Oeconomus

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a héten elismerte: stratégiai hiba volt háttérbe szorítani az atomenergiát Európában. Nem ez az első ilyen beismerés — korábban két német kancellár is hasonlóan beszélt a migrációs politikáról. A kérdés egyre élesebb: vajon ideológiai döntések vezették Európát a jelenlegi válsághelyzetbe?A közel-keleti háború és a globális energiapiaci feszültségek ismét megmutatták, mennyire sérülékeny lett az európai energiaellátás. Egyre többen úgy látják, hogy az orosz energiahordozókról való leválás politikailag érthető, de gazdaságilag súlyos következményekkel járó lépés volt.Közben újabb konfliktus éleződik a térségben:Zelenszkij olajblokádja veszélybe sodorja a régió energiaellátását, és napról napra rontja a magyar–ukrán kapcsolatokat — annak ellenére, hogy Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét 1991-ben.Mi vezetett idáig?Hibás döntések, geopolitikai kényszerek vagy ideológiai politika?Erről beszélget az Oeco Keret legújabb adásában Törcsi Péter, az Oeconomus elnöke, Gondi Mátyás alelnök, és Horváth Sebestyén elemző.

Közel másfél hónapja nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül, miközben a Közel-Keleten kialakult geopolitikai feszültségek újabb bizonytalanságot hoztak a globális energiapiacokra.A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Irán blokád alá helyezte a világ egyik legfontosabb tengeri átjáróját, a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének jelentős része áthalad. Mivel a Közel-Keleten zajlik a globális kőolaj- és földgáztermelés közel egynegyede, már a kínálati bizonytalanság is komoly világszintű ármozgásokat indíthat el.Az elmúlt hetek eseményei ismét rámutattak arra is, hogy az orosz energiahordozókról való leválás jelentősen átalakította Európa energiabiztonságát, és a kontinens egyre érzékenyebb a globális geopolitikai sokkokra.A Trendfigyelő adásában Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélget Szabó Gergővel, az Inforádió műsorvezetőjével arról, hogy- mi áll az energiapiacon kialakuló feszültségek mögött

- milyen hatással lehet mindez Európa energiabiztonságára, és

- milyen kilátások várhatók az olaj- és gázpiacon.A beszélgetésben szó esik a Barátság kőolajvezeték szerepéről, a Hormuzi-szoros jelentőségéről és az energiapiaci válság lehetséges gazdasági következményeiről is.

Január vége óta nem érkezik olaj Magyarországra és Szlovákiába a Barátság olajvezetéken. Ukrajna szerint orosz csapás miatt. Magyarország szerint politikai okok miatt. Demkó Attila szerint nem is olyan nehéz eldönteni, kinek van igaza: Ukrajna egyértelműen hazudik.

A kérdés már csak az, hogy az Európai Unió miért egy tagjelölt állam érdekeit képviseli két tag helyett?

Talán Kijev ezúttal túl messzire ment, amire már Brüsszelben sem legyinthetnek. Magyarországnak is van még néhány kártya a kezében.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető halott, de a rezsim még nem omlott össze. A háború az egész Közel-Keletet lángba borította, és könnyen lehet, hogy még csak ezután jön a java. Az Egyesült Államok és Izrael előtt most nyílt egy kedvező időablak, amikor lecsaphatott, de egy elhúzódó konfliktus nekik sem érdekük. Az eddig kivételes katonai művelet annak is a vizsgája, vajon szárazföldi beavatkozás nélkül meg lehet-e dönteni az iráni vezetést. Egy amerikai invázió valószínűtlen, de ha mégis megtörténne, komoly vérfürdőt jelentene. A háború ugyan háromezer kilométerre dúl, de árát mi is saját bőrünkön érezzük, az olaj és gáz ára meredeken emelkedik. Az Ukrajnából érkező Barátság vezeték elzárásának árnyékában ez is bizonyítja, mennyire fontos a források diverzifikálása.

- Mi baja az amerikaiaknak Iránnal?

- Hogyan győzhet Teherán?

- Lehet Magyarországon üzemanyaghiány? A Geo-Trendek műsorában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezető-szerkesztője kérdezte László Dávidot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettesét.

Jó háromezer kilométerre, Iránban háború robban ki, erre itt Magyarországon is emelkedni kezdenek az üzemanyagárak. Ennek árnyékában különösen égető a kérdés: biztosan jó ötlet volt az Európai Uniótól teljesen leválni az orosz olajról és gázról? Demkó Attila, biztonságpolitikai szakértő szerint az ideológián nyugvó uniós energiapolitika kudarcot vallott. Ráadásul Európa már azt a képességét is elveszítette, hogy saját környezetében megoldja konfliktusait, ő is „fent van az étlapon”. Azért még lehet visszaút. Csak addig milyen árat fizetünk érte?A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese moderálja.

