Oeconomus

Donald Trump kemény üzenetet küldött Iránnak: ha nem nyitják meg a Hormuzi-szorost, „a pokollal kell szembenézniük”. A helyzet nemcsak regionális feszültség – hanem globális kockázat.Demkó Attila szerint mindkét fél kezében vannak olyan eszközök, amelyeket bevethetnek egymás ellen – de ezek hatása az egész világgazdaságot megrázná, az energiaáraktól kezdve a kereskedelmi útvonalakig.- Meddig lehet ezt diplomáciával kezelni?- Hol van az a pont, ahol már nincs visszaút?Van még tér a megállapodásra – vagy elindult egy veszélyes spirál?A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese moderálja.

Időről időre felmerül: el kell-e adni a stratégiai vállalatokat, mint az MVM vagy a MOL Group? Ez azonban nem pusztán gazdasági vita — hanem szuverenitási kérdés. Az energia nem egy átlagos piac. Ha az ellátás, a tárolás és a finomítás feletti kontroll kikerül nemzeti kézből, akkor egy ország elveszíti a mozgásterét a saját működése felett. Ilyenkor már nem az állam, hanem külföldi befektetők, vagy akár más államok érdekei határozhatják meg az árakat, a fejlesztéseket és a prioritásokat. Az adásban konkrét példákon keresztül mutatjuk meg:

- miért kulcsszereplő az MVM a magyar energiabiztonságban

- miért volt fordulópont a MOL feletti kontroll visszaszerzése

- mit tanít a 90-es évek privatizációja — és a 2022-es német energiaválság

- hogyan lett Magyarország gáztárolási kapacitása stratégiai előny a régióban

A Hormuzi-szoros lezárásával a világ legnagyobb kőolaj- és földgázexporterei nem tudják piacra juttatni energiahordozóikat. A helyzet különösen érzékenyen érintheti Európát, amely az elmúlt években rohamléptekben zárta ki az olcsó orosz energiát piacairól. De nincs könnyű helyzetben Magyarország sem, hiszen a Barátság kőolajvezeték elzárásával rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe sodorták egy újabb globális energiaválság közepette. Ezt a témát járja körbe a Rizikó legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton az Oeconomus igazgatója és László Dávid, az Oeconomus vezető elemzője. Moderátor: Nagy Dávid, az Oeconomus elemzője.

A nemzetközi kapcsolatok ritkán működnek vákuumban: egy távoli konfliktus sokszor ott hoz döntő változást, ahol nem is számítanánk rá. A Geo-Trendek adásában az iráni- és az orosz-ukrán háború közötti láthatatlan, de annál szorosabb szálakat fejtjük fel.Míg a diplomáciai erőfeszítések korábban a tárgyalóasztal felé terelték a feleket, a Közel-Keleten fellángoló feszültség alapjaiban írta át a matekot a Kreml számára. Oroszország, amely a szankciók szorításában küzdött a bevételeiért, most egy váratlan globális gazdasági fordulat nyertese lett, és a jelenlegi olajárak mellett havi 14 milliárd dolláros többletbevételre tesz szert idén januárhoz képest. A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus igazgatója beszélget az Inforádió műsorvezetőjével, Varga Mónikával.

Újabb amerikai-ukrán csörte: Volodmir Zelenszkij Reutersnek adott interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akkor adna biztonsági garanciát, ha az ukránok lemondanának a Donbaszról. Marco Rubio amerikai külügyminiszter erre kijelentette: az ukrán elnök hazudik. Még ugyanezen a héten Kaja Kallas megpróbálta felkérdezni Marco Rubiot: miért nem helyeznek nagyobb nyomást Oroszországra? Erre az amerikai diplomácia vezetője visszavágott: ha jobb ötletei vannak a béketeremtésre, nyugodtan vegyék át a helyüket, ők félreállnak. Demkó Attila szerint ez veszélyes szereptévesztés, mert ha az amerikaiak teljesen magára hagyják Ukrajnát, azzal halálra ítélik őket.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese moderálja.

