.Hanem az, hogy ki áll készen erre a szemléletváltásra.Ezekről a dilemmákról beszélget Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Inforádió műsorvezetőjével, Szabó Gergővel.

2026 februárjában rendezték meg a 60. Super Bowlt, az amerikai futball liga jubileumi döntőjét, amelyet az Egyesült Államokban több mint százmillióan követtek. Az esemény azonban nem csupán egy bajnoki finálé, hanem kulcs az amerikai társadalom és gondolkodásmód megértéséhez.

Mitől vált az amerikai futball szinte vallássá az Egyesült Államokban? Hogyan formálja a sport és a szórakoztatóipar az országról alkotott képet – akár olyan hétköznapi mondatokon keresztül is, mint: „van két jegyem a Knicks-meccsre”? És vajon a sport iránti szenvedély valóban fertőző: terjedhet-e az amerikai futball Európában, miközben az európai labdarúgás egyre népszerűbb Amerikában?Az Oeconomus MagasLabda című podcast legújabb adásában ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Vendégeink: Szabados Gábor sportközgazdász, egyetemi oktató, A berni diadal című regény szerzője, valamint László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője.

Hosszú hónapok óta komoly viták övezik az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. A január 9-i döntő szavazáson a tagállamok elegendő többsége támogatta a szerződést, ugyanakkor öt ország – Franciaország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország és Írország – ellene szavazott, elsősorban a mezőgazdaságra gyakorolt hatások miatt.Közben a Mercosur-országok az elmúlt években az Európai Unió egyik legfontosabb kereskedelmi partnereivé váltak: 2024-ben a két térség közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd eurót. Ebből 55,2 milliárd eurót tett ki az uniós export, míg az import értéke elérte az 56 milliárd eurót.A megállapodás azonban nemcsak lehetőségeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, különösen az agrárium számára, ahol a várható hatások akár több nehézséget is okozhatnak, mint amennyi előnnyel járnának.Ezekről a veszélyekről és lehetőségekről, valamint a magyar mezőgazdaság 2025-ös eredményeiről beszélgetett Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Inforádió műsorvezetőjével, Szabó Gergővel.

Szerte a világon egyre nő az aggodalom, hogy a közösségi média használata káros hatással lehet a kamaszokra. Ausztrália úgy döntött, hogy minden eddiginél szigorúbban lép fel a serdülők védelmében: 2025 decemberében a világon elsőként megtiltotta egyes közösségimédia-platformok saját profillal történő használatát a 16 éven aluliak számára. Mit is jelent pontosan az új törvény, mik az előzményei, és milyen kritikák érik? Hogyan fogadták az érintett fiatalok és a közösségimédia-platformok? Mik az eddigi tapasztalatok, és követik-e más államok – különös tekintettel Európára – az ausztrál példát? A Geo-Trendek új adásában ezeket a témákat járja körbe Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője.

2025 decemberében az Egyesült Államok nyilvánosságra hozta új nemzetbiztonsági stratégiáját (NSS), amely azonnal élénk vitákat váltott ki Európában. Az európai közvéleményben gyorsan megjelent egy éles megfogalmazás is: „Az USA többé már nem a barátunk.” De vajon valóban erről van szó? Vagy inkább egy új korszak őszinte, kijózanító nyelvezetével szembesülünk?A stratégia Európát súlyos diagnózissal illeti: „civilizációs válságról” beszél, miközben a prioritási listán a kontinenst hátrébb sorolta a Nyugati Félteke (Monroe-doktrína 2.0) és Kína mögé. Washington új szövetségi logikája szerint a barátságot felváltja a számlaegyenleg, az ideológiai partnerséget pedig a nemzeti szuverenitás tisztelete.

A beszélgetésben arra keressük a választ: Mit jelent pontosan az új amerikai stratégia? Miben tér el a korábbi dokumentumoktól? Korszakváltásról beszélünk, vagy a transzatlanti kapcsolatok újrastrukturálásáról?

Vitapartnerek:

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, NKE EJKK John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, a Stratégiai Jövők Kutatási Program vezetője.

Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának volt elnöke.

Moderátor:

Bendarzsevszkij Anton igazgató, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elhatározta, hogy újra naggyá teszi az olimpiákat. A cél érdekében a NOB megújította az ötkarikás játékok rendezési elveit, az Agenda 2020 elfogadásával. A legfőbb vezérvonal költségtakarékosság és fenntarthatóság, ami mellett a házigazdával szemben elvárás az is, hogy a lakosságot aktív, mozgásban gazdag életformára ösztönözzék. A 2024-es párizsi nyári olimpia volt az első, ahol ezek a szempontok vizsgáztak. A téli játékok közül a 2026-os, Milanóban és Cortina d’Ampezzoban megrendezésre kerülő esemény lesz az első. A GeoTrendek soron következő adásában Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője és Varga Mónika, műsorvezető beszélgetnek arról, hogy a 2004-es athéni olimpia mélypontja után miért lett újra vonzó cél olimpiát rendezni. A podcastban szó esik arról is, hogy a magyarországi nagy, nemzetközi sportesemények mennyiben felelnek meg az új rendezési elveknek.