A 2022-es orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg Európa biztonsági gondolkodását. Egyre több európai országban merül fel a kötelező sorkatonaság visszaállítása, vagy annak valamilyen új formája.A gazdasági és társadalmi hatások azonban nem egyértelműek. Több kutatás szerint a kötelező katonai szolgálat késleltetheti a fiatalok munkaerőpiaci belépését, megnehezítheti az életkezdést, és jelentős költségeket róhat az államra.Felmerülnek további kérdések is:

- Milyen hatása van a sorkatonaságnak a gazdaságra

- Akadályozza a fiatalok tanulását és karrierkezdését

- Valódi katonai képességeket ad egy rövid szolgálati idő

- Mit mutatnak a nemzetközi példák?

- Érdemes-e visszahozni a sorkatonaságot?A Trendfigyelő új adásában Erdélyi Dóra és Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzői beszélgetnek Szabó S. Gergővel az Inforádió műsorvezetőjével a magyarországi helyzetről és öt európai ország sorkatonai rendszerének gazdasági és társadalmi hatásairól.

Tavaly decemberben jelent meg az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia, amely az „America First” elv jegyében készült. A dokumentum több ponton is éles irányváltást jelent a Biden-adminisztráció stratégiájához képest.A stratégia – a kétszáz évvel ezelőtti Monroe-elvet felelevenítve – kimondja, hogy az Egyesült Államok a nyugati féltekén nem tűr meg külföldi befolyást. Emellett Kínát tekinti a legfőbb stratégiai vetélytársának, és ennek megfelelően csoportosítja át erőforrásait.A dokumentum Európáról szóló része különösen nagy visszhangot váltott ki. Sokan úgy értelmezték, hogy Washington magára hagyhatja, sőt akár el is árulhatja az öreg kontinenst.De vajon valóban erről van szó?A Röntgen legújabb adásában részletesen bemutatjuk az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát – és azt is, mit jelent mindez Európa és a transzatlanti kapcsolatok jövője szempontjából.

Több mint egy hónapja nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken keresztül, noha a januári támadás okozta károkat Ukrajna már kijavította. A szállítás mégsem indul újra, miközben a régió energiabiztonságát újabb sokk érte: megtámadták a világ egyik legnagyobb kőolajtermelőjét, a nemzetközi terrorizmus legfőbb finanszírozóját, Iránt, ami tovább növeli a globális bizonytalanságot.

- Mit jelent mindez Magyarország számára?

- Mekkora kockázatot hordoz az ellátásbiztonság szempontjából?

- Mi történne, ha ebben a feszült geopolitikai környezetben végrehajtanánk az Európai Bizottság és a legnagyobb magyar ellenzéki párt közös javaslatát, vagyis teljesen elhagynánk az orosz energiahordozókat?

- És vajon mit akar elérni Ukrajna a Barátság vezeték elzárásával?A stúdióban:

- Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke

- Gondi Mátyás, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alelnöke

A beszélgetést moderálja Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Négy éve tart az orosz–ukrán háború. A 2022. február 24-én indult teljes körű inváziót sokan rövid konfliktusnak gondolták, mára azonban elhúzódó és pusztító háborúvá vált, amely nemcsak a térséget, hanem az egész nemzetközi rendszert átalakítja.Az elmúlt években számos diplomáciai kezdeményezés, béketerv és közvetítési kísérlet született, mégsem sikerült tartós megállapodást elérni.

- Miért vallottak kudarcot ezek a próbálkozások?

- Milyen geopolitikai érdekek állnak a háttérben?

- Van ma reális esély a rendezésre?A Geo-Trendek műsorában Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezető-szerkesztője kérdezte Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját, aki a konfliktus stratégiai összefüggéseit, a nagyhatalmi mozgásokat és a béke esélyeit elemezte.

2022. február 24-én fegyveres konfliktus robbant ki Ukrajna területén, amely rövid idő alatt Európa második világháború utáni történetének egyik legsúlyosabb és legelhúzódóbb háborújává vált. A kezdetben gyors lefolyásúnak vélt hadműveletek immár negyedik éve tartanak, jelentős emberi veszteségekkel, menekülthullámmal, súlyos infrastrukturális károkkal és tartós gazdasági megrázkódtatásokkal.A konfliktus elhúzódása mind Ukrajnára, mind Európára – így Magyarországra is – komoly biztonsági, energetikai és gazdasági következményekkel járt. Éppen ezért a mielőbbi tűzszünet és a fenntartható, tárgyalásos békerendezés kérdése egyre hangsúlyosabbá vált a nemzetközi politikában. A háború lezárásának esélyei – több diplomáciai kezdeményezés, köztük Donald Trump béketörekvései nyomán – ma talán közelebbinek tűnnek, mint az elmúlt években bármikor.De melyek voltak a négy éve zajló konfliktus legfontosabb mérföldkövei, és hogyan formálta mindez Európa, illetve Magyarország mozgásterét? Erről beszélgetnek a műsor résztvevői.A háború elmúlt négy évének főbb mérföldköveiről, valamint annak európai és magyar vonatkozásairól beszélgettek a Rizikó legújabb adásában.Vendég: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.Műsorvezető: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.