Ukrajna, Gáza, Irán – három konfliktus, egy közös tanulság:a háború ma már nem csak fegyverek, hanem akaratok küzdelme.- Nem mindig van egyértelmű győztes- És nem minden vereség véglegesA klasszikus „totális győzelem” helyett egyre inkább a kompromisszumok határozzák meg a háborúk végét.Demkó Attila szerint éppen ezért kulcskérdés, hogy újragondoljuk: mit jelent ma a győzelem… és miért nem feltétlen kudarc a megegyezés.Egy új korszakban vagyunk, ahol a stratégia és a politikai akarat legalább olyan fontos, mint a katonai erő.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus igazgatóhelyettese moderálja.

Lehallgatások. Titkosszolgálati műveletek. Kémbotrány.Ez már nem kampányzaj – ez hatalmi játszma a háttérben.- Mi történt valójában a március végén kirobbant lehallgatási ügyben?- Ki és miért figyelhetett meg egy, a magyar érdekek mellett kiálló külügyminisztert?- És mit jelent mindez a választások tisztaságára és az ország szuverenitására nézve?Az Oeco Keret legújabb adásában nem megkerüljük a kérdéseket – hanem szétbontjuk őket. Feltárjuk az összefüggéseket, az érdekeket és a lehetséges forgatókönyveket.

Ez már nem pusztán politika. Ez befolyásról, hatalomról és Magyarország mozgásteréről szól.Ha érteni akarod, mi zajlik a felszín alatt – ez az epizód kötelező.

Csehországban egy Izraellel együttműködő dróngyárat, az Egyesült Királyságban pedig egy zsidó szervezet négy mentőautóját gyújtották fel. És ez csak az elmúlt egy hét termése: úgy tűnik, az Irán ellen kirobbant háború miatt ismét nőtt a terrorizmus kockázata. A veszély ott a nagyobb, ahol jelentős bevándorló tömegek élnek. A közel-keleti konfliktus egy újabb migrációs válság megindulásával is fenyeget. De hol van már a Willkommenskultur! Ezúttal Törökország és az Európai Unió sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös válság. Demkó Attila rámutatott: az EU is belátta, hogy hibázott, de azt sose ismernék be, hogy a magyaroknak igaza volt.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

Két nagyon különböző háborúnak vagyunk tanúi, ami talán megváltoztatta azt, amit a hadviselésről gondoltunk. Ukrajnában azzal lőnek, ami van: a világsajtót is bejárta a hír, hogy még I. világháborús Maxim géppuskákat is bevetettek, de visszatértünk a II. világháború tüzérségi csatáihoz és lövészárkaihoz is. Ugyanakkor eljött a Starlink kommunikáció és a drónok kora. Közben a Közel-Keleten a csúcstechnológiával vívnak légi párbajt, anélkül, hogy egyetlen bakancs lépne ellenséges földre. Demkó Attila szerint haditechnikai forradalomnak vagyunk szemtanúi, aminek főszereplői a drónok.A beszélgetést László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese moderálja.

A globális piacok már nem egyszerű feszültséget, hanem valódi energiaválságot áraznak. Hiába nyúlt a Nyugat a stratégiai olajtartalékokhoz, és hiába próbálják szankciós könnyítésekkel stabilizálni a helyzetet, a Hormuzi-szoros forgalma drasztikusan visszaesett, a kitermelés helyreállása pedig teljesen bizonytalan.A probléma nem csak katonai. A biztosítók, a hajózási társaságok és a pénzügyi szereplők nélkül az energiaszállítás nem indul újra — így az árak az olajtól a gázon át egészen a héliumig tartósan magasak maradhatnak. Ez idővel fizikai hiányhoz, inflációs spirálhoz és gazdasági lassuláshoz vezethet világszerte.Európa különösen sérülékeny helyzetben van:a zöld átállás, az orosz energia kiszorítása és a közel-keleti bizonytalanság együtt olyan kockázatot jelent, amely hosszú időre meghatározhatja a kontinens gazdasági mozgásterét.Az InfoRádió stúdiójában Tatár Mihály, az Oeconomus vezető elemzője és Varga Mónika műsorvezető beszélget.